Közlemény

2009. február 21-én, Marosvásárhelyen ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Megvizsgálva az EP választásokkal kapcsolatban kialakult helyzetet, az EMNT és RMDSZ küszöbön álló megállapodását, az EMNT és az SZNT viszonyát, az Állandó Bizottság döntött arról, hogy az SZNT független, önálló testületként működik tovább. Meghatalmazta Izsák Balázs elnököt, hogy az EMNT Állandó Bizottsági ülésén, napirend előtti felszólalásban ismertesse az SZNT jog szerinti kiválását az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsból.

A határozat ugyanakkor leszögezi, az empátia és a nemzeti szolidaritás jegyében, az erdélyi magyarság és a nemzet egésze iránti felelősséggel, az SZNT a továbbiakban is kész az együttműködésre a romániai magyarság többi szervezetével, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, a Magyar Polgári Párttal, az RMDSZ-el, a magyar egyházakkal és a székelyföldi önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, amelyek felvállalják Székelyföld autonómiáját.

A Gyergyószéki és a Marosszéki Székely Tanács írásban is eljuttatott nyilatkozatai alapján az Állandó Bizottság megfogalmazta azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén támogatni tudná az EMNT és az RMDSZ által megkötésre kerülő megállapodást. Az ötpontos csomag a következő feltételeket tartalmazta:

Tekintettel arra, hogy az idő nem sürget annyira, véleményünk szerint a tárgyalásokat tovább kell folytatni, bevonva azokat a szervezeteket, amelyek jogos és megalapozott észrevételeket, aggályokat fogalmaztak meg a megállapodás-tervezettel szemben. Ilyen téren az Állandó Bizottság fenntartja korábbi álláspontját, miszerint a nemzeti lista jogi kerete a két romániai magyar párt szövetsége lenne, ezért kifejezi hajlandóságát, hogy közvetítőként hozzájáruljon eme szövetség létrejöttéhez.

Amennyiben a megállapodást mégis aláírnák holnap (azaz 22-én, vasárnap - a szerk.), akkor ezúton kijelentjük, hogy csak akkor tudjuk támogatni azt, ha teljesül az alábbi négy minimális feltétel:

1. Az RMDSZ képviselői március 15-ig visszavonják a kisebbségi törvény tervezetét, illetve benyújtják a parlamentbe a Székely Nemzeti Tanács autonómia statútum-tervezetét.

2. Az összes RMDSZ-es többségű székelyföldi önkormányzatba március 15-ig beterjesztik a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazásra vonatkozó határozat-tervezetet.

3. A listára csak olyan személyek kerülnek fel, akik előzetesen írásban vállalják, hogy Székelyföld autonómiáját elsődleges prioritásnak tekintik, azért rendszeresen és következetesen fognak cselekedni Brüsszelben, illetve a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezéseit minden erejükkel támogatni fogják.

4. A Magyar Polgári Párt és az RMDSZ önkormányzati tisztségviselőin keresztül hozzák létre a székely székek önkormányzatainak szövetségeit, illetve ezekből a székelyföldi önkormányzatok szövetségét, és hívják össze az SZNT védnöksége alatt a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést.

Ezek után az SZNT ÁB a gyűlésen részt vevő tagjai, valamint a széki tanácsok megjelent elnökei meghívottként részt vettek az EMNT ÁB ülésén, ahol napirend előtt elhangzott a tájékoztatás az SZNT önállóságára vonatkozóan hozott határozatról, valamint a feltételekről, amelyek teljesülése esetén az SZNT támogatná az EMNT és az RMDSZ közti megállapodást. A Székely Nemzeti Tanács függetlenségét, valamint az SZNT feltételeit Tőkés László, az EMNT elnöke és az Állandó Bizottság jelenlevő tagjai tudomásul vettek.

Több felszólaló tisztázó hozzászólására válaszolva Toró T. Tibor megerősítette, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak valóban nincsenek tagszervezetei, társult tagjai, megalakulásától erdélyi térségek regionális nemzeti tanácsainak küldötteiből áll.

Amikor szavazásra került sor arra vonatkozóan, hogy Tőkés László kapjon-e meghatalmazást a február 22-én aláírásra kerülő EMNT-RMDSZ megállapodásra vonatkozóan, akkor Szász Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, az Állandó Bizottság tagja kérte annak megállapítását és jegyzőkönyvbe foglalását, hogy az állandó bizottság ülése nem határozatképes, tekintettel arra, hogy a tizenhat állandó bizottsági tagból mindössze haton voltak jelen. A gyűlésvezető Szilágyi Zsolt szerint azonban a kvórumot a lemondottak és a huzamosan távolmaradók levonásával kell megállapítani. Szász Jenő ekkor bejelentette, ezzel nem ért egyet, és nem vesz részt a szavazáson. Izsák Balázs, tekintettel arra, hogy a gyűlés elején bejelentette az SZNT kiválását az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsból, nem kívánt élni a házszabály által korábban az SZNT elnökének biztosított szavazati joggal. Fodor Imre igen szavazatát az SZNT által benyújtott javaslatcsomag elfogadásához kötötte. Hantz Péter pedig levélben elküldött támogatását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy „RMDSZ a protokollum megkötéséig vagy azzal egy időben nyilvánosan ígéretet tesz arra, hogy folyó év májusáig beterjeszti Románia Parlamentjének a Bolyai Egyetem újraindításáról szóló törvénytervezetet.” Végül a feltétel nélkül igennel szavazó négy EMNT ÁB tag szavazatával, a levélben elküldött egy feltétel nélküli igen szavazattal, és Tőkés László elnök igen szavazatával, az Állandó Bizottság meghatalmazta Tőkés Lászlót a megállapodás megkötésére.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

Sepsiszentgyörgy, 2009. február 22.

(sznt.eu)


Tőkés: vannak, akik megalkuvással vádolnak

Az európai parlamenti választásokon bejegyzendő "magyar összefogás" listájáról, valamint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozásáról írt alá megállapodást vasárnap Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.

Markó Béla az ünnepélyes aláírás előtt felhívta a figyelmet a "romániai" magyarság egységes érdekképviseletének fontosságára. Tőkés László örömét fejezte ki amiatt, hogy e két megállapodással nem valamiféle pártérdek vagy személyes érdek, hanem a nemzeti érdek kerekedett felül.

Utalt arra, hogy az EMNT-n belül vannak, akik megalkuvással vádolják őt e megegyezés miatt, de - mint fogalmazott - számára az erdélyi magyarság ügye elsősorban nem politikai, hanem erkölcsi kérdés. (Tehát erkölcsös dolog az erdélyi magyarság elárulóinak listáját és pártját erősíteni ezek szerint - a szerk.)

Felidézve a rendszerváltás óta eltelt húsz évet, Markó megállapította, hogy Tőkés püspöknek jelentős szerepe volt a diktatúra összeomlásában. Elmondta: a kommunista rendszer bukása után a romániai magyar közösségnek lehetősége nyílt arra, hogy érdekképviseleti szövetséget hozzon létre. "Sok-sok éven át együtt dolgoztunk ebben a szövetségben, együtt vitáztunk, sok véleménykülönbséggel, konfliktussal. De céljaink alapvetően egybeestek a romániai magyar közösség helyzetének távlatos és megnyugtató rendezését illetően" - mondta Markó, hozzátéve: vita ezután is lesz, de sokszor a viták, véleménykülönbségek viszik előre egy adott közösség sorsát.

Tőkés László elmondta: az RMDSZ-en kívüli szervezetek körében sok bírálat, támadás érte, megalkuvással, elvei feladásával vádolták meg őt amiatt, hogy aláírja ezt a megegyezést. Makkai Sándor erdélyi református püspök szavait idézte, amelyek szerint Erdély ügye számára nem annyira politikai, mint inkább erkölcsi kérdés. Tőkés ugyanezt az elvet vallja, vagyis - mint fogalmazott - a közéleti szereplést maga is erkölcsi feladatának tekinti, amit az erdélyi magyarság közös szolgálata követel meg. Nem a személyi vagy a pártérdek, hanem a nemzeti érdek kerekedett felül azzal, hogy sikerült tető alá hozni ezt a megállapodást - mondta. "Nem legyőzni, hanem megnyerni akarjuk egymást" - tette hozzá.

(MTI nyomán)