Észak-Koreává változtatja Erdélyt a Securitate - írtuk a Duna TV nyomán a délelőtt, ám közben kiderült: a helyzet - hivatalosan - nem ilyen súlyos. Mindössze a Duna egyik munkatársának a román nyelvtudásával van némi gond.
Azt írták ugyanis, hogy mától nemcsak a telefonbeszélgetések és szöveges üzenetek idejét és feladóját, valamint címzettjének adatait rögzítik, hanem azok tartalmát is. Ismerve a román titkosszolgálatot - mely nem átallott Fekete Március néven ismertté vált magyarellenes pogromot szervezni a "rendszerváltás" után Marosvásárhelyen, hogy a "magyarveszélyre" hivatkozva ismét elfoglalhassa méltó helyét az ország életében - egyáltalán nem tűnt hihetetlennek, hogy az EU országaiban egyébként már működő jogszabályra rátesznek még egy lapáttal. Főként annak tudatában, hogy többször derült már fény engedély nélküli lehallgatásra, valamint ilyen információkkal való visszaélésre Romániában, valamint hogy az utóbbi években a nemzetbiztonsági veszélyt a székelyföldi autonomista törekvések képezték a román titkosszolgálat szerint.
Az esetenkénti törvénytelen hallgatózás tehát valószínűsíthetően zajlik tovább, ahogy eddig is, de nem törvényesítették, amint a Duna TV állítja - és tettük mi is. Olvasóink elnézését kérjük, de nem állt módunkban a román nyelvű törvényt ellenőrizni, köszönet egy erdélyi olvasónknak érte. Alább közöljük a némiképpen megbízhatóbb Krónika összefoglalóját.
Aggályos adatgyűjtés
Egy novemberben megszavazott törvény szerint mától minden telefontársaságnak hat hónapon keresztül meg kell őriznie a telefonhívások adatait, vagyis azt, hogy kivel és honnan beszélünk – a hívást kezdeményező és a hívott fél címével és telefonszámával együtt –, kinek, honnan és mikor küldünk szöveges üzenetet. Március 15-étől kezdődően a szolgáltatóknak ugyancsak hat hónapig meg kell őrizniük elküldött elektronikus leveleink adatait, vagyis kinek és honnan küldtük az e-mailt, valamint a levélküldés idejét.
Mától minden telefontársaságnak hat hónapon keresztül meg kell őriznie a telefonhívások adatait, vagyis azt, hogy kivel és honnan beszélünk – a hívást kezdeményező és a hívott fél címével és telefonszámával együtt –, kinek, honnan és mikor küldünk üzenetet. Az adattárolási kötelezettséget egy november közepén megszavazott törvény írja elő. A jogszabály szerint ugyanakkor az internetszolgáltatóknak március 15-étől kezdődően ugyancsak hat hónapig meg kell őrizniük elküldött elektronikus leveleink adatait, vagyis kinek és honnan küldtük a levelet, valamint a levélküldés idejét. A megőrzött adatok között gépünk IP-címe, valamint lakcímünk is szerepel. Ugyanezen naptól kezdve szintén hat hónapig megőrzik internetezési adatainkat is: mikor és honnan kapcsolódtunk a világhálóra, mikor szakítottuk meg az internetkapcsolatot. A jogszabály szerint az adattárolási kötelezettség nem vonatkozik a beszélgetések, valamint az üzenetek tartalmára. Az adattárolást előíró 2008/298 számú jogszabály november 11-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Tömeghisztériát kelthet a jogszabály?
Borbély Károly nemrég leköszönt távközlési és informatikai miniszter a Krónika érdeklődésére elmondta: sajnálatos módon mindeddig nem született részletes tájékoztatás az új jogszabály-alkalmazásról, így félreértelmezik majd a törvény rendelkezéseit. „Romániában nem ritka jelenség, hogy információhiány miatt egy-egy törvény tömeghisztériát kelt. Attól tartok, hogy ezúttal is így fog történni. Amúgy fölösleges kommentálni ezt a törvényt, amely egy uniós irányelv alapján készült, az EU tagállamaiban ez már nem számít újdonságnak” – mondta az exminiszter. Hasonló véleményt fogalmazott meg Varga Attila, a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségügyi bizottságának alelnöke is, aki szerint a rendkívül szigorú jogszabály elsődleges célja, hogy segítse a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági szerveket tevékenységükben. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke a Krónikának elmondta: szerinte ez a törvényt bárhol alkalmazzák az EU-ban, mindenképp sérti az emberi jogokat, korlátozza a személyi szabadságot. „Ez mindenképpen egy felháborító intézkedés, ami ellen tiltakozni kell – jelentette ki a marosvásárhelyi emberjogi harcos. – Nem hinném, hogy az Unió a 2001-es terrortámadásokat követően, az Amerikai Egyesült Államokban bevezetett hírszerzési modelleket kellene lemásolnia. Úgy tudom, az Európai Unió egyáltalán nem támogatja a »Nagy Testvér« koncepciókat. Remélem, nem tévedek.”
Törvénybe ültetett uniós irányelv
Az elektronikus hírközlési szolgáltatások keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzését szabályozó törvény az Európai Unió egy irányelvének elfogadását követően született: a 2006. március 15-én elfogadott rendelet célja azon tagállami rendelkezések harmonizálása, amelyek a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatói által előállított vagy feldolgozott adatok megőrzésére vonatkozó szolgáltatói kötelezettségeket szabályozzák. A döntés annak érdekében született, hogy „ezen adatok az egyes tagállamok nemzeti joga által meghatározott súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése céljából rendelkezésre álljanak”.
A 2008/298 számú jogszabály célja segíteni a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági szerveket a tevékenységükben. A tárolt adatok a bűnüldöző és a hírszerzési szerveknek adhatók ki, azok kérésére. A Belügyminisztérium, az ügyészség, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), valamint a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) mindössze akkor kérheti az adatokat, ha már beindult a bűnvádi eljárás, a kérelmet pedig a bíróságnak kell jóváhagynia. Az információkat az e célra létrehozott adatbázisokban tárolják, melyek költségeit a szolgáltatóknak kell állnia. A jogszabály összesen 2 189 telefon- és internetszolgáltatással foglalkozó vállalkozást érint. Az adatokhoz való hozzáférés azonban bűncselekménynek minősül, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
És a Duna TV-s hír:
