Az újvidéki városi közgyűlés egyperces csenddel megemlékezett hétfőn, temetése napján a Szerbiában hősnek tartott Ratko Mladics volt boszniai szerb katonai vezetőről, akit a hágai Nemzetközi Törvényszék jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt népirtásért, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért.
A megemlékezést Nedeljko Klisurics, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) képviselője kezdeményezte. A javaslatot a hatalmi többséghez tartozó pártok, köztük az SNS, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Szerb Radikális Párt (SRS), a Szocialisták Mozgalma és a Szerbiai Szociáldemokrata Párt képviselői is támogatták.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint Újvidék lakossága 368 967, ebből 9792-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ami a lakosság 2,65 százaléka. Az újvidéki közgyűlésben egyetlen magyar képviselő van jelenleg, a VMSZ képviseletében Kiss Gyula. A VMSZ 2014 óta országos és tartományi szinten, valamint számos vajdasági önkormányzatban az SNS vezette kormányzó koalíció része, és az utóbbi években a szerb párt stratégiai partnereként működik.
A több évtizedes múltú, de az újvidéki közgyűlésben jelenleg képviselettel nem rendelkező Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) közleményben felszólította Pásztor Bálintot, a VMSZ elnökét annak tisztázására, hogy Kiss Gyula a saját döntése vagy a párt álláspontja alapján támogatta-e a Mladics előtti tiszteletadást. A VMDK szerint előbbi esetben Kissnek le kell mondania mandátumáról, utóbbi esetben pedig Pásztor Bálintnak kell vállalnia a politikai felelősséget, és távoznia a párt éléről.
A döntés politikai hátteréhez tartozik, hogy Szerbiában előrehozott parlamenti választásra készülnek, a VMSZ pedig már többször jelezte, hogy a választások után is folytatni akarja az együttműködést az SNS-szel. A választások várható időpontjának közelsége miatt ezért politikailag kevéssé lett volna várható, hogy a VMSZ képviselői egy ilyen kérdésben szembemenjenek az SNS által kezdeményezett és a kormányzó többség által támogatott döntéssel.
Ratko Mladicsot hétfőn katonai tiszteletadás mellett temették el Belgrádban. A boszniai szerb hadsereg egykori főparancsnokát a volt Jugoszláviával foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszék 2017-ben első fokon, 2021-ben pedig jogerősen ítélte életfogytig tartó szabadságvesztésre. Egyebek mellett felelősnek találták az 1995-ös srebrenicai népirtásért - amelyben több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút öltek meg -, valamint a szarajevói ostroma során elkövetett bűncselekményekért.
Mladics katonai pályafutása a boszniai háború előtt a Jugoszláv Néphadsereghez (JNA) kötődött. 1991-ben a JNA 9. hadtestének parancsnokaként részt vett a horvátországi háborúban, majd 1992 májusában nevezték ki a boszniai szerb hadsereg vezérkari főnökévé.
A délszláv háborúk kezdetén Délvidéken is intenzív mozgósítást hajtottak végre, amely a tartomány magyar lakosságát is érintette. Korabeli beszámolók szerint magyar fiatalokat is behívtak a hadseregbe, közülük sokan megtagadták a behívó átvételét, elrejtőztek vagy külföldre menekültek, hogy ne kelljen részt venniük a háborúban.
A mozgósítás ellen 1991 őszén több délvidéki, jelentős részben magyarok lakta településen tiltakozások kezdődtek.
A délszláv háborúk idején a Délvidéken a nem szerb lakosság egy része megfélemlítésnek és politikai nyomásnak is ki volt téve. A hágai törvényszék Vojislav Seselj szerb radikális politikus elleni eljárásában vizsgálta azt a politikát, amelynek célja a horvát, a bosnyák és más nem szerb lakosság tartós, erőszakos eltávolítása volt Horvátország, Bosznia-Hercegovina és a Délvidék egyes területeiről, hogy azok egy új, szerb dominanciájú állam részévé váljanak. Seselj nyilvánosan azt hirdette, hogy valamennyi "szerb földet" egy homogén szerb államban kell egyesíteni. A politikust a fellebbviteli tanács 2018-ban tíz évi szabadságvesztésre ítélte a Hrtkovciban 1992-ben elkövetett üldöztetés mint emberiesség elleni bűncselekmény miatt.
(MTI nyomán)
