A Maksa községhez tartozó eresztevényi temető azon részét igényli vissza az ortodox egyház Háromszéken, ahol a székely ágyúöntőt temették el. A terület jelenleg a sepsibesenyői református egyházközség tulajdonában és gondnoksága alatt van. Az egyházközség gondnoka szerint az ortodoxok jogosan kérik a 12 áras területet, hiszen az utolsó telekkönyvi bejegyzés is arról tanúskodik: a temető szélén lévő területrész a görögkeleti egyház tulajdona.
Az ortodoxok állítólag - román becsületszóra - hajlandóak lennének a területcserére is, de egyelőre mindenki arra vár, hogy az 1990 óta visszaigényelt területről hozzon végre döntést a helyi földosztó bizottság.
A viszszaigényelt 12 áras terület a sírkert szélén, a 11-es számú országút mentén húzódik. A temetőben régi, többségében román sírok vannak, de évek óta nem temetkezik már oda senki. Barabás Berta sepsibesenyői református lelkész azt nyilatkozta a Krónikának, hogy az ortodox egyház évekkel ezelőtt benyújtotta igénylését a területre, már többször tárgyaltak a temető és a síremlék sorsáról, de meg kell várniuk a földosztó bizottság végleges döntését.
Bács András, a sepsibesenyői egyházközség gondnoka elmondta: az utolsó, 1896-os telekkönyvi bejegyzés szerint a görögkeleti egyház a temető 12 áras részének tulajdonosa. Ha a földosztó bizottság visszaszolgáltatja az ortodox egyháznak a területet, a református egyház megpróbál cserét javasolni, és megtartani azt a temetőrészt, ahol az ágyúöntő nyugszik. A gondnok hangsúlyozta: a sír fölé emelt emlékművet semmiképpen sem fenyegeti veszély, hiszen a műemlékvédelmi törvény hatálya alá esik, amely a terület mindenkori tulajdonosát az emlékmű megőrzésére kötelezi. A maksai önkormányzat jegyzője, Fegyver Rozália úgy tájékoztatta lapunkat, hogy az ortodox egyház igénylését még nem tárgyalta a helyi földosztó bizottság. Az emlékmű szomszédságában lakó asszonyok ottjártunkkor egymás szavába vágva magyarázták, hogy a környékbeliek évek óta lelkiismeretesen gondozzák a síremléket, talapzatára mindig friss virágot helyeznek.
Az ortodox egyház viszont, állítják a maksaiak, nem gondozta a temetőt, egy koszorút sem helyezett el soha Gábor Áron síremlékén.
Florin Tohanean ortodox esperes a Krónikának kifejtette: hajlandóak lennének az esetleges területcserére is, de egyelőre arra várnak, hogy visszakapják a területet. Hozzátette: 1990 óta sikertelenül igénylik vissza az eresztevényi temető őket illető részét, és ha az új tulajdontörvény alapján sem kapják vissza, beperelik a maksai önkormányzatot. Kovászna megyében az ortodox egyház amúgy is elégedetlen a visszaszolgáltatások ütemével, papjai úgy ítélik meg, jussuk felét sem kapták vissza.
Panaszukkal György Ervin prefektust is megkeresték, aki azzal igyekezett megnyugtatni őket, hogy nemcsak az ortodox egyház van hasonló helyzetben, a földeket sok településen nem tudják természetben visszaszolgáltatni, ezért az igénylőknek a kárpótlás elfogadását javasolják.
Gábor Áron holttestét az Eresztevényben állomásozó honvédtüzérség katonái sietve temették el a templomkertbe, miután az Uzon és Kökös közötti csatatéren 1849. július 2-án egy ágyúgolyó végzett vele. A sírhantot a cári csapatok szétrúgatták lovaikkal; Gábor Áron 1892-ig jeltelen sírban feküdt, akkor állítottak emlékművet a sír fölé.
(Krónika)