Új állandó kiállítás emlékeztet a kommunizmusban elárasztott erdélyi falu, Bözödújfalu történetére a két éve felszentelt Összetartozás templomában. Az interaktív, fény- és hangjátékot is tartalmazó tárlatot péntek este nyitották meg.
Képek: Haáz Vince / Székelyhon
A Bözödújfalusi-tónál, a vízből kimagasló Összefogás templomában kialakított szabadtéri kiállítás célja, hogy közelebb vigye a látogatókhoz az egykori település múltját, mindennapjait és hangulatát.
A vallási sokszínűségéről híres, magyarok és románok lakta település elárasztását a bözödújfalusi mesterséges víztározó (Bözödi-tó) építésekor rendelték el a román kommunista hatóságok. A völgyet 1988-ban árasztották el, a falu lakosait kitelepítették, házaik, templomaik víz alá kerültek. A római katolikus, unitárius, ortodox és székely szombatosok által lakott település a Ceausescu-diktatúra alatti erdélyi falurombolás és a vallási türelmetlenség szimbólumává vált.
Az emlékhelyt felkeresőket információs táblák, digitális tartalmak, QR-kódokon keresztül elérhető leírások, térképek, archív fényképek és hanganyagok, valamint fény- és hangjáték segíti abban, hogy ne csak megismerjék, hanem át is élhessék az elárasztott Bözödújfalu történetét. Általa az Összetartozás temploma ezentúl nemcsak a hit és az összetartozás szimbóluma, hanem olyan kiállítótér is, amely méltó módon őrzi a víz alá süllyesztett falu emlékét - közölte a szervező Bözödújfaluért Egyesület.
Hugyecsek Balázs szentendrei vizuális művész hang- és fényinstallációját péntek este mutatták be a közönségnek, a tárlat kurátora Kinda István sepsiszentgyörgyi néprajzkutató-muzeológus. A Székelyhon.ro helyszíni beszámolója szerint a tárlatnyitón Átyin Andrea Kata, a Bözödújfaluért Egyesület elnöke az emlékezés fontosságát hangsúlyozta, amely életben tartja mindazt, amit egy kegyetlen rendszer elvett az összetartó, békés közösségtől.
Az Összetartozás templomának kezdeményezőjeként Csibi Attila Zoltán, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezetének elnöke azt hangsúlyozta, hogy miközben a mai emberek ismerik az elárasztott falu történetét, egyszer eljön egy nemzedék, amelynek már senki sem tud személyes emléket továbbadni. Ők a kiállításon találkozhatnak Bözödújfalu történetével.
A kiállítást megnyitó Kinda István elmondta: számára az egykori falu nemcsak kutatási terület volt, hanem "egy teleírt lap a családi krónikából", hiszen gyerekkora több nyarát töltötte az elárasztott településen.
Rámutatott: a múlt emlékeit őrző múzeum küldetését a legkorszerűbb technológiák segítségével tudja a leghatékonyabban betölteni. Mivel a kőből épült falak önmagukban nem mesélnek a közösségről, a 21. század eszközeire is szükség volt. A tárlat valójában egy információs hálózat, amely a fizikai térből átvezet a digitális emlékezetbe, felelevenítve a falu mindennapjait, egykori lakóinak emlékeit. Délben és éjfélkor felvételről szóló harangszó is jelzi, hogy a helyszínen élet volt.
Hugyecsek Balázs szentendrei vizuális művész a fény- és hanginstallációról elmondta: alapötlete az volt, hogy "valahogy hozzuk vissza annyira a vizet ebbe a térbe, amennyire még nem fájó", de mégis emlékeztet a 1988-as falurombolásra.
Bözödújfalu több mint 30 éve került víz alá, a vízből kimagasló római katolikus templom tornya azonban még két évtizedig a falurombolás jelképe maradt. A 2014-ben leomlott templomot közadakozásból építették újjá. A helyreállítást Csibi Attila Zoltán kezdeményezte, aki akkor az elárasztott településsel szomszédos Erdőszentgyörgy polgármestere volt. Kötelességének érezte, hogy maradandó emléket állítson a kisvárosban menedéket találó bözödújfalusiak szülőfalujának.
A világ különböző részein élő magyarok adományaiból felépült Összetartozás templomát 2024-ben szentelték fel. Mivel a falunak egykor öt temploma volt, az emlékhely az egykori település valamennyi felekezetét képviseli. Az építmény az egykori, félig beomlott, romos templomot mintázza: a templomhajó nincs befedve, a toronysisak üvegből készült, távolról csak annyit látni, hogy hiányoznak róla a cserepek.
(MTI)
