Egy pozsonyi kormányrendelet szerint minden olyan iskola állami támogatása csökken, amelynek 250 főnél kevesebb diákja van. Ez megszűnésre ítélheti a kis létszámú magyar vagy két tanítási nyelvű iskolákat, megpecsételheti a felvidéki magyarok jövőjét - írja a Napunk felvidéki hírportálra hivatkozva a Népszava, mely úgy tűnik, valamilyen ismeretlen okból kifolyólag tudomást szerzett a jelenlegi határainkon túl élő nemzettestvéreink létezéséről.
Orbán és Fico a 130 éves a Mária Valéria híd ünnepén 2025. szeptember 28-án (kép: Anadolu/Getty)
Megkezdődött a felvidéki alapiskolai hálózat "optimalizálása", az alapiskolák pénteken kapták meg az oktatási minisztérium kérdőívét, amelynek kitöltésével kezdetét veszi a kis létszámú tanügyi intézmények számára a véget jelentő folyamat. Mivel a nemzeti kisebbségi iskolák tekintélyes része esik ebbe a kategóriába, az oktatási intézményrendszer finanszírozásának átalakítása hatalmas csapást jelent az anyanyelvi oktatásra.
A költségvetési gondokkal küszködő Fico-kormány 2025 novemberében tette közzé az alapiskolai hálózat „optimalizálásáról” szóló rendelete tervezetét, amely az iskolahálózat átszervezésétől, finanszírozásának racionalizálásától az oktatás minőségének javítását is reméli. Ez a diáklétszám alapján kiszámolt állami támogatási méretszorzót csökkenti a jelenlegi 1,495-ről 1,42-re. Eredetileg 1,35-re akarták csökkenteni, a magyar civil szervezetek petíciója nyomán alakult ki a végleges szorzó, amely így is jelentős forrásmegvonást jelent a kisebb iskolák számára, amelyek jó része nemzetiségi iskola.
Az új szabályozás szerint minden olyan iskola állami támogatása csökken, amelynek 250 főnél kevesebb diákja van, és ez megszűnésre ítélheti a kis létszámú nemzetiségi iskolákat.
A Napunk szerint a magyar iskolák és osztályok száma biztosan csökkenni fog, a finanszírozási szabályok változása ugyanis a "szlovákiai" magyar tannyelvű alapiskolák több mint felét érinti: a portál számai szerint e 222 érintett magyar vagy kétnyelvű iskola közül 155-ben nem éri el a tanulók létszáma a 150 főt, a többi intézményben pedig ötvennél is kevesebben tanulnak. Ez azt jelenti, hogy a magyar tannyelvű alapiskolák hozzávetőlegesen ötmillió euróval kevesebb támogatást kapnak. A drámaian romló demográfiai mutatók miatt már nem csak a felvidéki magyar iskolák megtartása, hanem a fenntartható hálózat kialakítása a legfőbb kérdés.
Az iskolák pontos helyzetét, beleértve az aktuális és a várható diáklétszámot is felmérő minisztériumi kérdőívet március végéig kell kitölteniük az intézményeknek, az új finanszírozási módszertant 2026 novemberéig teszik közzé, a finanszírozási méretszorzó összege pedig fokozatosan csökken 2030 decemberéig.
Tomá± Drucker oktatási miniszter az iskolahálózat töredezettségével, a negatív demográfiai adatokkal és a regionális egyenlőtlenségekkel magyarázza a finanszírozás optimalizálását. A tárcavezető szerint a jelenlegi helyzet rontja az oktatás minőségét, nehezíti a képzett tanárok elérhetőségét és veszélyeztetik a rendszer pénzügyi stabilitását. Érvelése csak ott bicsaklik meg, hogy demokratikus országokban a nemzeti kisebbségi oktatás pozitív diszkrimináció alapján működik, míg a mostani szlovák tervezet egyáltalán nem biztosít kedvezményt vagy külön eljárást a kisebbségi iskolák számára.
Egy nemzeti kisebbségi közösség számára az anyanyelvi oktatás és a szabad anyanyelvhasználat az identitás megőrzésének legfőbb biztosítéka, az ún. Szlovákiában azonban Robert Fico negyedik kormánya mindkettő ellen támadást indított.
A 2010-ben ugyancsak a Fico-kormánya által hozott nyelvtörvény szigorítását tervezi a kulturális tárca, ez belső koalíciós feszültségek miatt került egyelőre holtvágányra, de nem vetették el. Drucker miniszter az oktatási átalakítás tervezetének bemutatásakor ugyan megígérte, hogy a magyar iskolák idén megkapják a pénzüket, de ez az átmeneti kedvezmény nem hárítja el az egzisztenciális veszélyt.
Robert Fico a felvidéki magyarokat sújtó intézkedések sorozatával a Népszava megfogalmazása szerint újfent bebizonyította a "szuverenista internacionálé" valamint a "demokratikus alapértékeket és jogállamisági normákat mellőző" politikai érdekbarátságok korlátait. Orbán Viktor és kormánya nyíltan támogatta mind Robert Fico, mind Peter Pellegrini államfő kampányát, ámde a szlovákiai koalíciós feszültségek, a kormánypártok támogatottságának zuhanása közepette Robert Fico egyáltalán nincs tekintettel arra, hogy intézkedései rendkívül kellemetlen helyzetbe hozzák az Orbán-kormányt, amely továbbra sem tiltakozik a magyarellenes intézkedései ellen, a miniszterelnök személyesen a szlovákiai Magyar Szövetség elnökét, Gubík Lászlót sem fogadta. A Bene±-dekrétumok kapcsán két napja Budapesten tárgyaló Gubík Lászlót eddig Sulyok Tamás államfő, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár fogadta.
Kapcsolódó:
- Orbán azt állítja, még mindig nem sikerült megértenie, miről szól a felvidéki Benes-törvény
