Az Európai Bizottság közölte, kapott egy levelet, foglalkozik az abban foglaltakkal. A levél pedig nem más, mint az a Szili Katalin által jegyzett megkeresés, amit a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó a szlovákiai Benes-dekrétumok ügye miatt címzett a bizottságnak.
Markus Lammert az EB szóvivője a Telex megkeresésére jelentette ki, hogy foglalkoznak a Szili levelében felvetett problémákkal.
Szili Katalin a múlt hét elején a Facebook-oldalán tett közzé egy nyílt levelet a bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek címezve. Tette mindezt azután, hogy a szlovák országgyűlés elfogadta azt a helyi btk.-módosítást, aminek értelmében büntetőjogi szankcióval, akár hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az a személy, aki a második világháborút követően elfogadott, úgynevezett Bene±-dekrétumokat nyilvánosan kritizálja.
„Álláspontom szerint e jogszabály súlyosan sérti az Európai Unió jogrendjének fundamentumát képező alapjogokat és a jogállamiság elveit.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke egyértelműen garantálja a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, beleértve a közérdekű kérdésekről – így a történelmi és jogi jelentőségű állami aktusokról – folytatott szabad vitát is. A Bene±-dekrétumok megítélése kétségkívül ilyen közérdekű kérdés, amely tudományos, jogi és társadalmi diskurzus tárgya lehet Európa-szerte” – olvasható egyebek mellett Szili Katalin levelében.
A szlovák kabinet 2025 végén átvitte a parlamenten, Peter Pellegrini államfő pedig alá is írta azt a törvénymódosítást, ami lehetővé teszi, hogy akár féléves börtönnel is büntethessék a Benes-dekrétumok bírálóit, kritizálóit. Ezek a dekrétumok tették lehetővé, hogy 1945 után a kisebbségek ingatlanjait elkonfiskálják, és e gyakorlat máig nem szűnt meg teljesen.
A szlovák földhivatalnál a mezőgazdasági földek és az erdőterületek kisajátításakor az állam arra hivatkozik, hogy a jelenlegi tulajdonosoktól nyolcvan évvel ezelőtt, a Benes-dekrétumok alapján el kellett volna venni a földeket. És, mivel akkor ez nem történt meg, most tőlük, illetve örököseiktől konfiskálják el az ingatlanokat.
A magyar kormány részéről óvatos reakciók születtek az üggyel kapcsolatban, és bár Orbán Viktortól kezdve Gulyás Gergelyig a megszólaló kormánytagok mind elítélték a szlovákok törvénymódosítását, egyelőre a kormányfő is leginkább arról beszél, hogy előbb látni kellene a tiszta jogi helyzetet, és majd utána lehet cselekedni.
Ezzel szemben a fideszes töketlenkedést kihasználva Magyar Péter beleállt a kampányában felhasználható ügybe, Robert Fico szlovák miniszterelnöknek levelet írt, majd nem sokkal később Pellegrinivel is szóváltásba keveredett. A szlovák köztársasági elnök sértésnek nevezte ugyanis, hogy Magyar Péter Felvidékként hivatkozott Szlovákiára. A Tisza Párt elnöke, aki korábban Fidesz-kompatibilisen román földnek nevezte Nagyváradot, válaszában azt írta a szlovák államfőnek: „A földrajzi tájegységek nevét úgy hívom, ahogy a szüleimtől tanultam és ahogy ezer éve hívjuk. Ahogy a 11 magyar uralkodó megkoronázásának helyet adó fővárosukat is Pozsonynak hívja minden magyar ember.”
(24 nyomán)
