Jóváhagyta a pozsonyi parlament csütörtökön a szlovák büntető törvénykönyvnek (Btk.) azt a több újítást tartalmazó módosítását, amely egyebek mellett büntethetővé teszi a választási kampány "idegen hatalom" általi befolyásolását, valamint a második világháború utáni "rendezésből" következő viszonyok nyilvános tagadását is.
Magyargyűlölők ölelésében a "nemzeti kormány" feje - és nem is zavartatja magát
A módosítást 76 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a 150 fős pozsonyi törvényhozásnak a voksoláson jelenlévő 136 tagja.
A szlovák Btk. mostani módosítása annak eredeti formájában csak a kisebb értékű lopások elkövetőit érintő büntetéseket szigorította volna - vissza egy korábbi jogi állapotba -, újjáélesztve az úgynevezett "háromszor és ne tovább" elvet. Ennek lényege, hogy amennyiben az elkövetőt egy éven belül háromszor is kisebb értékű - egyébként csak kihágásnak minősülő - lopáson kapják, a harmadik alkalommal a bíróság már kötelezően bűncselekmény elkövetőjeként kell hogy elbírálja és két év szabadságvesztésre kell hogy ítélje az érintettet. A szigorítást a beterjesztő igazságügyi tárca főként az elszaporodott bolti lopások megfékezésének szükségességével indokolta.
A Btk. módosítása azonban az előkészületi folyamatban, a parlamenti bizottságok véleményezési eljárása során több kiegészítő javaslattal is bővült, köztük a már említett kettővel, valamint egy olyan kitétellel is, amely az úgynevezett "bűnbánó tanúk" intézményének használatán hivatott szigorítani. Ez utóbbi lényegében a koronatanúval köthető vádalku intézményéhez hasonlít, csak kevesebb előírt megkötés vonatkozik rá. Ezt az elmúlt években elterjedtté vált gyakorlatot szinte számtalan kritika érte, bírálói főként azt hozták fel ellene, hogy számos alkalommal politikai hátterű leszámolásoknak ágyazott meg. A mostani szigorítást leghangosabban az ellenzéki liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) bírálta, mert szerinte ellehetetleníti a szervezett bűnözés elleni küzdelmet.
A szlovák Btk. módosításának azon részét, amely akár két év szabadságvesztést is kiróhatóvá tesz a választási kampány "idegen hatalom" általi befolyásolásában részt vevőkre, azzal indokolták, hogy a 2023-as parlamenti választások után bebizonyosodott, hogy annak kampánya során külföldről próbálták befolyásolni a politikai versenyt. A felvidéki választások külföldről történő befolyásolásának ügye idén nyáron merült fel először konkrétumok szintjén. Akkor Robert Fico miniszterelnök bizonyítékokat felvonultatva számolt be arról, hogy az Egyesült Királyság külügyminisztériuma egy médiaügynökségen keresztül jelentős összegeket fizetett influenszereknek, hogy azok a közösségi médiában - a legnagyobb ellenzéki pártot - a liberális Progresszív Szlovákiát (PS) népszerűsítsék. Az eset kapcsán a szlovák külügy az Egyesült Királyság pozsonyi nagykövetét is bekérette. A felmerült vádakat Londonban azzal magyarázták, hogy az influenszereknek csak a választáson való részvételt kellett népszerűsíteniük.
A "második világháború utáni rendezést szolgáló jogi dokumentumok" nyilvános tagadásának és megkérdőjelezésének büntethetőségét bevezető Btk.-kiegészítés nem sokkal azt követően került a módosítás tervezetébe, hogy néhány hete bejárta a felvidéki sajtót, miszerint a témával korábban soha nem foglalkozó Progresszív Szlovákia párt többségében magyarok lakta településeken tartott rendezvényein felvetette a Benes-dekrétumok kérdését, ami heves reakciókat is kiváltott a szlovák közbeszédben.
A felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség az általuk hosszú távon képviselt téma kapcsán több egyeztetést is tartott, és a párt elnöke Gubík László a ma7.sk felvidéki magyar hírportálnak nyilatkozva azokról azt mondta: saját megoldási javaslatuk van a kérdés rendezésére, majd aláhúzta: szakmai szintű párbeszédre van szükség, nem pedig hangulatkeltésre.
A Btk.-kiegészítés kapcsán a pártelnök azt mondta: szomorú, hogy az ügy racionális megtárgyalása helyett aránytalan politikai reakciók születnek.
(MTI nyomán)
Frissítés: Mi Hazánk: a Benes-dekrétumokat nem védeni, hanem eltörölni kell!
A Mi Hazánk Mozgalom Nemzetpolitikai Kabinetje határozottan tiltakozik a szlovák parlament minapi döntése ellen, amely büntethetővé teszi a Benes-dekrétumok „tagadását” vagy bírálatát. Az új törvény súlyos támadást jelent a szólásszabadságra és a felvidéki magyarság méltóságára.
A módosított Büntető Törvénykönyv szerint akár hat hónapig terjedő letöltendő szabadságvesztés is kiszabható arra, aki nyilvánosan kétségbe vonja vagy kritizálja a Benes-dekrétumokat. Ezzel Szlovákia a kollektív bűnösség elvén alapuló jogfosztó rendelkezéseket törvényi védelem alá helyezi, ami durva magyarellenes provokáció.
A Benes-dekrétumok több mint nyolcvan éve sújtják a felvidéki magyar közösséget: a kollektív bűnösség elvére épülő jogszabályok vagyonelkobzásokhoz, kitelepítésekhez és diszkriminációhoz vezettek. Ezekről beszélni nem bűncselekmény, hanem erkölcsi kötelesség, ezért szolidaritásunkat fejezzük ki a felvidéki magyar közösséggel, mert az igazság kimondása soha nem lehet bűn.
Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy haladéktalanul tegyen diplomáciai és politikai lépéseket a felvidéki magyarság jogainak védelmében, és egyúttal követeljük a szlovák kormánytól a szólásszabadságot sértő törvény visszavonását.
A történelmet nem lehet börtönbe zárni! A szólásszabadság nem alku tárgya! - szögezi le Kispalkó Szilveszter, a Mi Hazánk Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke.
Korábban írtuk: Orbán szlovák barátai fél év börtönnel büntetnék a Benes-dekrétumok megkérdőjelezését
