Mi jár egy olyan magyargyűlölő vadrománnak, aki a székelység egykori fővárosát évről évre románabbá teszi mind arculat, mind pedig a lakosság összetétele szempontjából, s még csak nem is titkolja soviniszta nézeteit? Egy magyar város tiszteletbeli polgára cím, ráadásul a magyar-magyar összetartozás jegyében, természetesen.

A valós kétnyelvűséget nem engedte, mégis magyar elismerést kapott a marosvásárhelyi polgármester - állapítja meg a túlzott magyarbarátsággal nehezen megvádolható Such Rádió. Dorin Florea ugyanis tiszteletbeli címet kért és kapott Zalaegerszegtől. A címet eredetileg magyar nemzetiségűek kaphatják, de a "jó testvérvárosi" viszonyra tekintettel most odaítélték az egyébként román (ráadásul részben cigány - a szerk.) nemzetiségű városvezetőnek is.

A címet bárki kérheti, aki magát magyar nemzetiségűnek vallja - volt eddig a szabály. Ezért magukat a vásárhelyieket is meglepte, hogy a titulust az egyébként román polgármester is megkapta.

Maros megyében eddig több százan igényelték és kapták meg a Zalaegerszeg város tiszteletbeli polgára címet. Marosvásárhely polgármestere a cím átvételekor a sajtónak azt nyilatkozta, az sokat jelent számára, és "bizonysága a két testvérváros közötti őszinte, baráti kapcsolatoknak". A Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Társaság elnöke, Cseh Gábor sajtónyilatkozatai szerint újabban bármilyen nemzetiségű személy igényelheti ezt a címet, mindössze egy kitöltött formanyomtatványt kell elküldenie a társasághoz.

Zalaegerszeg közgyűlése még 2005-ben rendelkezett úgy, hogy a magyar-magyar összetartozás és a nemzeti egység erősítése céljából a magukat magyarnak vallóknak adományozzák a tiszteletbeli polgár címet. Ezt írásban vagy elektronikus úton kell kérelmezni. Ezt megtette az ép harmadik mandátumát töltő Dorin Florea is (aki így - a jelek szerint - a magyar-magyar összetartozás részesévé vált). Ez alapján döntött a közgyűlés, hogy tiszteletbeli polgár lehet, még akkor is, ha nem magyar - mondta Gyimesi Endre polgármester.

Nyilvánvalóan viszonylag ritkán fordul elő olyan, hogy nem magyar ajkú ember kérvényezi, de az önkormányzatunk mindig megadta, mert ha ő úgy érzi, hogy számára fontos és a magyarságért tenni kíván, akkor ezt nem kívánjuk elhárítani magunktól – közölte Gyimesi Endre. Úgy érzem, hogy ha Marosvásárhely polgármestere ezt kéri és ráadásul a város jellegéből adódóan (a város 50 százaléka magyar, a másik 50 százaléka Ceausescu hihetetlenül agresszív betelepítései következtében román ajkú) azzal adtam át neki ezt a tiszteletbeli polgári címet, hogy azt várjuk és azt kívánjuk, hogy a magyarság érdekében tegyen minél többet. Magyarnak is tekinti magát ezek szerint. A magyarokon is segíteni szándékozik, mi ezt így értelmeztük. (Ez a magyar identitás és segíteni akarás világlik ki a románság egész történelméből - a szerk.)

Tehát a kivétel erősíti a szabályt. S noha Zalaegerszeg polgármestere bizakodó, hogy Florea majd tenni fog a magyarokért, nem lehet elfelejteni, hogy korábban, pl. a vásárhelyi utca-névtáblák körüli vitában a városvezető azt mondta, kizárólag az állam hivatalos nyelvén készítteti el a feliratokat. Legfeljebb a magyarok kedvéért a román név után odaíratja az utca szócskát. Arra a felvetésre, hogy mit tesz, ha az önkormányzati testület a valós kétnyelvűség mellett dönt, Florea akkor azt mondta, nincs szüksége tanácsi határozatra, a problémát polgármesteri rendelettel is meg tudja oldani. Most, amikor közelednek a parlamenti választások Romániában, Marosvásárhely polgármestere úgy véli, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség számlájára írható, hogy a Maros megyei városoknak nincsenek terelőútjaik, Vásárhelynek nincs ipari parkja, korszerű hulladék-feldolgozója, sportrepülőtere. A Maroson az utóbbi 20 évben nem épült egyetlen híd sem, és a vasút még mindig kettészeli a várost. Florea szerint azzal, hogy felépült az új sürgősségi kórház, a város szegényebb lett kéthektárnyi területtel, és ezért is a magyarok képviselői a felelősek - teszi szóvá a legelhallgathatatlanabb tényeket az egykori Magyar Rádió.

(Kuruc.info - MR nyomán)