Mindannyian értesülhettünk arról a vérlázító esetről, hogy ukrán toborzók közvetlenül besorozása után vasdorongokkal több alkalommal megvertek egy háromgyermekes kárpátaljai családapát, Sebestyén Józsefet, aki nem sokkal az ütlegelések után, július 6-án életét veszítette Beregszászon. A gyalázatos eseménysort követően a felháborodáson túl számos kérdés fogalmazódhat meg minden jóérzésű emberben. Mi értelme volt ennek az aljas tettnek, vajon hányszor történt már meg hasonló haláleset és egyéb súlyos atrocitás a háború ideje alatt más, az ukrán hadsereg kötelékébe kényszerített emberrel? Naivan akár még azt is megkérdezhetnénk (mondjuk Ilaria Salis és társai súlyos, Budapesten elkövetett bűncselekményeit ismerve egyáltalán nincs értelme), miképpen fordulhat elő egy az EU-ba ácsingózó országban, hogy állami szervek kötelékébe tartozó személyek emberi mivoltukból kivetkőzve bárkit is agyonverjenek.

Sajnos ez utóbbi kérdés tehát költőinek tekinthető. Hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy a jelenleg Ukrajnában regnáló rezsim természetének elmaradhatatlan sajátossága az államalakulat területén élő nemzetiségek elnyomása, kollektív és egyéni jogaik folyamatos tiprása, felszámolása. A dr. Gaudi-Nagy Tamás fémjelezte Nemzeti Jogvédő Szolgálat széleskörű munkája során korábban többek között részletes jelentésben, nemzetközi sajtótájékoztató keretében, és nemrégiben saját honlapja hasábjain számolt be kárpátaljai magyar testvéreinket és a területen élő többi népcsoportot érintő súlyos jogsértésekről. Michael O’ Flaherty, az Európa Tanács emberjogi biztosának friss jelentése szerint Ukrajnában „a sorozás során halálesetek, kínzás, emberek megverése, brutális bánásmód történik.” De még az ukrán parlament emberjogi biztosa, Dmitro Lubinyec is a sorozások alkalmával rendszerszinten megvalósuló fizikai erőszak alkalmazásáról tett említést.

Természetesen jogos a követelés, miszerint az elkövetőknek súlyosan felelniük kell Sebestyén József meggyilkolásáért, és minden más esetben megvalósuló gyilkosság, kínzások elkövetéséért. Élek azonban a gyanúperrel, hogy a Zelenszkij-féle soviniszta és globalista rezsim működését ismerve sajnos ez nem fog megvalósulni.

A rendszer működésbe is lépett, az ukrán hadsereg közleményt adott ki, miszerint Sebestyén József halálát tüdőembólia okozta, és „semmilyen testi sérülés nem volt megállapítható, amely erőszakra utalna”. Kárpátaljáról származó információk szerint a meggyilkolt magyar testvérünk boncolását végző igazságügyi orvosszakértőt, Joszip Akart megzsarolták, ha az általa megállapított halálok nem felel meg a rendszer szájízének, fiát is a frontra küldik. Hiába bizonyítják a súlyos sérüléseket, az embertelen bánásmódot fénykép- és videófelvételek, a kijevi hatalom eddigi gyakorlatának megfelelően minden bizonnyal véglegesen el fogja tussolni a történteket. Természetesen nem lepődhetünk meg azon, hogy a Zelenszkij kormányzatát évek óta pénzzel és fegyverrel tömő EU vezető tisztségviselőinek és a liberális „emberi jogi szervezeteknek”, köztük a TASZ-nak, az Amnesty Internationalnak, a Helsinki Bizottságnak egy árva szavuk sincs a nyilvánvaló gyilkossággal kapcsolatban.

Úgy tűnik, a Fidesz-kormányzat, mióta Ukrajna pénzzel és fegyverrel való támogatásának elutasítását és EU-ba való felvételének meggátolását emelte kampánya középpontjába (emlékezhetünk, rá, közelmúltbeli megnyilatkozásaikat, illetve tényleges cselekedeteiket tekintve ez egyáltalán nem volt így) végre mintha elkezdték volna foglalkoztatni a kárpátaljai nemzettársainkat érintő atrocitások, és Sebestyén József meggyilkolása kapcsán a felelősök felelősségre vonását követelik. Nem olyan régen még alig hallhattunk a kormányzat részéről Kárpátaljáról, a Kárpátalján élő nemzettestvéreinket érintő magyarellenes megnyilvánulásokról, de még a kényszersorozásokról sem. A becslések alapján már több mint hetven magyar halálát követelte a Zelenszkij-rezsim értelmetlen háborúja, és akkor még nem beszéltünk arról a sok százezer halálos áldozatról, akik között az ukránok, ruszinok és egyéb nemzetiségek fiai egyaránt vannak, és azokról az orosz katonákról, akik a mások oldalon harcolva ugyancsak elnyomást szenvedő népük önrendelkezésének és a történelmi jog érvényesítéséért küzdenek.

A Kárpátalján is tapasztalható magyarellenes, soviniszta tendenciák egy újabb megnyilvánulásaként értékelhetjük, hogy július 16-án este felgyújtották a palágykomoróci görögkatolikus templomot. A tettes(ek) a következőket írták a templom falára: „Késhegyre a magyarokat! Magyarok, takarodjatok!” Hamar kézre kerítették aztán a vélt elkövetőt, aki az ukrán hatóságok elmondása szerint persze nem magyargyűlölő érzületből követte el aljas tettét, hanem „olyan dezinformációs helyzetet akart előidézni, amelyet ellenséges propagandacélokra lehet felhasználni.”

De lássuk csak, mi volt a szavakban minden magyart képviselő Magyar Péternek a reakciója a gyalázatos gyilkosságra! Az éppen Tisza-parti településeken haknizó Tisza-vezér a következőket nyilatkozta: „nem megint uszításra kellene felhasználni ezt az esetet. Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna vizsgálatot rendelt el az ügyben, elvárható, hogy legyen független vizsgálat, és az is, hogy ilyen ne történjen meg semmilyen körülmény közt újra.” Fentebb olvashattuk az általa messzemenőkig támogatott rezsim „független vizsgálatának” az eddigi eredményét, és hogy mennyire nem ismétlődtek meg a hasonló esetek Ukrajnában. De Magyar Péter öccsének, Magyar Mártonnak hírportálja, a Kontroll is gyorsan akcióba lépett, amely az Euronews helyszíni riportja alapján közölte egy az ukrán hadseregbe nem kényszerből, hanem önként jelentkező, a helyiek szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálattal is kapcsolatot tartó kárpátaljai renegátnak, Razsó Zoltánnak mint magyar ápolónak az állítását, aki szerint Sebestyén Józsefet nem is verték meg, testén nem voltak verésnyomok. Nagyon hihető persze, hogy Razsó Zoltán éppen Sebestyén József ápolásával foglalkozott a beregszászi pszichiátrián.

Fotó: Flajsz Péter Gergő / 24 óra

Hiába tehát Sebestyén Józsefnek az utolsó, ukrán hatóságokhoz címzett nyilatkozata, amelyben súlyos bántalmazásáról írt, hiába a róla készült fotók, családjának beszámolói, a megaláztatásáról készült videofelvételek, a Tisza Párthoz közeli balliberális média megmagyarázza nekünk, hogy nem verték össze vascsövekkel tragikus sorsú magyar honfitársunkat, hogy nem rendszerszintű jelenségről van szó, nehogy valami árnyék vetődjön a globális pénzügyi körök és Brüsszel által olyannyira ajnározott Zelenszkij-féle rezsimre. Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a Tisza két képviselője (a többi nem vett részt a szavazáson) a július 10-i, Európai Parlamentben tartott szavazáson elutasította a 2021-ben sms-ben 35 milliárd euró értékben Pfizer-vakcinavásárlást lebonyolító, korrupt, szélsőségesen globalista, Zelenszkij-párti Ursula von der Leyen ellen kezdeményezett bizalmatlansági indítványt).

A napokban éppen a tiszalöki vízerőmű közelében csónakon táncoló, bohóckodó ficsúrtól ennyire várhatjuk el, hogy a hatalom megszerzésén túlmenően bármennyire is érdeklődjön hazánk és a magyar emberek sorsa iránt.

Mi viszont természetesen e helyen is mély együttérzésünket fejezzük ki Sebestyén József családjának, és a kényszersorozások leállítását, valamint szabadságot és igazságot követelünk a kárpátaljai magyaroknak és a velük élő népeknek!

Kölcsényi László

(A szerző olvasónk.)