Ismét ömlik a víz a parajdi sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak és megsérült a medrét védő geofólia, így a betörő víz pár órán belül teljesen elöntheti a regionális turizmus motorjának számító székelyföldi létesítményt - közölte kedden Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa Facebook-oldalán közzétett videoüzenetében elmondta: a hétfő éjszakai és keddi esőzések nyomán a Korond-patak vízhozama másodpercenként 50 köbméterre nőtt. Az árral érkező hordalék felszakította a medret védő geofóliát, így beömlik a víz a sóbányába.

"A legrosszabb, hogy tehetetlen mindenki, mert ekkora mértékű és mennyiségű vizet nem láttak a helyiek sem az elmúlt 30 évben. Ez valószínűleg oda fog vezetni, hogy pár órán belül a bányát el fogja önteni a víz" - tájékoztatott a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) helyszínen lévő képviselőitől kapott legújabb információk alapján a tanácselnök.

A közösségi oldalakra számos videót töltöttek fel a bányába zúduló vízről, és olyan képes beszámolók is megjelentek, melyeken a bányából épp kihozzák a munkagépeket.

Bíró Barna Botond arra kérte a parajdi, sóvidéki lakosokat, hogy tartsanak ki a nehéz pillanatokban, és ne veszítsék el a reményt. "Bármi történik ma, meg kell várni, hogy a víz lemenjen -, utána nem fogjuk engedni azt, hogy ne nyissák újra a bányavállalatot" - mondta. Közölte, hogy minden érintett intézményt és Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt is tájékoztatta a rendkívüli helyzetről.

Mint mondta, egyeztetett az Országos Sóipari Társaság (Salrom) képviselőivel is, akiktől a bánya helyreállítását, és ezt követően a turizmus és a kitermelés újraindítását kérte. Az évente látogatók százezreit vonzó sóbánya áll a helyi és regionális turizmus középpontjában, bezárása számos munkahelyet veszélyeztet.

Nyágrus László polgármester arról tájékoztatta a község lakóit, hogy a szakemberek figyelemmel kísérik a helyzetet. "Kérünk mindenkit, hogy vigyázzunk egymásra, különösen az idősebbekre, gyerekekre. Ne feledjük: egységben az erő, és a nehéz időkben még inkább szükség van az összetartásra" - üzente a helyieknek.

Hargita megyében árvízkészültség van, miután az elmúlt napok esőzései nyomán több patak vízhozama is megnövekedett. A megyei önkormányzat tájékoztatása szerint Nyikómalomfalvánál le kellett zárni a 13C jelzésű országutat, aminek nyomán megnőtt a forgalom Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között.

A megyei önkormányzat felhívást intézett a helyi önkéntes tűzoltó egyesületekhez és kérte: álljanak a helyi hatóságok, katasztrófavédelmi csapatok rendelkezésére.

Parajdon május 8-án helyi szintű veszélyhelyzetet hirdettek, melyet pénteken újabb 15 napra, június 6-áig meghosszabbítottak a bányába betörő víz miatt. A Hargita megyei önkormányzat május 13-án 400 ezer lejes (32 millió forint) gyorssegélyt szavazott meg a község számára a sóbányát veszélyeztető vízbetörés megfékezésére.

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel. A felszín alatt 120 méterre található csarnokokban játszóterek, foglalkoztató és kikapcsolódási terek, ökumenikus kápolna és moziterem várja a turistákat. Jótékony mikroklímája miatt egészségeseknek és betegeknek is ajánlott időt tölteni a tárnákban, ami segíti a kikapcsolódást, a szervezet regenerálódását, és számos egészségi panaszra is javallott.

Frissítés: elvesztett csata, ima és ígéretek

Kelemen Hunor együttérzéséről biztosította a parajdi sóbányánál kialakult rendkívüli helyzet miatt a Hargita megyei község lakosait. Minden támogatást megadunk Parajdnak - írta kedden este Facebook-oldalán az erdélyi magyar politikus.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott, hogy a sóbányát sújtó természeti katasztrófa miatt veszélybe került egy közösség gondosan megtervezett és sok munkával felépített jövője. "Meg kell találni a megoldást arra, hogy a sókitermelés folytatódhasson, és a gyógyulást kereső, illetve turisztikai céllal érkező vendégek továbbra is ellátogathassanak Parajdra" - húzta alá.



Fotók: Haáz Vince / Székelyhon

Közölte: az esőzések és áradások után az első feladat a kármentés, ezt követi a helyreállítás és a hosszú távú megoldások kidolgozása. "Nem engedhetjük, hogy az áradó víz veszélyeztesse a helyi közösség megélhetését" - húzta alá az RMDSZ elnöke, aki szerint az Országos Sóipari Társaság (Salrom) első számú prioritása a bánya teljes rendbetétele kell legyen.

Petres Sándor, Hargita megyei prefektus úgy nyilatkozott: a víz ellenőrizhetetlen ütemben kezdett el beömleni a tárnákba, és nem lehet megfékezni, a megduzzadt patak becsült vízhozama több mint százszorosa a megszokottnak. "Sajnos elvesztettük a csatát a természettel" - idézte a prefektust az Agerpres.




Mint közölte, megpróbálnak a bánya belsejében gátat emelni, hogy legalább a turistaövezet egy részét és a régi fejtési területet megmentsék. Aláhúzta: szakértők szerint a víz egyelőre nem fenyegeti a bánya stabilitását, hónapokba telne, hogy akkora mennyiségű sót oldjon fel a tárnákban, amitől ez veszélybe kerülne.

Petres Sándor biztosította Parajd és a környező települések lakosságát, hogy nincsenek egyedül ebben a küzdelemben. Közölte, hogy az ár levonulása után felmérik a helyzetet, és folytatják a patak medrénél elkezdett munkálatokat.




Az Országos Sóipari Társaság közleményben számolt be arról, hogy kimenekítette a sóbányából alkalmazottjait, munkagépjeit. A medermunkálatokról elmondta: bizonyos szakaszokon betonozására lesz szükség, és egy új csatorna kialakítására, amin elvezethető a megnövekedett vízmennyiség. A szabadidős tevékenység újraindítására a létesítmény strukturális vizsgálata után kerülhet sor.

A Székelyhon arról számolt be, hogy a helyiek kedden délután a sóbánya bejárata előtt gyertyákat helyeztek el, és a helyzet javulásáért imádkoznak.







Drónfelvételeken jól látható, amint a patak két újonnan kialakított vízelvezető medre egy-egy ponton a bánya fölött víznyelővé változott, és elnyeli a leáramló hatalmas vízmennyiséget.

A helyiek elkeseredését fokozza, hogy a hírportál helyszíni riportja szerint a községben több panzió bezárt, mert turisták hiányában nem tudják fizetni az alkalmazottakat.




Hargita megyében árvízkészültség van, miután az elmúlt napok esőzései nyomán több patak vízhozama megnövekedett. A megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) kedden este közölte: Fehér és Bihar megyéből is érkeztek csapatok a székelyudvarhelyi tűzoltóságra, akik segítenek felvenni a harcot az áradásokkal.

2. frissítés: teljes a bizonytalanság

Két óriási víznyelővé változott a Korond-patak két ideiglenes medre, amit a parajdi sóbányánál alakítottak ki, hogy megakadályozzák a víz befolyását a föld alatti komplexumba. A föld alatti tárnák rohamos sebességgel telnek fel vízzel, ugyanis a heves esőzések hatására a patak vízhozama a százszorosára nőtt, a hordalékok felszakították a mederbe lefektetett vízzáró fóliát, a nagy erejű víz pedig utat tört a mélybe, így a patak egyenesen a bányába folyik.

„Azt konkrétan nem tudom megmondani, hogy mennyi idő alatt telik fel, csak találgatások vannak jelen helyzetben. Mindkét ideiglenes meder feladta a szolgálatot, úgyhogy igen, folyik be a víz egyenesen a bányába. (…) A bánya részéről most megpróbálják megoldani, hogy hátha legalább a Telegdy-bányarész menthető legyen” – mondta lesújtva a Székelyhonnak Nyágrus László, Parajd község polgármestere.

A helyzetet jól leírja, hogy a parajdi sóbánya látogatói részlegéről, ami a tizenegy szintes föld alatti komplexum felső részében található, a földfelszíntől számolva a harmadik szinten, már mindent kimentettek, amit lehetett. Igyekeztek kihozni azt, amit tudtak jelen helyzetben. Nincs feltelve, még oda nem ér el a víz, de…” – hagyta nyitva a mondatot a településvezető, de megerősítette, hogy fennáll a veszélye ennek.

Egyelőre teljes a bizonytalanság, kiszámíthatatlan a helyzet, ugyanis nagyon sok minden függ az időjárástól. A patak vízhozama a normális értéknek több mint a százszorosára nőtt, délután egyeztettek a helyzetről, de jelen helyzetben nem tudnak tenni a vízbetörés ellen, olyan nagy a patak vízhozama – mondta Nyágrus László. A civil önkéntesek által épített gát már a reggeli órákban feladta a szolgálatot, tehát már akkor használhatatlan volt, a patak kiöntött a réten. Azóta valamennyit csökkent a patak vízhozama, de továbbra is óriási, így egy nagy gépet leszámítva a munkagépekkel sem lehet dolgozni a helyszínen – fűzte hozzá.

(MTI - Székelyhon nyomán)