Mivel a megszálló oláh hatalom nem tűri a magyar nemzeti lobogó kifüggesztését színmagyar településeken sem az elrabolt Erdélyben, tegyék ki a székely zászlót a székelyföldi polgármesteri hivatalokra és középületekre - javasolja a csíkmadarasi eset kapcsán szerkesztőségünkhöz címzett levelében a csomafalvi székely tanács. Hozzáteszik: a helységnevek rovásírással történő feltüntetése sem ütközik törvénybe - csak akarat kell hozzá. Alább közöljük a levelet, és arra biztatjuk székely olvasóinkat, kérjék elöljáróiktól a székely jelképek használatát személyesen, nyílt levélben, gyűléseken és minden más lehetséges alkalomkor, ha maguktól nem jut eszükbe. Alább közöljük a levelet.
Tisztelt Szerkesztőség!
Igaz, hogy a csíksomlyói kilátóról is "levetették" a nemzeti lobogót (akárcsak Csíkmadarason), és csak nemzeti és közösségi ünnepeinken tehetjük ki néhány órára hivatalos épületeinkre a piros-fehér-zöld zászlót, de van egy áthidaló megoldás!
Gyergyószék néhány polgármesteri hivatalán (Csomafalva, Ditró, Szárhegy, Szentmiklós) a román és az uniós zászló mellett ott lobog az ARANYCSÍKOS ÉGSZÍNKÉK SZÉKELY ZÁSZLÓ, sarkában az ARANY NAPPAL és az EZÜST FÉLHOLDDAL! A székely zászlót bárhová ki lehet tenni, ezt nem tiltja egyetlen román törvény sem, sőt, ha úgy vesszük, nem is "idegen" ország zászlaja! Csomafalván több középületen is kint leng a székely zászló.
Sőt, a településjelző táblákon nyugodt lelkiismerettel ki lehet írni székely rovásírással is az illetékes település nevét, ez sem mond ellent a román jogszabályoknak!
Amúgy van még polgármesteri hivatal Székelyföldön, ahol kint lobog a magyar zászló, de nem áruljuk el a település nevét, mert a túlbuzgó államgépezet hamarosan azokat is eltüntetné!!!
Tisztelettel,
Gyergyócsomafalva Települési Székely Tanácsa nevében
Ambrus A. Árpád ügyvezető