Bekiabálásokkal zavarta meg az RMDSZ részéről felszólaló Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető-helyettes beszédét a botránykeléseiről elhíresült Diana Sosoaca független szenátor hétfőn a román parlament ünnepi ülésén.
Fotó: Sosoaca Fb-oldala
A kétkamarás román parlament hétfőn tartotta meg a december elsejei nemzeti ünnepnek szentelt hagyományos együttes ülését, amelyen valamennyi parlamenti frakció szónoka méltatja az - Erdély és a Román Királyság "egyesülését" kikiáltó - 1918-as Gyulafehérvári Román Nemzetgyűlés történelmi jelentőségét.
A 2020-ban parlamenti képviselethez jutott, a többi párt által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kizárt, a parlament üléseit gyakran bekiabálásokkal megzavaró Diana Sosoaca független szenátor ezúttal az RMDSZ részéről felszólaló Turos Lóránd beszéde alatt keltett botrányt. Sosoaca árulónak bélyegezte a szónokot és az RMDSZ-t, megkérdőjelezte az erdélyi magyarság parlamenti képviseletének létjogosultságát, a román nemzet megsértésnek minősítette, hogy Turos Lóránd egyáltalán szót kapott és többször is azt üvöltötte: menjen Budapestre, ott lázítson, ne a román parlamentben.
Diana Sosoaca szokásához híven telefonjával közösségi oldalán élőben közvetítette a parlament ülését, kommentárokat fűzve az egyes felszólalásokhoz. Az RMDSZ szónokának ötperces felszólalása idején azonban az első néhány mondattól eltekintve szinte folyamatosan kiabált, így nemcsak ő, hanem a teremben ülő törvényhozók, és meghívott egyházi elöljárók, külképviseleti meghívottak sem sokat érthettek Turos Lóránd szavaiból.
A botrány a parlamenti közvetítésben nem kapott nyilvánosságot, a felvételen végig a szónoki emelvény látszott, az ülést vezető Nicolae Ciuca házelnök mindössze egyszer tett egy eredménytelen kísérletet Sosoaca rendre utasítására, Turos Lóránd pedig nem hagyta abba, hanem a folyamatos háttérzaj ellenére végigmondta beszédét:
Az RMDSZ szenátora kifejezte meggyőződését, hogy a románoknak és magyaroknak törekedniük kell a nézőpontok közelítésére az eltérően megítélt történelmi események kapcsán, és inkább arra kell összpontosítaniuk, ami összeköti, nem pedig elválasztja egymástól a két nemzetet.
Kifejtette: 1918. december 1-je az erdélyi magyarság számára azt a fordulatot jelenti, amikor többségi nemzetből kisebbségbe került. Rámutatott: a háborúk sújtotta huszadik században a Gyulafehérvári Kiáltvány megszövegezői nagyon is jól tudták, mennyire fontosak a béke szempontjából a nemzeti, kulturális, oktatási jogok, és elkötelezték magukat ezek biztosítására az Erdélyben velük együtt élő nemzeti közösségek számára. Úgy értékelte: akik feledtetni vagy eltörölni próbálják ezt kötelezettségvállalást, azok nemcsak a magyarok, hanem Románia valós érdekei ellen cselekszenek.
Diana Sosoaca három hete Tánczos Barna RMDSZ-szenátor felszólalása kapcsán a székely zászló kitűzése ellen rendezett hasonló kirohanást a román parlament felsőházában. Az AUR-ból kizárt politikus újonnan alapított saját pártja, az SOS Romania, több közvéleménykutatás szerint is esélyes arra, hogy jövő évi választásokon átlépje az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
(MTI nyomán)
Korábban írtuk: Őrjöngve tagadta Székelyföld és zászlaja létezését egy véresszájú hisztérika a bukaresti szenátusban
