Szlovákiában nem ritka, hogy időközi választásokat tartanak, a belpolitikai stabilitás nem túlságosan jellemző az országra. Arra a területre, amelyet mi, magyarok Felvidéknek neveztünk, annak nevezünk ma is, és a jövőben is annak fogunk. Időközi választásokat tartanak tehát szeptember 30-án, és égetően fontos volna, hogy legyen magyar képviselet a szlovák törvényhozásban. Ugyanis most nincs. De vajon lesz-e?

Legutóbb 2020 februárjában tartottak választásokat. Akkor a jobboldalinak mondott, Egyszerű Emberek és Független Személyiségek elnevezésű párt nyert 25 százalékkal.

2020-ban tehát nem jutott be magyar képviselet a pozsonyi parlamentbe. A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös magyar lista a voksok 4,1 százalékát szerezte meg. Az MKÖ eredménye és a rájuk leadott voksok száma is magasabb, mint amennyit a választási párt legerősebb tagja, a Magyar Közösség Pártja (MKP) négy éve kapott, de ez a bejutáshoz - részben a viszonylag magas választási részvétel miatt - nem bizonyult elégnek.

Azonban gyengíthette a magyarság politikai képviseletének pozícióját, hogy nem volt egységes, ugyanis a Bugár Béla vezette "szlovák-magyar vegyes párt", a Most-Híd sem jutott be a pozsonyi törvényhozásba. Ők a voksok 2,1 százalékát kapták, ami kevesebb mint egyharmada négy évvel korábbi eredményüknek.

De milyen esélyekkel számolhatnak idén szeptember végén?

- A várhatóan alacsony részvétel mellett a felvidéki magyar pártnak, a Szövetségnek van esélye arra, hogy bejusson a szlovákiai parlamentbe a szeptember 30-án tartandó előrehozott választáson - mondta Lánczi Tamás politológus a Kossuth rádióban.
Mint a neve elárulja, a Szövetség több magyar párt együttes választási listája, okulva a 2020-as eseményekből. A Magyar Közösség Pártja, Összefogás Mozgalom, Most-Híd összefogása révén jött lére 2021. október 2-án. S én magam is azt gondolom, egy etnikai, kulturális és nyelvi alapon szerveződő politikai erőnek kisebbségi létben valóban illene egységre törekednie, ám - sajnos - az látható, ez a mostani választásokon sem lesz így. Van még ugyanis két kisebb magyar párt.

Forrás: Facebook

A Szövetség elnöke, Forró Krisztián szerint egyértelmű a képlet, a másik két pártnak fel kellene adnia a küzdelmet a Szövetség javára, hogy biztosan meglegyen a bejutáshoz szükséges 5 százalék.

- Mindkét pártnak meg kellene fontolni, hogy visszalép a választástól - mondta a pártelnök. Más esetben ugyanis szerinte elveszik a magyar választók szavazata, még akkor is, ha olyan szlovák pártra adják a voksukat, amelyik bejut a parlamentbe. Forró Krisztián érvelése szerint ugyanis csak magyar párt képes képviselni a szlovákiai magyarság érdekeit.

Kotleba pozíciója megingott?

Nacionalista szemmel érdemes megvizsgálnunk azt is, mi a helyzet a szlovák radikálisok háza táján. Előbb kezdjük a soviniszta Szlovák Nemzeti Párttal (aki nem ismerné, ez volt korábban a magyargyűlölő Jan Slota pártja), akik immár Slota nélkül, de indulnak, van is esélyük megugrani a küszöböt. Ennél több szót rájuk nem érdemes fecsérelni sem.

Magyarországon talán kevésbé ismert, a Mi Szlovákiánkért Néppárt (szlovákul Ludová strana Nase Slovensko, LSNS) berkein belül 2021-ben jelentős változások mentek végbe. Ez a Marian Kotleba nevével fémjelzett formáció. Kotleba bár a 2000-es évek elején kétségkívül egyáltalán nem tűnt ki a hagyományos szlovák soviniszta vonalból, emlékezzünk, ők köpködték Kossuth Lajos szobrát, ám ez még mozgalmi korszakában volt, majd mikor pártot alapított, fokozatosan más retorikát vettek fel a magyarság kapcsán. Hogy ez mennyiben volt őszinte vagy taktikai, azon mindenki elvitatkozhat.

Az azonban tény, hogy főleg a 2015-ös migránsválság után kifejezetten igyekezett megszólítani a magyarokat, a közös problémákra hívta fel a figyelmet, ilyen volt a migráció problémája, de a cigánykérdés is. Stabil parlamenti párt voltak (legutóbb 11%-os eredménnyel), ám Kotlebát koncepciós perbe fogták, amiért egy családnak 1488 euró támogatást ajánlott fel, ezt Szlovákiában "neonáci gesztusként" fogták fel, megfosztották mandátumától, sok időt töltött előzetes letartóztatásban is.

Forrás: dennikn.sk

Innentől kezdve válik kissé homályossá a történet, ugyanis a párton belüli riválisai arról számoltak be, hogy Kotleba olyan alapszabálybéli megkötéseket akart bevezetni, amely gyakorlatilag leválthatatlanná tette volna, és ezt többen nem fogadták el. A párt több vezető arca, köztük képviselők hagyták ott Kotlebát, és alapítottak (pontosabban szólva léptek át és formáltak a maguk képére egy addig is létező mikropártot), új pártot, amely a Republika névre hallgat.

Azt mondják, arculatában és megjelenésében ez egy visszafogottabb párt, ám tartalmában lényegében ugyanazokat az elveket képviselik. Vezetőjük Kotleba korábbi híve, Milan Uhrík. Egyébként átböngészve alapvető célkitűzéseiket, programjukat, a magyarság szempontjából leginkább egy semleges álláspont rajzolódik ki. Én nem találtam egy magyarságot érintő mondatot sem.

Ettől függetlenül Kotleba és a Mi Szlovákiánkért Néppárt még talpon maradt, ám kétséges, hogy bejutnak-e újra a parlamentbe, 2-3%-ra mérik őket, ellenben az új pártot 9-11% körül, így nagy valószínűséggel lesz egy őrségváltás a szlovák nacionalisták politikai térfelén.
Egyébként a győzelem legfőbb várományosa úgy tűnik, Robert Fico pártja, a SMER.

Lantos János - Kuruc.info