Több tucat román soviniszta tüntető érkezett szombat kora délelőtt Tusnádfürdőre, ahol beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök. A szélsőségesek román nemzeti zászlókkal vonultak a településre, ahol kedd óta zajlik a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, ami a Fidesz kiemelt nyári kulturális és közéleti rendezvénye.

A Mandiner helyszínen tartózkodó munkatársai azt jelentették, erős a rendőri jelenlét Tusnádfürdő központjában, eközben a tüntetők első hulláma már úton van a rendezvény helyszínére.

„Van, ami örök: Erdély román föld”, „Béke ideje: román hősök keresztjeit az Úz-völgyi temetőbe!” – ilyen és ehhez hasonló feliratok olvashatók a tüntetők által cipelt táblákon. Tudósítónk szerint a tüntetők románul énekelnek és provokálják a beszédre érkező magyarokat. Ugyanakkor masszív rendőrsorfal választja el a sovinisztákat és a szabadegyetem magyar résztvevőit.

Susogós talpak gyülekeznek Tusnádfürdőn (fotó: Mandiner/Szilvay Gergely)

Ezzel párhuzamosan azonban úgy tűnik, a tavalyinál is többen kíváncsiak a miniszterelnöki beszédre, már csak a tér hátsó szegletében van szabad hely.

Budapesti idő szerint 9:45-kor a Mandiner tudósítói jelezték, hogy zavartalanul elkezdődtek a beszédek, amelyek sorában Orbán Viktor miniszterelnök is felszólal - írja a lap.

Frissítés: Orbán: Román hadakon keresztül érkeztünk meg

„Román hadakon keresztül érkeztünk meg ide” – utalt Orbán Viktor arra, hogy soviniszta tüntetők gyűrűjében vezették be a tábor területére, írja közvetítésében a 24.hu.

A miniszterelnök azt mondta, inkább fogadóbizottságnak tekinti a demonstrálókat, mondván, az európai kereszténység védelmében a „román ortodoxiára” is szükség van, ezért köszönti az „érdeklődő” románokat.

(Kép: Mandiner)

Orbán ezután ismertette azt a diplomáciai iratot, amelyben a román külügy felszólította, miről ne beszéljen.

Sosem mondtuk, hogy Erdély román közigazgatási egység

Orbán elmondta, a demars, amit kézhez kapott, arra inti, hogy ne beszéljen nemzeti szimbólumokról – mire üdvözölte a magyar és székely zászlós egybegyűlteket. Nem szabad beszélnie a kollektív kisebbségi jogokról sem. „Csak megállapítom, hogy ezek léteznek, és megilletik az itt élő magyarokat” – jelentette ki Orbán.

Arra is felszólították, hogy ne beszéljen „nem létező romániai közigazgatási egységekről”. Erre úgy reagált: sosem mondták, hogy Erdély és Székelyföld román közigazgatási egység lenne, amit nagy tapssal fogadott a közönség.

A nyugati értékekről

Orbán szerint arra is felhívta a román külügy, hogy ne tüntesse fel rossz színben a nyugati értékeket. Szerinte azonban a migrációt, az LMBTQ-mozgalmat meg a háborút – amik szerinte a nyugati értékek – nem kell rossz színben feltüntetni, mert rossz színben tűnnek fel azok amúgy is.

Végezetül ezzel kapcsolatban azt mondta: ha a román elnök Magyarországra jön, amire biztatják őt, nem fogják neki megszabni, hogy miről beszélhet és mit mondhat.

Közölte azt is, hogy Magyarország támogatja Románia schengeni tagságát, egyszersmind üdvözölte az új román miniszterelnököt, megjegyezve, hogy Marcel Ciolacu már a huszadik román kormányfő azóta, hogy ő hivatalba lépett Magyarországon. „Új miniszterelnök, új esély, hátha kijön ebből valami.”

(Kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Az Egyesült Államok lett, Kína pedig van

Hosszú világpolitikai fejtegetésbe kezdett Orbán. E szerint a világ erőegyensúlya elmozdult, több évtizedes történelmi nyugalmi állapot után Kína mozdította el.

„Az Egyesült Államok lett, Kína pedig van” – jelentette ki, megjegyezve, hogy az USA már nincs a világ tetején, Ázsia pedig Kína vezetésével emelkedik fel, sőt Kína létrehozza a saját nemzetközi intézményeit is, miközben termelési központ lett. Kína valójában visszatér, hiszen egy ötezer éves kultúráról van szó, a nyugati ipari forradalom 300 éves útját 30 éve tették meg, százmilliókat emeltek ki a szegénységből.

Ezt az USA is felismerte: egyre több amerikai jár Pekingben. Hozzátette, ne essünk szereptévesztésbe, nekünk ebben a kérdésben nem osztanak lapot, de a nagyoknak el kell fogadniuk, hogy mára az amerikai dominancia helyett

két Nap van az égen.

Az EU gazdag, de gyenge

Szerinte az EU gazdag és gyenge unió, bekerítve érzi magát, hiszen 7 milliárd ember él Európán kívül, akik közül sokan vágynak a nyugati életszínvonalra.

Az uniót egy kiöregedett bokszolóhoz hasonlította.

A miniszterelnök beszélt az Oroszországgal szembeni szankciókról is, azt hangsúlyozva, hogy szerinte illúzió leválasztani az orosz gazdaságot az unióról, az EU viszont elveszítheti a versenyképességét, és már most szenved az inflációtól, miközben az orosz energiát megveszi más helyettünk.

Szegény kicsi OTP

A nagy európai cégek nem akarnak kivonulni Oroszországból, csak a töredékük tette meg – jegyezte meg Orbán.

Ez alapján az a támadás, amit az ukránok indítottak „a szegény kicsi OTP ellen, nem más, mint hungarofóbia megnyilvánulása”, ezért ezt vissza is kell utasítanunk – közölte a kormányfő.

A csehek átálltak, a szlovákok billegnek

A föderalisták és a szuverenisták küzdelméről is beszélt a miniszterelnök, szerinte ez a küzdelem a brexit után az előbbiek felé billent.

A csehek átálltak, a szlovákok billegnek – mondta ezzel kapcsolatban a V4-ek helyzetéről, szerinte csak a magyarok és a lengyelek tartanak ki eredeti álláspontjuk mellett. Igaz, lát biztató jeleket is Olaszországban, Ausztriában is, Spanyolországban pedig a hétvégén rendeznek választást.

A kötődés alkotmánya

Megérkeztünk Magyarországra. Orbán Viktor szerint az EU liberális alkotmányainak középpontjában az én áll, a magyar alkotmány középpontjában viszont a mi, abból indul ki, hogy van otthonunk, közösségünk, kultúránk és nyelvünk, ami csak a miénk. Az életben azok a legfontosabb dolgok, amiket egyedül nem lehet megszerezni, ilyen a béke, a család, a barátság, a közösségi szellem és a szabadság is, hiszen aki egyedül van, az nem szabad, hanem magányos. A magyar ezért a kötődés alkotmánya, amely megerősíti a határainkat és a férfi és női mivoltunkat is.

Szerinte csak közösségi és gyermekvédelmi alapon lehet szembeszállni az LMBTQ-propagandával is.

2030 után 2040-ig tervez

„A céljainkkal időarányosan jól állunk, a gazdaság összteljesítménye 13 év alatt megháromszorozódott” – mondta a miniszterelnök.

A cél az, hogy 2030-ra 160 ezer milliárd forint legyen a magyar GDP, az energiafüggőség csökkenjen, sőt 2030-ra egyáltalán ne szoruljunk villamosenergia-importra.

Megemlítette a haderő fejlesztését is, amire a GDP legalább 2 százalékát fordítják, és lassan újra lesz ütőképes haderőnk.

A gazdasági célok elérését azonban két „bökkenő” is visszavetette: a Covid-járványt átvészeltük, azonban jött a háború, ami letérített minket az útról, ahová szerinte 2024 nyarán tudunk visszatérni, és a júniusi EP-választásra újra azon a pályán lesz, amit 2030-ig elterveztek, és akkor reményei szerint jövőre Tusványoson már a 2040-ig tartó tervekről is beszélhet.

Kitért arra is, hogy az erőforrásokat továbbra is a családalapítás támogatására kell fordítani, mert a termékenységi ráta emelkedett, de még mindig nem elég magas.

Nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket építeni, az uniós vitákban harcolni, szellemi ügyekben kitartani, a nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak maradni – sorolta végül a feladatokat a miniszterelnök.

(24 - Mandiner nyomán)

Friss: Levélben hálálkodott a román kormányfőnek Orbán Viktor