A koszovói szerbek és albánok szétválasztásáról folyik a kampányvita Belgrádban. A magyarok választási programjában vázolt autonómiaelképzeléseket is bírálják.
Éles szócsatát váltott ki a vezető pártok között a Koszovó szerb és albán lakosságának úgynevezett funkcionális szétválasztásáról szóló terv, amelyet Szlobodan Szamardzics Koszovó-ügyi miniszter a koalíciós partnerek tudta nélkül terjesztett a múlt héten az ideiglenes pristinai ENSZ-közigazgatás, az UNMIK elé. Borisz Tadics államfő azt állítja, hogy a párhuzamos szerb intézményrendszer megteremését előirányzó terv lényegében a tartomány kettéosztását célozza, és szöges ellentétben áll az egységes Koszovóra vonatkozó hivatalos politikával. Az elképzelésről – amelyet mellesleg Pristina is azonnal elutasított – még nem érkezett válasz az ENSZ-től. Tadics elvetette választási szövetségesének, Mladjan Dinkics (G17 Plusz) iparügyi miniszternek azt a javaslatát is, hogy szüntessék meg Koszovó külföldi hiteleinek törlesztését, mert ezzel azt vetítenék előre, hogy a tartomány többé nem tartozik az országhoz. Szerinte ehelyett a hiteltörlesztés befagyasztását kellene elérni.
Időközben a jobboldali belgrádi sajtó megtámadta a Magyar Koalíció választási programját, amely a többi között területi autonómiát irányoz elő a magyar többségű körzeteknek. A Glas javnosti című lap felrója, hogy "a magyar kisebbség" arra tart igényt, amit a Szamardzics-terv követel a koszovói szerbeknek, vagyis saját adminisztrációt. A lap idézi Páll Sándornak, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnökének ilyen értelmű kijelentését, majd megállapítja: végre lehullottak az álarcok, hamis volt a magyar pártvezetők fogadkozása, hogy törekvéseik nem szeparatista jellegűek. A lap honlapján a hozzászólók kioktatják a magyarokat, hogy ők csak kisebbség, így nem illetik meg őket a koszovói szerbek jogai. Olyan vélemény is olvasható, hogy ha nem tetszik nekik Szerbiában, "költözzenek Magyarországra".
(Magyar Hírlap)