Ismeretlen tettesek szombaton megrongálták és összefestették a Mihai Viteazul-szoborcsoport talapzatát – tájékoztat a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság nyomán a Székelyhon.

A rendőröket szombaton délután értesítették a rongálásról, a helyszínre kiszálló egység pedig megállapította, hogy a szoborcsoport hátsó részét összefestették, ugyanakkor több márványlap is hiányzik.

A szoborra a „Trianon 1920” feliratot és a magyar zászló színeit festették. A rendőrség rongálás gyanújával bűnvádi eljárást indított az ügyben. A kap munkatársainak ottjártakor a Tega köztisztasági vállalat munkatársai takarítottak, akik eltüntették a festést.

Fotó: Bíró Blanka / Székelyhon

A hivatásos feljelentő Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Szövetség a Románok Egységéért (AUR) parlamenti képviselője is dokumentálta a helyszínt.

Pénteken délután a Sepsiszéki Székely Tanács szervezett megemlékezést a trianoni békediktátum évfordulóján, ugyanakkor a a román szélsőjobb, a Calea Neamului egyesület felhívására érkezett a városba, a román katona Állomás negyedi szobrától vonultak a Mihai Viteazul-szoborig, ahol román hazafias dalokat énekeltek, kifeszítettek egy molinót, amelyen az állt, hogy „Hagyjátok a frusztrációt, Trianon az igazság!”

Az MTI-összefoglaló a háttérről:

Vitéz Mihály (Mihai Viteazul - a szerk.) 1593-tól volt Havasalföld fejedelme, 1599-ben Erdély és 1600-ban Moldva fejedelmi trónját is elfoglalta (a fejedelemségek egyesítése nem történt meg - a szerk.), de még 1600-ban elveszítette mindhárom állam feletti fennhatóságát. A vajdát a romániai tankönyvek Románia első egyesítőjeként mutatják be. (A Magyar Királyság partjait pedig három tenger mosta, a Voronyezsig mi uralkodtunk a Szovjetunión... - ezeknek az állításoknak ugyanennyi értelme van - a szerk.)

A sepsiszentgyörgyi szoborcsoportot Gir Radulescu bukaresti szobrász készítette, és 1982-ben Nicolae Ceausescu kommunista diktátor jelenlétében avatták fel. Alig két évvel később, 1984. június 5-én a szobor mögött erős robbanás történt, mely kioltotta egy ott játszó magyar gyermek életét, a szobrot azonban nem rongálta meg. A korabeli hatóságok terrorcselekménynek könyvelték el az eseményt, az elkövetőt azonban azóta sem azonosították. A magyar közösség a román politikai rendőrség, a Securitate provokációjának tekintette az ügyet, mely következtében leváltották a megye intézményeinek magyar vezetőit. (Az oláhoktól az ilyesmi bármikor kitelik - a szerk.)

Frissítés: Takarítás előtti kép:

Fotó: Kátai Edit / MTI