Abháziát, Kelet-Ukrajnát, a Donyec-medencét és más hasonló háborús térségeket emlegetett a szlovák külügyi államtitkár annak indoklásaként, miért nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot a felvidéki magyarok számára. Martin Klus erről a szlovák TA3 hírtelevízióban beszélt.

Illusztráció

Az ország meghatározó külpolitikusának tartott képviselő már a trianoni diktátum centenáriuma előtt Magyarország "szlovákiai invázióval" riogatott. Akkor a krími orosz beavatkozás analógiájára vázolta fel, mi lenne, ha "Szlovákia örökké magyar déli részén" valaki az ottani többség "kitalált védelme érdekében inváziót hajtana végre" felségjel nélküli egyenruhákban, és sebtiben népszavazást írna ki a felszabadítók ágyúi árnyékában.

"Minden szlovák, aki idegen hatalom érdekében ... beszél vagy cselekszik, veszélyes a saját hazájára nézve" – figyelmeztetett közösségi oldalán a magyarellenes SaS politikusa, és figyelmeztetése – úgy tűnik – a pozsonyi kormányban is meghallgatásra talált.

A 2010-es jogfosztó törvény életbe lépése óta 3500-an vesztették el szlovák állampolgárságukat, többségében német, cseh, osztrák és brit állampolgárság felvétele miatt – emlékeztetett a Pozsonyban szerkesztett Körkép, melyet az Index idézett.

A szlovák kormány szerdán elfogadott döntése értelmében most visszakaphatnák a szlovák állampolgárságot azok, akik életvitelszerűen, legalább öt éve élnek egy másik országban. Ez alól azonban a felvidéki magyarok nyilván kivételek, hiszen ők nem változtattak lakóhelyükön, "csak" a határokat rajzolták át körülöttük.

"A most elfogadott törvénymódosítás teljes mezítelenségében megmutatta, hogy az egész igyekezet kezdettől fogva a magyarok ellen irányult" – reagált Gyimesi György magyar nemzetiségű szlovák kormánykoalíciós képviselő, rámutatva arra, hogy ez kettős mérce.

A szlovák hírtelevízió műsorában szóba került a Most-Híd felelőssége is, amely az elmúlt négy évben kormányzati pozícióból semmit nem tett a kérdés rendezése érdekében. Igor Matovič kormányfő nemzetiségi tanácsadója, Berényi József a pozsonyi kormánydöntésre nem reagált. Delegálója, a Magyar Közösség Pártja viszont közleményben hangsúlyozta, hogy az elfogadott határozat a magyar közösség szemszögéből nem jelent megoldást.

Az MKP a Körképnek küldött állásfoglalása szerint ragaszkodik azokhoz a módosításokhoz, amelyeket a párt szakértői a törvény előkészítési folyamatában tömeges kifogásként eljuttattak az illetékes testülethez.