Klaus Iohannis államfő július végi magyarellenes kijelentései miatt a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat panaszt tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD).
A jogvédő szervezet emlékeztet, hogy az államfő július 30-ai sajtónyilatkozatában az RMDSZ-t és ezáltal az egész romániai magyarságot az egészségügyi válság kiprovokálásával vádolta (bármennyi problémánk van az RMDSZ-szel, Iohannis nyilván nem a csak és kizárólag RMDSZ-t gyűlölő, de magyarajnározó bocskorosokat hergeli - a szerk.), ezért fordultak újra a diszkriminációellenes tanácshoz. Felidézik, hogy Klaus Iohannis azt mondta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az azt támogató más pártok, köztük az RMDSZ is felelős a Romániában kirobbant járványhelyzetért. A kijelentései azért különösen súlyosak, mert ismét az autonómiastatútum ügyével példálózott, azt mondta: a PSD „lepaktált” az RMDSZ-el, „suttyomban” meg akarták szavazni az „úgynevezett székelység” autonómiáját.
Iohannis az újraválasztását ünnepli (fotó: Robert Ghement/EPA/EFE)
A jogvédelmi szolgálat felidézi, hogy miután Székelyföld autonómia statútumát a szenátus hallgatólagosan elfogadta, az államelnök „minősíthetetlen hangnemben sértette meg a magyar közösséget”, ezért az Országos Diszkriminációellenes Tanács megbírságolta. Az ügyészség nem indított ugyan ellen eljárást, de elismerte, hogy az elnök gyűlöletbeszédet tartott. Iohannis megfellebbezte az Országos Diszkriminációellenes Tanács döntését.
"Sajnálatos, hogy Románia elnöke megkapja a Nagy Károly-díjat, miközben az Országos Diszkriminációellenes Tanács megbírságolta, és az ügyészség is megállapította, hogy valóban gyűlöletbeszédet mondott. A csütörtöki nyilatkozat jól mutatja, hogy nem egyedi esetről volt szó, és azt is, hogy a legutóbbi magyarellenes kijelentése sem véletlen. Visszatetsző és elfogadhatatlan, hogy az ország elnöke, a regnáló kormány alkalmatlanságát a járványügyi helyzet kezelésére, sunyi csúsztatással a magyarokra, az RMDSZ-re, a szerinte »úgynevezett« székelyekre hárítaná, miközben éppen az lenne a feladata, hogy erősítse az országban a nemzetiségek közötti békés együttélést" – fogalmazott Benkő Erika, a jogvédő szolgálat igazgatója.
Román jogvédők: a magyarokat nem személynek tekintő ügyész nem náci, de táplálja a magyargyűlöletet
Közleményben szólította fel az Active Watch bukaresti emberi jogi szervezet a román Igazságügyi Felügyeletet, hogy vizsgálja ki: miként tekinthette Daniel Constantin Galbeaza moinesti ügyész úgy, hogy nem minősül gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly júniusban skandált "kifele a magyarokkal az országból!" jelszó.
Az Active Watch közleményét több romániai lap idézte szombaton.
Az egyesület azt követően fogalmazta meg álláspontját, hogy a Hotnews.ro portál pénteken ismertette azt a rendeletet, amellyel a moinesti bíróság melletti ügyészség ügyésze vádemelés nélkül lezárta februárban a nyomozást az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly június 6-án történt erőszakos cselekmények ügyében. Az ügyész - miután csak román szemtanúkat hallgatott meg - úgy ítélte meg, hogy a "kifele a magyarokkal az országból!" csupán egy "magyarellenesnek vélt jelszó". Szerinte ez nem minősül gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak, mert nem egy egész közösség, hanem csupán a katonatemető elé élő láncot vonó magyarokra vonatkozott.
Az Active Watch ugyanakkor felszólította a főügyészséget és az igazságügyi minisztériumot, hogy tegyenek erőfeszítéseket az ügyészek képzésére, és az olyan esetek helyes kezelésére, amelyeknél a gyűlölet által motivált bűncselekmények gyanúja áll fenn.
"Nem értjük, hogy egy deportálásra történő nyilvánvaló felszólítást hogyan lehet »vélt jelszónak« tekinteni. Milyen más megfogalmazást kellett volna használni, hogy az ügyész ne csak gyanítsa, hanem biztos legyen a felszólítás kirekesztő jellegében?" - idézte a Libertatea.ro portál a közleményt.
Az Active Watch szerint az ügyész úgy értelmezte, hogy "a magyarok nem személyek, és mert a törvény csak a személyeket védi, a magyarokat ki lehet rakni az országból, úgy, ahogy a nácik próbáltak két etnikai csoport, a zsidók és a romák nem személynek tekintett tagjaitól megszabadulni". A jogvédő szervezet szerint az ügyészi rendelet legitimál minden olyan tettet, amely valamely romániai etnikai csoportot veszélyeztet. (Furcsa érzés nem nácikként, hanem náciáldozatként elképzelni a magyarokat, a sok Zsindex leszoktatott minket erről... - a szerk.)
Az Active Watch kijelentette: az ügyész feltehetőleg csak táplálja az elemi magyarellenes érzéseket, és nem "náci érzelmű".
A jogvédő szervezet az ügyészek képzési hiányosságának tulajdonította, hogy Romániában általában nem kerülnek bíróság elé a gyűlölet által vezérelt bűncselekmények. Mint közölte: a közel 700 ilyen ügyből, amelyet 2014 és 2018 között vizsgált meg az ügyészség, csupán kilencből lett bírósági ügy, a többi esetben az ügyészek nem tartották megalapozottnak a panaszt.
A moinesti ügyészség az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP), valamint a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat feljelentése alapján vizsgálta meg 2019 június 6-i úzvölgyi erőszakos temetőfoglalás ügyét, és rendelte el a nyomozás beszüntetését.
A Bákó megyei Darmanesti város önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott (és ahová ők csak befantáziálják a sok román hősi halottat, miközben a közelben a sajátjaikat felveti a gaz, a hadseregük pedig tévedésből szovjet emlékművet koszorúz - a szerk.). A tavalyi hősök napján, június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
(MTI)
