Ugrás a cikkhez
Reklám

Rudnay Sándor a XIX. század első felében jó egy évtizeden át volt esztergomi hercegprímás-érsek, bíboros. Érseksége idején, de már korábban is, bőkezűen adományozott az egyházi létesítmények építésére, az ifjúság oktatására, a szegények megsegítésére. A magyar királyság területén, főleg a szülőföldjén, a Felvidéken élő tótokat is segítette, s az akkor még igen fejletlen tót nyelvet alakítva, gazdagítva tótul prédikált a templomban, s ezzel az irodalmi egyházi szlovák nyelv egyik legismertebb megteremtője lett. Szlovákiában valószínűleg ezért bocsátottak ki 10 eurós emlékérmet a magyar nemes és főpap érseki beiktatásának 200-ik évfordulóján. Csakhogy a pénzérmén semmi nem utal arra, hogy Rudnay Sándor magyar volt.



Rudnay Sándor hercegprímás-érsek (korbeli rézmetszet)

Rudnai (vagy rudnói) divékújfalusi Rudnay Sándor hercegprímás-érsek, bíboros a trianoni területrablásig a Nyitra vármegyéhez tartozó Vágmosóc község Vágszentkereszt nevű településrészén született 1760-ban, s meghalt 1831-ben, Esztergomban. Rudnay Sándort 1819. június 12-én – kétszáz évvel ezelőtt – iktatták be esztergomi érseknek, de érseki székét csak közel egy esztendő múlva helyezte át Nagyszombatból Esztergomba. Később, Pozsonyban, 1830-ban Rudnay Sándor koronázta királlyá V. Ferdinándot. Rudnay Sándort Gyulafehérváron szentelték püspökké, s 1815-1819 között Erdély római katolikus püspöke volt. A ma látható Esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház – amelynek kriptájában más egyházi hírességek mellett Rudnay Sándor is nyugszik – alapkövét 1822-ben tették le, s az építkezéshez akkor Rudnay Sándor a magánvagyonából 815 700 forintot adományozott.



Rudnay Sándor hercegprímás-érsek (korabeli rajz)

A Rudnay Sándor arcképével és az Esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház (bazilika) domborműves képévell kiadott új szlovák euróérme ezúttal valószínűleg nem egy újabb „reszlovakizálás” gyümölcse, vagy legalábbis ebben az esetben az eltótosítás egy finomabb változatáról lehet szó. Föltételezésünk szerint az érmét azért verhették, mert Rudnay Sándor, az ősi magyar nemes család sarja, s egyben esztergomi hercegprímás-érsek a tót bikkfanyelvől egyik jelentős kialakítója volt az irodalmi szlovák nyelvű templomi prédikációnak, homíliának. Még plébánosként a XVIII. század utolsó évtizedében már az ő korában is tót többségű Nyitrakoros római katolikus templomában az érthetőség kedvéért tót nyelven prédikált, mondta a homíliáit, s ezzel valójában az egyik legfontosabb megteremtője volt az egyházi szlovák nyelvnek.



Az esztergomi bazilika és a vár a tótok megszállta Párkányból nézve

Magánvagyonából bőkezűen adományozott a szlovák kultúra kifejlesztésére. Rudnay Sándor tótokat fölkaroló (Trianon után aztán busásan megfizettek érte a magyaroknak… - H. J.) tevékenységét tudományosan földolgozta az Érsekújvár közelében levő Özdöge községben született Mária Vyvíjalová tót történésznő a magyargyűlölő Matica Slovenska szervezet által 1998-ban kiadott Alexander Rudnay v kontexte slovenského národnoobrodenského hnutia (Rudnay Sándor a szlovák nemzeti újjászületési mozgalom kontextusában) című könyvben. Rudnay tót nyelvű prédikációit egybegyűjtve már 1833-ban kiadta Palkovics György esztergomi kanonok Nagyszombatban.



A Rudnay Sándort ábrázoló tót pénzérme első oldala

A Szlovák Nemzeti Bank (Narodna Banka Slovenska) nemrégiben tehát kibocsátott egy 10 eurós érmet Rudnay Sándor esztergomi érsek beiktatása 200. évfordulójának emlékére. (Amit egyébként a Magyar Nemzeti Banknak is meg kellett volna cselekedni – H. J.) Az érme előoldalán Rudnay Sándor bíbornokérsek domborműves mellképe látható. Tőle balra a halála esztendejében, 1831-ben készült halotti címere, amelybe középütt bele van szőve Rudnay Sándor szülőfaluja, Özdög medvés településcímere. A halotti címer alatt az „Alexander Rudnay 1819” fölírás olvasható. A főpap képétől jobbra a „10 Euro” fölirat látható, míg az érme szélén körbefutó tót nyelvű fölirat magyarul nagyjából így hangzik: „Esztergom érsekévé való kinevezése (emlékére)”.



Rudnay Sándor eredeti halotti címere 1831-ből

Ha az érme hátoldalát is figyelmesen megnézzük, az itt látható információk alapján sem jön rá a jámbor szemlélő arra, hogy Rudnay Sándor magyar nemes, s egyben a legmagasabb egyházi méltóság, esztergomi hercegprímás-érsek volt. Ennek az érmeoldalnak a főmotívuma a jórészt Rudnay Sándor kezdeményezte, ám csak halála után jó négy évtizeddel fölépült Esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház képe, az érsek aláírása és a „Slovensko 2019”-fölirat olvasható, valamint szintén a magyaroktól lenyúlt hármas halom, rajta a kettős kereszttel látható. Csakhogy a szlovák pénzérme két oldalán megjelenített föliratokból, képekből az sem derül ki, hogy Esztergom tulajdonképpen Magyarországon van.



A 10 eurós tót érme hátoldala

Mindent összegezve: végül is az új szlovák 10 eurós esetében szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Szerencsésnek, mert az esztergomi bazilikáról és Rudnay Sándorról szólva eszünkbe jut az is, hogy a bazilika 1856-os fölszentelésére (pedig még ekkor sem készült el teljesen – H. J.) elhangzott Liszt Ferenc erre az alkalomra komponált Esztergomi Miséje mások mellett I. Ferenc József és a zeneszerző jelenlétében. Egészen az elmúlt évekig államiság, tehát történelem nélküli tótok több más magyar és német személyiség mellett a valójában németnek született, de magát mindhalálig magyarnak valló Liszt Ferencről is azt állítják, hogy a nagy zeneszerző tót (!) volt, csakhogy a magyarok ellopták tőlük. Na meg a németek is ellopták szegény tótoktól, mert ők meg Liszt doborjáni (Raiding) szülőházára ezt írták: Diese Gedenktafel weiht dem deutschen Meister das deutsche Volk (Ezt az táblát a német Mester emlékére fölavatta a német nép).



A doborjáni Liszt-ház német fölirata (fotó: m.blog.hu/elmenynektek)

Egy Miroslav Demko nevű, Svájcban élő tót Ukradeny Skladatel – Franz Liszt (Az ellopott zeneszerző – Liszt Ferenc) címmel 2003-ban könyvet is írt, amit franciára is lefordítottak.



Liszt Ferenc tótságát bizonygató könyv

Ismételjük: a 2019-ben, a Rudnay Sándor érseki beiktatásának 200-ik évfordulóján kibocsátott 10 eurós szlovák pénzérme csak sejteti, de föliratával nem állítja, hogy a magyar hercegprímás-érsek szlovák lett volna.

Hering József – Kuruc.info

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából