Ferenc pápa szerint – amiként a kommunizmus idején az erdélyi görögkatolikus püspökök tették –, úgy ma is fel kell lépni a romboló ideológiák ellen. A katolikus egyházfő közel százezres tömeg előtt beszélt erről az erdélyi Balázsfalván, ahol a vasárnap tartott szentmisén boldoggá avatta a romániai görögkatolikus egyház kommunista börtönökben elhunyt hét püspökét.
A térség legértékesebb örökségeként említette az 1586-os tordai országgyűlést, amelyen Európában először hirdették meg a vallási és lelkiismereti szabadságot. Az erdélyi országgyűlés határozata büntette a radikalizmus minden formáját. (Először is nem 1586, ahogy az MTI írja, hanem 1568, másrészt pedig sem a pápa, sem az MTI nem említette meg, hogy ehhez az oláhoknak semmi közük nem volt... - a szerk.)
A boldoggá avatási misén Ferenc pápa olyan széken ült, amelyet a máramarosszigeti és szamosújvári börtön faanyagát és rácsait felhasználva készítettek erre az alkalomra.
A boldoggá avatott görögkatolikus püspököket a Rómához való hűségük miatt hazaárulás címszóval börtönözte be a kommunista állam. Valeriu Traian Frentiu nagyváradi püspök a máramarosszigeti börtönben halt meg 77 éves korában 1952-ben. Vasile Aftenie Bukarest és az Erdélyen kívüli területek püspöke volt; a vacaresti-i börtönben halt meg 51 éves korában 1950-ben. Ioan Sucu a balázsfalvi érsekség apostoli kormányzója 46 éves korában halt meg a máramarosszigeti börtönben 1953-ban. Tit Liviu Chinezu titokban felszentelt püspök 1955-ben halt meg 51 éves korában a máramarosszigeti börtönben. Ioan Balan Lugosi püspök túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1959-ben, 79 éves korában házi őrizetben halt meg. Alexandru Rusu máramarosi püspök 1963-ban a szamosújvári börtönben halt meg 79 éves korában.
Iuliu Hossu kolozsvári-szamosújvári püspök, aki az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlésen felolvasta Erdély és Románia egyesülésének a nyilatkozatát, túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1970-ben bukaresti házi őrizetben halt meg.
A görögkatolikus egyházat 1948-ban betiltotta a román kommunista állam. Püspökeit bebörtönözte, templomait átadta az ortodox egyháznak. A börtönben elhunyt püspökök többségét jeltelen sírba temették, nyughelyük máig ismeretlen. A görögkatolikus hívek egy része az ortodox egyházhoz, másik része Márton Áron hívására a római katolikus egyházhoz csatlakozott. Az egyház csupán 1989 után alakulhatott újra. Híveinek száma az egyházi nyilvántartás szerint megközelíti a félmilliót.
Az erdélyi görögkatolikus egyház a román nemzeti "emancipáció" bölcsője volt. A balázsfalvi pápai misét azon a téren tartották, ahol 1848-ban az erdélyi románok nagygyűlésein a román nemzet elismerését, egyenjogú törvényhozási képviseletét, valamint Magyarország és Erdélyi uniójának "újratárgyalását", majd Erdély közvetlen birodalmi kormányzat alatti különállását követelték nemzetünk ellenségei.
Háromnapos romániai látogatása utolsó eseményeként a pápa vasárnap a balázsfalvi cigányokhoz látogat el, majd a nagyszebeni repülőtérről indul vissza Rómába.
(MTI korrigálva)
Korábban írtuk: A pápa a románokkal való "testvéri együttélést" ajánlgatta a magyaroknak Csíksomlyón
