Ugrás a cikkhez
Reklám

Elkezdődött a kétnapos romániai népszavazás második napja. A férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról dönthetnek a választópolgárok.




Civilek, politikusok és egyházi vezetők még szombaton is a részvétel és az igenek mellett kampányoltak. Az M1 híradója által megkérdezett szavazók is a hagyományos családmodell mellett foglaltak állást.

A közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a népszavazáson részt vevők döntő többsége igennel fog szavazni. A legnagyobb kérdés valószínűleg az lesz, hogy elmennek-e annyian, hogy érvényes legyen a voksolás.

Alább tekinthető meg az M1 szombat esti összeállítása:

Az SZDSZ Erdélyben is tovább él

Amint megírtuk, nem csak az egyházak és a civilek, de még az amúgy jó ügyek mellé ritkán odaálló politikusok is a részvétel és az igen mellett kampányolnak. De természetesen ezúttal is jelen vannak az ellendrukkerek - és ők mindig ugyanazok, ha keresztény-nemzeti ügyekről van szó.




A méltán hírhedt nemzetgyűlölő, Parászka Boróka kapta ezúttal a feladatot, hogy a magyar választókat elbizonytalanítsa. Eszközei a liberális fegyvertár szokásos darabjai: terelés, hazudozás, például:

A heteroszexuális emberekből álló családok számára súlyos veszélyt rejthet a változás: ha ez a módosítás érvénybe lép, a jövőben nem ismerik el családként a házasságot nem kötő heteroszexuális párok életközösségét és a gyermeküket egyedül nevelőket sem. Ennek a szociális juttatásoknál, a jogvédelemben, a gyermekjogokat tekintve is hosszú távú következményei lehetnek, erről azonban alig esik szó Romániában.

Valójában erről szó sincs, a népszavazás arról dönt, hogy a korábbi "házastársak" helyett "férfi és nő" szerepeljen az alkotmány szövegében. Két férfi vagy két nő, netán egy férfi és egy kanca helyett, ugyebár. Egészen pontosan ez:

A család egy férfi és egy nő szabad vállalására alapszik, ezek egyenlőségére és a szülők gyermekei fölnevelésének, képzésének jogára és kötelességére.

Majd arról ír hosszasan Parászka, hány milliárd eurót kap a román ortodox egyház - tehát az ő bulijuk, csak nekik jó ez, ezért se menj el szavazni, magyar! Mintha a magyarok életét nem befolyásolná az, hogy uralomra tör-e a deviancia az országban, ahol élni kényszerülnek.

A végén pedig persze előkerülnek a magyarellenes román politikai pártok, szintén a demoralizálás, az otthon tartás céljából, hiszen az ellenségeink, nehogy az ő malmukra hajtsuk a vizet... Mintha nem ugyanaz a folyó hajtaná jelenleg ebben a kérdésben (!) az ő malmaikat és az erdélyi magyarok malmait.

A „tradicionális család” ügye azonban most, dacára az egyházi korrupciónak, az egyházon belüli erőszaknak, úgy tűnik, működik. A melegek jól hasznosítható közellenségnek bizonyulnak. Ha nem is lesz érdemi jogi következménye a népszavazásnak, arra mindenképpen jó lehet, hogy a BOR (az ortodox egyház - a szerk.) és többé-kevésbé nyíltan vállalt politikai szövetségese, a jelenlegi szociáldemokrata kormánypárt demonstrálja, hogy fordítani tud a trendeken, tömegeket tud az urnákhoz vinni, és megtalálja azokat a jogi kis- és nagykapukat, amelyekkel az ellenzékét így vagy úgy sakkban tudja tartani.

Parászkáról korábban:

- Alföldi Róbert profán passiója

- Kollégáinak is hányingerük van tőle, mégis kötelező a Marosvásárhelyi Rádiónál tartani a magyargyalázó Parászka Borókát
- Nyomorult állatok a cigányokkal szembeszállni merő csíkiak egy erdélyi SZDSZ-es szerint
- Egyszemélyes SZDSZ Erdélyben: papokat antiszemitáz és jelentget fel egy zsidóbérenc firkász
- Erdélyi Bauer-epigon: csak kocsmai konfliktus volt a gyulafehérvári rektor félholtra verése

Sereghajtók a magyar többségű megyék

Magyar idő szerint vasárnap reggel 6 órakor (helyi idő szerint 7 órakor) ismét kinyitottak a szavazóhelyiségek Romániában, ahol a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról dönt Románia csaknem 19 millió választópolgára a vasárnap estig tartó kétnapos alkotmánymódosító népszavazáson.

Az első napon a központi választási bizottság (BEC) becslése szerint országszerte 1 millió 46 ezer választó, a névjegyzékben szereplők 5,72 százaléka járult az urnákhoz.

A magyar többségű megyék szombaton sereghajtók voltak: a nap végéig Hargita megyében a jogosultak 2,22, míg Kovászna megyében a jogosultak 2,31 százaléka adta le voksát. A legmagasabb részvételt a népszavazás első napján Bihar megyében regisztrálták, ahol a névjegyzékben szereplők 8,67 százaléka járult az urnákhoz.

A referendumon sikere főleg azon múlik, hogy túllépi-e vasárnap estig a részvétel a 30 százalékos érvényességi küszöböt, mert ha ez teljesül, az az eredményességhez szükséges igen szavazatok aránya minden bizonnyal meghaladja majd a választói névjegyzékben szereplők számának 25 százalékát, hiszen az ellenzők távolmaradásukkal próbálják meggátolni a hagyományos család fogalmának alkotmányba iktatását.

Az alkotmánymódosítást kezdeményező keresztény családszervezetek abban bíznak, hogy vasárnap lényegesen többen mennek el szavazni, tekintettel arra, hogy Romániában hagyományosan vasárnap tartják a választásokat. Optimizmusukat a legutóbbi, 2003-as alkotmánymódosítás is alátámasztja, amikor az ugyancsak kétnapos voksolás során vasárnap háromszor annyian járultak az urnákhoz, mint szombaton.

A referendum sikere esetén úgy pontosítják az alaptörvényt, hogy a család „egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon” alapul, meggátolandó az azonos neműek házasságkötésének legalizálását. A hatályos román alkotmányban a „házaspárok” fogalom szerepel.

A szavazókörök vasárnap 21 óráig tartanak nyitva.

Frissítés: javult a szavazókedv, de nem eleget

A központi választási bizottság (BEC) mintavételezésen alapuló becslése szerint vasárnap reggel tíz óráig (a szombaton leadott voksokat is beleértve) országszerte megközelítőleg 1 millió 325 ezer választópolgár járult az urnákhoz, vagyis a választói névjegyzékben szereplők 7,24 százaléka.

A magyar többségű megyék továbbra is sereghajtók: Kovászna megyéből 2,88 százalékos, Hargita megyéből pedig 2,96 százalékos részvételt jelentettek vasárnap helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.

A legmagasabb részvételt, 11,3 százalékot a dél-romániai Dambovita megyében jegyezték fel. Az élbolyban Bihar megye következik 10,39 százalékkal, illetve az olténiai Dolj megye 9,71 százalékkal.

Szombaton az első három órában 178 ezer polgár, a névjegyzékben szereplők 0,97 százaléka járult az urnákhoz, míg vasárnap reggel, az első három órában 279 ezren, több mint másfélszer annyian. Szombaton egész nap 1 millió 46 ezren adták le voksukat.

Romániában a legutóbbi alkotmánymódosításkor, 2003 októberében rendeztek utoljára kétnapos voksolást. Akkor még 50 százalékos volt az érvényességi küszöb. Az első napon 14,3 százalékos volt a részvétel, de a népszavazás második napjának végéig 55 százalék fölé emelkedett a részvétel, azaz a második napon csaknem háromszor többen járultak az urnákhoz, mint az elsőn, és így sikerült Románia alkotmányát a küszöbön álló NATO- illetve európai uniós csatlakozás követelményeihez igazítani.

2. frissítés: utolsó rohamban bíznak a kezdeményezők, de reménytelen a helyzet

A politikai pártok „általános bojkottját” tette felelőssé vasárnap délután kiadott közleményében a romániai alkotmánymódosítást kezdeményező Koalíció a családért nevű, egyházi hátterű ernyőszervezet azért, hogy a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról rendezett kétnapos népszavazáson a részével elmaradt a várakozásoktól.

Vasárnap 16 óráig (a szombaton leadott voksokat is beleértve) a központi választási bizottság (BEC) mintavételezésen alapuló becslése szerint országszerte megközelítőleg 2 millió 782 ezer választópolgár járult az urnákhoz, vagyis a választói névjegyzékben szereplők 15,21 százaléka. Ahhoz, hogy egy referendum érvényes legyen, a választói névjegyzékben szereplők legalább 30 százalékának részt kell vennie a szavazásban.

A kezdeményezők szerint a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) „országos bojkottja” egyértelművé teszi, mennyire hamis volt az a rendszerváltás óta precedens nélküli félretájékoztatás, miszerint ez a PSD, illetve Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök referenduma.

Maguk a szervezők, tehát a Koalíció a családért azzal vádolja a kormányt, hogy felületesen és szakszerűtlenül szervezte meg a névszavazást. A kezdeményezők kétszínűséggel vádolják az alkotmánymódosítást a parlamentben megszavazó pártokat, mondván, hogy hivatalos állásfoglalásaik ellenére a politikai-, közigazgatási-, médiacsatornákon keresztül valójában aláásták a keresztény egyházak és felekezetek részvételi felhívásait.

Az alkotmánymódosítás kezdeményezői „egy utolsó” felhívást intéztek az „országos bojkott” azonnali beszüntetésre, amely szerintük elsősorban a romániai keresztények ellen irányul. A szavazóhelyiségek vasárnap este 21 óráig tartanak nyitva.

3. frissítés: nagy valószínűséggel érvénytelen a népszavazás

Romániában befejeződött férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alkotmányba iktatásáról kiírt kétnapos népszavazás vasárnap, helyi idő szerint 21 órakor.

A román média biztosra veszi, hogy a részvétel nem érte el a 30 százalékos érvényességi küszöböt.

A központi választási bizottság (BEC) urnazárás előtt fél órával ismertette utolsó becslését, amely szerint vasárnap 19 óráig országszerte megközelítőleg 3 millió 450 ezer választópolgár járult az urnákhoz, vagyis a választói névjegyzékben szereplők 18,87 százaléka.

A BEC helyi idő szerint 22.30-kor (magyar idő szerint 21.30-kor) teszi közzé mintavételezésen alapuló becslését a részvételi arányról. A nem hivatalos végeredményt várhatóan hétfőn teszik közzé.

(MTI)





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából