A kijevi parlament által nemrég elfogadott új oktatási törvény végleges formája ugyan majd csak a kihirdetést követően lesz nyilvános, már eddig is nagy felháborodást keltettek azon passzusai, amelyek az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek saját anyanyelvükön történő oktatásának „reformjával” foglalkoznak.
Ukrajnán belül és a szomszédos országokban is tiltakozást váltott ki a kijevi parlament által elfogadott új oktatási törvény, amely jelentősen megnyirbálja a nemzetiségeknek az anyanyelven történő tanuláshoz való szerzett jogait. A kijevi kormány ugyanakkor igyekszik úgy beállítani a jogszabályt, mintha az az ukrajnai oktatás európaivá reformálásának alapvető pillére volna.
Visszatér a 12 osztályos rendszer
Az ukrán sajtó eddigi beszámolói alapján az egyik legfőbb változtatás az, hogy az eddigi 11 osztályos tankötelezettséget egy évvel meghosszabbítják, ezzel ismét bevezetve a 12 osztályos képzést. Ezt a törvény három részre bontja: az 1-4. osztályokat eleminek, az 5-9. osztályokat általánosnak, a 10-12-t pedig középfokúnak nevezi.
A kilencedik osztály után a diákok az úgynevezett akadémiai középiskola és szakiskola közül választhatnak. Az egyetemi oktatás struktúrája sajtóhírek szerint közeledni fog a nyugati rendszerhez: három év alap- és két év mesterképzés lesz. Jelenleg négyéves az alapképzés.
Lassan, de emelnék a pedagógusbéreket
A pedagógusok béremelése az oktatási miniszter tájékoztatása szerint 2023-ra fokozatosan elérheti a minimálbér háromszorosát (ez jelenleg 9600 hrivnya – mintegy 94 ezer forint).
A törvényjavaslat ezen felül előírja, hogy az általános, a közép- és a felsőfokú oktatás ingyenes a diákoknak, azt az államnak, illetve az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk. A törvény megkísérel az iskolai alapokba történő, gyakorlatilag kötelező szülői befizetések terén is rendet teremteni, hogy gátat szabjon az oktatási intézményekben tapasztalható korrupciónak.
Az előterjesztés kitér arra is, hogy milyen oktatást vár el a pedagógusoktól. Többek között egyfajta hazafiasságra való oktatást is előír, ennek mibenléte azonban nincs kifejtve az előterjesztésben.
Alapvető nyelv az ukrán
A törvény 7. fejezete az, ami kiváltotta a szomszédos országok, így Magyarország, Románia, Lengyelország, Moldova és Oroszország rosszallását. Ez a cikkely foglalkozik ugyanis az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek saját anyanyelvükön történő oktatásának „reformjával”.
A jogszabály szerint az oktatás nyelve Ukrajnában alapvetően az ukrán, és a nemzetiségek számára csak egyes csoportokban, illetve osztályokban lehetséges az anyanyelven történő oktatás az óvodákban és az iskola első négy osztályában. A felsőbb osztályokban már áttérést ír elő a törvény az ukrán nyelvű oktatásra valamennyi tantárgyban.
Egy kiskaput nyitva hagy a törvény: a felsőbb osztályokban két vagy több tantárgy oktatható nem ukrán, hanem angol vagy más európai uniós tagország nyelvén.
A fenti, nemzeti kisebbségeket érintő passzus a 2020-ban első osztályosokká váló diákokat érintené először.
Nem megy az ukrán a gyerekeknek
Az ukrán oktatási minisztérium az MTI kijevi tudósítója által írásban feltett kérdésekre válaszolva visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a törvény sértené az ukrán alkotmányt, illetve ellentétes lenne az Európa Tanács nemzeti kisebbségi jogokra vonatkozó ajánlásaival.
A tárca sajtószolgálata a válaszában rámutatott, hogy tavaly a hivatalos statisztika szerint Kárpátalja megyében a diákok több mint 36 százaléka 1-3-as szinten tudott csak teljesíteni az ukrán nyelvből a 12 fokozatú osztályzási rendszerben, amelyben az 4-es még bukást jelent. A legrosszabb eredményt a beregszászi járásban mérték, ahol a diákok 75 százaléka kapott 1-3 közötti osztályzatot.
A minisztérium állítja, hogy az új oktatási törvénnyel éppen azt akarják elősegíteni, hogy a kisebbségi, köztük a magyar nemzetiségű gyermekeknek az ukrán gyerekekével egyenlő esélyük legyen a felsőoktatási képzésben való részvételre és a munkába állásra.
A meccs még nincs lejátszva?
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Brenzovics László szerint az ukrán oktatási törvénymódosítás nem csak jogi, de pedagógiai kérdéseket is felvet. Úgy gondolja, hogy előfordulhat: Petro Porosenko ukrán államfő külföldi nyomásra meghátrálhat – írta a Magyar Idők.
Elmondta, Petro Porosenko megfontolja majd a külföldi kormányok és a nemzetközi szervezetek kérését is, megvizsgáltatja a törvényt saját jogászaival, hogy megfelel-e az alkotmánynak, de a közvéleményt is figyelembe veszi. Vannak lehetőségei, de politikailag sajnos mind a nyelvi, mind az oktatási kérdés érzékeny téma Ukrajnában.
A törvény pontos tartalma, végleges szövege csak a hivatalos közlönyben történő kihirdetése nyomán lesz nyilvános, ám az ukrán parlament honlapján hozzáférhető legfrissebb – július 10-ei keltezésű, több mint 120 oldalas – előterjesztés már közel állhat a törvényhozás által jóváhagyott jogszabályhoz. Feltételezhető azonban, hogy az elfogadáskor néhány módosítás még bekerült a törvénybe.
(MTI - Híradó nyomán)
