Többéves huzavona után kedden reggel kikerült az első háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtábla Kolozsvár bejáratához – adta hírül Facebook oldalán az RMDSZ Kolozs megyei szervezete.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere április elején sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem fellebbez a helységnévtábla-ügyben hozott elsőfokú ítélet ellen, és többnyelvű feliratok kerülnek Kolozsvár bejárataihoz. Kijelentette: a szabványos helységnévtáblára a város román neve alá kerül a magyar Kolozsvár és a német Klausenburg is. Ugyanakkor a város római kori eredetére is utalni kíván azzal, hogy a háromnyelvű helységnévtábla fölé egy kőtábla kerül a település római kori megnevezésével. Hozzátette, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történész szakértőinek a tanácsa alapján ezen a Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117–138) felirat szerepel majd.
A polgármester elmondta, történelmi tény, hogy a mai Románia területén Kolozsvár volt az első város, amelyet a rómaiak municípiumi rangra emeltek. A mai román közigazgatásban is a municípium szót használják a megye jogú városok megnevezésére.
„A megoldás tudományosan alátámasztható, és nem megosztó jellegű, hanem összeköt bennünket. Az a kötelességem, hogy tartsam tiszteletben a múltat, ugyanakkor a jövő felé irányítsam a közösséget. Ez európai megoldás, amely megerősíti a város többnyelvű, toleráns, békés és civilizált jellegét. Kolozsvár az együttélés művészetének a modellje” – fogalmazott a polgármester. Az RMDSZ üdvözölte a polgármester bejelentését, és gratulált a táblaügyben fellépő civil szervezeteknek és mindazoknak, akik hittek a győzelemben.
A Kolozs megyei törvényszék február 21-én mondta ki első fokon, hogy magyar nyelven is ki kell írni a településnevet Kolozsvár határaiban. Az esetleges fellebbezést a polgármesteri hivatalnak az elkövetkező napokban kellett volna benyújtania. A város polgármesteri hivatalát a Minority Rights egyesület perelte be, és 370 kolozsvári polgár is csatlakozott a perhez. A felperes azzal érvelt, hogy noha a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény 20 százalékban jelölte meg azt a küszöbértéket, amely fölött egy település kisebbségi lakosságát nyelvi jogok illetik meg, a jelenleg 16 százalékot kitevő, mintegy ötvenezer fős kolozsvári magyarságot is megilleti a magyar helységnévtábla kihelyezésének a joga. A törvény elfogadásakor ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, ekkor pedig még a küszöbérték fölött volt a magyarság aránya Kolozsváron. Később a törvénybe egy olyan módosítás is bekerült, hogy a többnyelvű feliratozás olyan szerzett jog, amelyet egy kisebbség akkor sem veszít el, ha időközben a küszöb alá süllyed a számaránya egy településen.
(Krónika)
