Közfelháborodást okozott a kulturális tárca nyelvrendőreinek ellenőrzése Bősön. Nem ez az egyetlen község, amelyben a tót nyelvtörvény abszurd megszegéseit keresték. Izsán például a nyelvrendőrök látogatása után szlovákra kellett fordítani a magyar himnusz első mondatát.

A kulturális minisztérium az esetek többségében lakossági beadványok alapján ellenőrzi az államnyelvtörvény betartását. A felvidéki Új Szó értesülései szerint havonta három-négy új beadványt kapnak, rendszerint a községi lapokban vagy internetes oldalakon hiányzó szlovák szövegre panaszkodnak. „Sok önkormányzat és polgármester gyakran úgy gondolja, hogy amit a törvény nem tilt, az megengedett, ám ez nem így van” – állítja Rigó Konrád, a kulturális tárca államtitkára. Bősön például azt nehezményezték a nyelvrendőrök, hogy a turisztikai komp tájékoztató tábláján magyarul használták a város nevét, hogy az önkormányzati képviselők neve a város honlapján „fordított sorrendben” – vagyis magyar sorrendben – volt feltüntetve. Kifogásolták továbbá, hogy a város területén levő két emlékműtábláján nincs szlovák szöveg, hogy a hangosbemondón először magyarul hangzik el a hirdetés, hogy a városi hivatal faliújságján nincs minden kétnyelvűen feltüntetve. „A honlapot átszerkesztettük, megfordítottuk a hirdetések sorrendjét és a faliújságot is átrendeztük. Látszólag nagyon jó a szlovák–magyar viszony, de ez az eset is mutatja, hogy az első adandó alkalommal belekötnek az önkormányzatokba” – nyilatkozta Fenes Iván, Bős polgármestere.

Tavaly a Gombaszögi Nyári Tábort is feljelentették a magyar plakátok miatt, a szervezők ötletesen válaszoltak

Boze, pozehnaj Maďara!

Izsán még a bősinél is abszurdabb helyreigazítást követeltek. A Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeum épületének felújításáról készült négynyelvű emléktáblára felkerült a Himnusz első mondata, az „Isten, áldd meg a magyart”. „A kulturális tárca levélben kért minket arra, hogy fényképezzük le a táblát, és küldjük el a felvételt, majd figyelmeztettek bennünket, hogy a magyar szöveget szlovákra kell fordítani. Ezért a minisztérium utasítása szerint kellett készíteni egy kiegészítő táblát a »Boze, pozehnaj Maďara« mondattal, s ezt fel kellett szerelni az eredeti tábla alá” – mondta az Új Szónak Domin István, Izsa polgármestere. Hozzátette: a minisztériumot később önszántából figyelmeztette, hogy a táblán van még egy felirat, amely nincs szlovákra fordítva, mégpedig az „anno domini” (az Úr évében – latinul), ennek lefordítását viszont már nem követelték.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szerint ezek az ellenőrzések csak és kizárólag a sikanírozásról szólnak, s gyakran olyan dolgok megváltoztatására kényszerítik az önkormányzatokat, amelyek évtizedek óta jól működnek és megszokottak.

„Teljesen abszurd dolgokat, változtatásokat követelnek. Abszurd, hogy az államnyelvtörvény betartásának ellenőrzésének ilyen nagy figyelmet szentelnek, a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény betartását viszont már nem ellenőrzik ilyen intenzíven” – nyilatkozta a lapnakTokár Géza, a kerekasztal szóvivője. Véleménye szerint az államnyelvről szóló törvény több rendelkezése teljesen felesleges.

A kisebbségi nyelvek használatát nem ellenőrzik

Legutóbb 2012-ben, Iveta Radičová kormányzása alatt módosították a szlovák államnyelvtörvényt, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának véleménye szerint így is rengeteg értelmetlen passzus maradt benne. „A Híd viszont akkor azt állította, hogy csupán ilyen változásokra volt politikai akarat. Jelenleg ezért olyan törvény érvényes, amely alapján a kulturális minisztérium nyelvrendőrei szó szerint sikanírozhatják az önkormányzatokat, ha kedvük tartja” – mondta az Új Szónak Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője.

Az MKP sajnálatosnak tartja, hogy míg az államnyelv használatát a legszigorúbb módon és teljes terjedelmében megkövetelik, addig a kisebbségi nyelv érvényesülését ahol lehet, gátolják vagy szabotálják. „A kisebbségi nyelvhasználat területén ugyanis számos olyan, törvényben lefektetett kötelezettsége van az államnak, amelyet egyáltalán nem hajlandó betartani. Az 1995-ben megalkotott államnyelvtörvény azon fő vonása, hogy az államnyelvet éppen a kisebbségi nyelvektől védi, továbbra is érvényes” – közölte Menyhárt József, az MKP elnöke az Új Szónak elküldött nyilatkozatában. Meggyőződése, hogy amíg az állam nem fogja ellenőrizni a kisebbségi nyelv betartását, addig a bősihez hasonló ellenőrzések minden egyes esetben a felvidéki magyarok tudatos diszkriminációjához fognak vezetni.

Rigó Konrád, a kulturális minisztérium (kollaboráns Híd-jelölt) államtitkára szerint a minisztérium ilyen ellenőrzései nem boszorkányüldözésről, hanem egy érvényes jogszabály betartásának ellenőrzéséről szólnak. Hivatalból nem ellenőriznek, kizárólag lakossági beadványok alapján. S bár evidens, hogy az államnyelvtörvény abszurd követeléseknek és előírások betartására is lehetőséget ad, egyhamar nem fog megváltozni. „Ez nem szerepel a kormányprogramban” – válaszolta Rigó.