Eltávolították a helyi hatóságok a városháza tornyáról azt a román zászlót, amelyet csütörtökön tűztek ki arra az időre, amíg a román közösség megünnepli, hogy a román hadsereg 1944 szeptember 8-án bevonult Sepsiszentgyörgyre, és „felszabadította a várost a horthysta–fasiszta uralom alól”.

Erről a tartalékos román katonák Kovászna megyei szervezetének elnöke számolt be pénteken az Agerpresnek. Ioachim Grigorescu ezredes „kihívónak” nevezte a helyi önkormányzat eljárását. Közölte: kérni fogják a törvény módosítását úgy, hogy a települések polgármesteri hivatalainak tornyára kötelező módon kerüljön fel a román zászló. „Nincs kivel tárgyalnunk. Törvénymódosítást kérünk” – idézte az ezredest a hírügynökség.

A polgármester szerint műszakilag is kivitelezhetetlen, hogy a zászló a állandó jelleggel felkerüljön a városháza tornyára

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere az MTI-nek elmondta: megértették, hogy a háborús veteránok számára mennyire fontos az, hogy 1944. szeptember 8-án - a városba való román bevonuláskor - román zászlót tűztek ki a városháza tornyára, ezért a városvezetés gesztust tett irányukba, és az évfordulóra kitűzte a zászlót. Hozzátette: a hivatal által megfizetett ipari alpinista arra kapott megbízást, hogy csütörtök hajnalban kitűzze, és péntek hajnalban eltávolítsa a zászlót.

Azt is hozzátette: a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal épületén a törvényben előírt helyen van kitűzve Románia és az Európai Unió zászlaja. Korábban pedig a román hatóságok ezt a törvényt szűkítő módon értelmezték, amikor megtiltották a székely zászló kitűzését. "Mi gesztust tettünk azzal, hogy egy napra kitettük a toronyra is a román zászlót. Erre az lenne a normális válaszgesztus, ha a prefektusi hivatal épületére március tizedikén, a székely szabadság napján egy napra kikerülne a székely zászló, március 15-én pedig a magyar zászló" - mondta az MTI-nek a polgármester.

Nem nyugszik bele a prefektus

Nem nyugszik bele a prefektus, hogy csak ideiglenesen tűzték ki a román zászlót a sepsiszentgyörgyi városháza kupolájára.

Tavaly a városháza épületének felújítási munkálatai miatt az épület tornyán nem lehetett kitűzni a román zászló, ezért Gabriel Oprea akkori belügyminiszter az érintettek felelősségre vonását és megbírságolását kérte. Ezt követően Sebastian Cucu prefektus az ügyészséghez fordult, mert mint mondta: a román zászló kitűzésének az elutasítása felháborította a román közvéleményt és állítása szerint a városháza elutasító álláspontja kimeríti a fasiszta, rasszista, xenofób, legionárius és háborús bűnök elleni törvény előírásait.

1944-ben tűzték ki először a román trikolórt a sepsiszentgyörgyi városháza épületére, majd 1994-ben újra kitették, és bár megpróbálták műemléknek nyilvánítani, nem jártak sikerrel, így az épület felújítása során lekerült onnan.
Egy évvel ezelőtt kisebb botrány robbant ki, amikor a felújításra hivatkozva a városvezetés nem engedte, hogy a zászlót kitegyék. Csütörtökön kora reggel az már ott lengedezett a villámhárítóként is működő, az eredeti terv alapján készült csúcsdísz tövében. A parádéra összegyűltek a bámészkodók, a magyarok közül sokan azt hitték, hogy Mária napját ünneplik ekkora felhajtással az oláhok.

Megérte a gesztus

"Örökre ott kell lobognia"

Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa az ünnepségen „az egész világot elborzasztó katonai megszállásról” beszélt, a román katonák véráldozatáról, hogy míg „Nagykároly volt az utolsó felszabadított román barázda, Sepsiszentgyörgy az első”.

„Ha a város vezetői tisztelik a történelmi igazságot, a román népet, akkor nem távolítják el a zászlót, mint tették azt a kommunisták. A zászlónak örökre ott kell lobognia, hiszen a román katonák sem ideiglenesen, hanem örökre akartak leszámolni a fasiszta monstrummal” – hangoztatta a prefektus, aki szerint sovén, románellenes gesztus lesz, ha leveszik.

Örökre lobogtatnák

Egyébként a törvény szerint a román zászlót a városháza bejárata fölé kell kitűzni, nem pedig az épület tornyára.

(Székelyhon - Maszol - MTI nyomán)