Aradon nem engedték meg, hogy székely zászlóval ünnepeljen március 15-én az egyik résztvevő. A csendőrök szerint be van tiltva a székely jelkép, és felszólították a békés megemlékezőt, hogy tegye el a zászlót.



Egyszerű képlet: Székelyföld nem Románia

Miközben az oláh kormány üzenete és az Arad megyei tanács alelnökének a beszéde is a toleranciáról és a kölcsönös tiszteletről szólt, az aradi csendőrök nem engedték meg az egyik magyarnak, hogy székely zászlót lobogtasson.

D. Nagy Károly nem első ízben ment el a megemlékezésre magyar és székely lobogóval. A Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában elmondta: négy éve minden alkalommal a két zászlóval ment ünnepelni, és eddig nem volt belőle probléma.



Az aradi Szabadság-szobor 2015. március 15-én

A beszédeket is le kellett fordítani románra

Az oláh soviniszták lemondták az Aradra tervezett magyarellenes tüntetését, mégsem volt felhőtlen a március 15-i megemlékezés. Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke megmagyarázhatatlannak tartja a székely zászlóval kapcsolatos incidenst. Azzal sem ért egyet, hogy a beszédeket románra fordítják, miközben – ahogy fogalmazott – az ünnepségen öt román lehetett, és ezer magyar vett részt rajta. Akkor tartaná korrektnek, hogy a beszédeket lefordítják, ha a román ünnepen is mindent elmondanának magyarul is, tette hozzá.

(Kossuth Rádió nyomán)

Kapcsolódó:

- A '48-49-ben magyart irtó oláhok tulajdonképpen a 12 pont szellemiségében cselekedtek a román kormányfő szerint

- Bocskorék fényes nappal mázolták össze az aradi Szabadság-szobrot - Semjén harmadnapra fölháborodott

- Az oláhok meggyalázták az aradi Szabadság-szobrot: kék-sárga-pirosra mázolták a hősök arcképét