Nagyváradon tegnap déli 12 órakor a helyi civilek Szent László-szobrot a váradi Szent László térre! nevű Facebook-csoportja a Szent László utcában, a réti református templom közelében tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek Szent László szobrának közpénzből történő elkészíttetéséért, illetve annak fölállításáért a város főterén. (Nagyvárad főtere az első világháborút követő impériumváltásig a városalapító Szent László magyar király nevét viselte, majd a balkáni hódítók kedvelt, bevett szokása szerint, a városépítő őshonos magyarokat megalázva, az 1918-as gyulafehérvári román összeborulásról átkeresztelték Egyesülés terére - H. J.)

Sztuflák Gyula Ede a tegnapi sajtótájékoztatón

Amint arról nemrégiben portálunk is írt, Nagyvárad 1660-as török meghódításáig Szent László királyunknak két nagyobb méretű köztéri ércszobra állt ebben a városban. Nagyváradon ezt követően 1738-ban állították föl köztéren Szent László szobrát, egy barokk kőszobrot, amelyet a magyarok 1892-ben lecseréltek a Tóth István alkotta látványos, művészi értékű, komoly politikai üzenettel is bíró Szent László-bronzszoborral. A magyar lovagkirály monumentális bronzszobrát 1923-ban a megszálló, szép lassan berendezkedő románok le akarták dönteni, de a Római Katolikus Püspökség időben kimentette a főtérről, s akkor került a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség leltárába, pontosabban a püspöki palota kertjébe, a Boldogasszony-bazilika közelébe.

Sztuflák Gyula Ede, az aláírásgyűjtés ötletgazdája, a Szent László-szobrot a váradi Szent László térre! elnevezésű közösségi oldal létrehozója a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: Azért választották az aláírásgyűjtés meghirdetésének helyszínéül a Szent László utcát, hogy lássa mindenki, milyen "kicsi, mindössze néhány házból álló utca viseli manapság a városalapító magyar király nevét, ami egyben azt is jelképezi, hogy miként tiszteli a (román többségű - H. J.) városvezetés Szent László emlékét." A román többségű Városházának benyújtandó kérvény aláírói azt indítványozzák, hogy közpénzből készítsenek egy teljesen új Szent László-szobrot, amelyet majd elhelyeznének a fölújítandó főtéren, a hajdani Szent László téren.

Aláírásgyűjtők a kicsi Szent László utca sarkán

A váradi ügyekben nem járatos olvasóban rögtön fölmerül a kérdés: miért kell teljesen új szobrot alkotni, amikor a római katolikus püspöki palota kertjében ott áll Tóth Istvánnak a XIX. század végén Nagyvárad Szent László terén fölállított gyönyörű ércszobra, amelyet 1923-ban a románok le akartak dönteni, de püspökség kimentette az eredeti helyéről? De van a Boldogasszony-bazilika közelében még egy másik, szintén Szent Lászlót megjelenítő, időben jóval korábbi, 1738-ban faragott barokk kőszobor is.

Tóth István Szent László-szobra a Nagyboldogasszony-bazilika kertjében

Sztuflák Gyula Ede az újságíróknak tegnap azt is elmondta: a Római Katolikus Püspökség elzárkózik attól, hogy a leltárában szereplő, 1923-ban a románok romboló kezei közül kimentett Szent László-bronzszobrot ismét fölállítsák köztéren. A püspökség állítólag arra hivatkozik, hogy ha visszaállítanák Tóth István szobrát a főtérre, meggyaláznák, amiképpen tették ezt nemrégiben az aradi Szabadságszoborral is. Böcskei László nagyváradi megyés püspök egy héttel ezelőtt meglepetésként közölte a Szent László-szobor köztéri, pontosabban főtéri fölállítását kezdeményező civilek küldöttségével, hogy a Római Katolikus Püspökség is kérvényezte a Városházán egy Szent László-szobor fölállítását. A civilek közül sokan azonban nem értik, hogy kezdeményezését a püspökség miért nem közölte korábban a nyilvánossággal. Kiderült az is, hogy a püspökség a főtér rendezési terveinek elkészültéig egyáltalán nem nyújtott be Szent László szobrának fölállítására vonatkozó kérelmet, indítványt a Városházának, miközben az ortodox és a görög katolikus egyház időben kieszközölte, hogy a megújuló főtéren ott álljon egy püspökének a szobra.

A civilek időközben megtudták azt is, hogy a Római Katolikus Püspökség megkésve azt ajánlgatja a román többségű Városházának, hogy az 1738-ban faragott - s 1944-től közel fél évszázadig a föld alá rejtett - Szent László-kőszobrot állítsák föl az újjáépülő főtéren, miközben a Tóth István ércszobrát nem hajlandó kiadni. A barokk kőszoborral viszont a váradi magyarság egyáltalán nincs kibékülve, mert az egy alacsony, amorf, gnóm, több vonatkozásban szentségtörő alkotás, amely méltatlan a hagyomány szerint szálfatermetű szent lovagkirály emlékéhez.

Az elmúlt napokban a Szent László szobrának főtéri fölállítását szorgalmazó civil csoportok közül számunkra ismeretlen okok miatt többen is lemondtak a további küzdelemről (Ők tudják, hogy miért...) A még kitartó váradi civilek tehát most egy új, Szent László emlékéhez méltó szobrot kívánnak közpénzből készíttetni és fölállíttatni Nagyvárad főterén. Az aláírásgyűjtés ötletgazdája, Sztuflák Gyula Ede arra számít, hogy a mintegy 45 ezer fős nagyváradi magyarságnak legalább tíz százaléka, tehát négy-ötezer ember aláírja majd a Városházának benyújtandó kérelmet. De örömmel fogadják azoknak a románoknak az aláírását is, akik úgy gondolják, hogy a három román szobor mellett a városalapító magyar királynak is helye van Nagyvárad főterén.

A váradiak aláírásgyűjtő íve

A mai információhoz csak annyit teszünk hozzá, hogy a váradi püspökségen mi már régen nem csodálkozunk. Főleg azután nem, hogy a korábbi megyés püspök, Tempfli József, 2008-ban nagy tisztelettel fogadta Gyurcsány Ferencet, kedves nejét és díszes kíséretét, akkor, amikor a magyar nemzeti érzésű közéleti személyiségek nem nagyon álltak szóba a szemkilövetővel.

Markó Béla és a Gyurcsány házaspár Tempfli József vendégeiként 2008-ban

Hering J. - Kuruc.info

Kapcsolódó: "Putyinnak ez most nagyon rosszul jött"