A brassói táblabíróság jogerős ítélete értelmében a városháza homlokzatáról és a főtéri Gábor Áron-szobor mellől is el kell távolítani a székely lobogókat.

Bokor Tibor polgármester elmondta, az indoklást nem kapta meg, annak ismeretében döntenek majd a következő lépésekről. „Azért is kíváncsian várom az értesítést, mert nem értem, mi alapján tiltják köztéren a zászló kitűzését. A városháza homlokzatáról még eltávolíttathatják, ha úgy értelmezik a törvényt, de köztérre nem vonatkozik tiltás” – fogalmazta meg az elöljáró.

A városháza homlokzatára kitűzött székely lobogó miatt még Codrin Munteanu kezdeményezett közigazgatási eljárást, majd utódja, a nemrég leváltott Dumitru Marinescu tavaly március 15-én a főtéri két óriászászló miatt is pert indított. A Kovászna megyei törvényszék idén márciusban alapfokon úgy döntött, a három zászlót el kell távolítani, sőt a városháza felirat ügyében is a prefektúrának adott igazat.

A kézdivásárhelyi önkormányzat fellebbezett, majd az utolsó óvási lehetőséget is kihasználta, és élt a rendkívüli jogorvoslatot biztosító semmisségi panasszal is, de a május 7-ei halasztás után 14-én a fellebbezést visszautasította a bíróság, és a zászlók eltávolításáról döntött.

Az oláh "igazságszolgáltatás" egyébként még egyetlen esetben sem adott igazat a székely zászlók, a magyar feliratok miatt beperelt önkormányzatoknak, sőt ha a döntést nem ültették azonnal gyakorlatba, pénzbírsággal is fenyegették a polgármestereket. Legutóbb a sepsiszentgyörgyi Erzsébet-parkban levő kétméteres székely zászló eltávolításáról hozott jogerős ítéletet a táblabíróság.

Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszéki ügyvezető elnöke tiltakozásra szólította fel a magyar szervezeteket, pártokat. Bedő emlékezetett, hogy az indoklást, amiért közterületről le kell venni a zászlót, Sepsiszentgyörgy esetében sem hozták nyilvánosságra, ugyanakkor Romániában nincs olyan törvény, ami szabályozná az országban élő kisebbségek szimbólumhasználatát.

(Krónika nyomán)