Ukrajnában megismétlődhet az 1990-es évek jugoszláviai forgatókönyve, és a Krím félsziget példáját több ukrajnai régió, így Kárpátalja is követheti - olvasható a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap hétfői számában megjelent elemzésben.
A krími népszavazás után az a kérdés került előtérbe, hogy Ukrajna "milyen határokkal és milyen politikai rendszerrel jut ki a válságból" - fejtegette a független újságban Alekszej Fenyenko, a Moszkvai Állami Egyetem (MGU) világpolitikai tanszékének munkatársa.

Az orosz egyetemi docens két forgatókönyv megvalósulását is elképzelhetőnek tartja Ukrajna jövőjét illetően. A zordabb az 1990-es jugoszláviai események megismétlődése lenne. Szerinte jelenleg nem egységes a kijevi politikai hatalom, a szélsőséges soviniszta  csoportok megerősödése az ország keleti és déli régióinak "erőszakos ukránosításához" vezethet, ez pedig egy sor ukrajnai régiót arra ösztökélhet, hogy a Krím félsziget példáját kövesse.

Alekszej Fenyenko szerint a helyzet nemcsak Kelet-Ukrajnában válhat veszélyessé, ahol kulturális és nyelvi jogokat és biztosítékot akarnak kapni arra, hogy Kijev nem avatkozik be a belügyeikbe. A kelet-ukrajnai régiók autonómiatörekvései megerősíthetik a hasonló szándékokat Kárpátalján is, ahol alapvetően ruszinok élnek, akik hagyományosan az Osztrák-Magyar Monarchiához kapcsolódtak az adott történelmi korszakokban és nem Oroszországhoz.

Az orosz történész emlékeztetett arra is, hogy 1991. december 1-jén Kárpátalja az autonómiára szavazott, de a kijevi hatalom nem fogadta el a döntést. Az ukrán kormány, ellentétben a magyar, szlovák és lengyel kormánnyal, nem ismerte el a ruszinokat külön nemzeti kisebbségnek. 2007-ben ugyanakkor Kárpátalja megyei tanácsa őslakos nemzetiségnek ismerte el őket, 2013 novemberében pedig megjelentek a területen a közös magyar-ruszin autonómia létrehozásának tervei az 1991-es népszavazásra alapozva.

Fenyenko szerint "Magyarország csapatokat küldhet Kárpátaljára azzal az ürüggyel, hogy a magyar és a ruszin lakosságot védelmezi". A docens arra utal, hogy a magyar alkotmány kimondja Budapest felelősségét minden magyarért. (Sajnos azt kell feltételeznünk, hogy ok nélkül tartja ilyen sokra a "magyar" politikai elitet a szakértő - a szerk.) Magyarország példáját Lengyelország is követheti, amelynek történelmi gyökerei vannak a nyugat-ukrajnai Volin és Lviv megyékben. Mindemellett Románia szintén felléphet területi követelésekkel Ukrajnával szemben Észak-Bukovinában, de a Duna két szigetére is igényt tart.

- Hallottad, János? Az oroszok szerint bevonulhatunk Kárpátaljára

Az orosz történész által leírt másik lehetséges forgatókönyv szerint Ukrajna autonóm köztársaságok föderációjává válhatna, de szerinte csak akkor, ha a kelet-európai országban megerősödnek a centrista erők. Ez az államforma az 1974-1988 között létezett jugoszláviai szövetségi köztársaságra emlékeztetne. A föderáció azonban nem tetszene Moszkvának - véli a szakértő.

Az MGU docense végül arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államoknak és Oroszországnak párbeszédet kell kezdeni együttműködésről a volt Szovjetunió területén. Ellenkező esetben a szembenállás kiterjed a Baltikumtól a Kaszpi-tengerig húzódó térségben és növeli Moszkva és Washington összeütközésének kockázatát.

Kárpátalján megkezdődött az önkéntesek katonai kiképzése

Megkezdődött az ukrán hadseregbe jelentkezett kárpátaljai önkéntesek katonai kiképzése hétfőn Ungváron, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság bázisán.

Az első foglalkozáson, amelyre a zsidóknak behódolt, soviniszta Jobboldali Szektor (PSZ) és a népi önvédelmi alakulat toborozta elsősorban a saját tagjait, 80-an jelentek meg, köztük két lány. Az önkénteseket a katonák a kézifegyverek használatára oktatták – adta hírül a karpatnews.in.ua kárpátaljai hírportál.

 A jelentés szerint a kiképzők a Kalasnyikov géppisztolyokkal, kézigránátokkal és gránátvetőkkel kapcsolatos tudnivalókkal ismertették meg a tanfolyamon részt vevőket. A tervek szerint a továbbiakban hetente tartanak fegyverismereti foglalkozásokat Ungváron az önkéntesek számára.

A múlt pénteken az ukrán hadseregbe jelentkezett kárpátaljai önkéntesek beadványban fordultak Valerij Luncsenkóhoz, az ukrajnai megye kormányzójához, hogy a krími helyzetre való tekintettel haladéktalanul kezdjék meg katonai kiképzésüket. Kárpátalján a megyei hadkiegészítő parancsnokság adatai szerint a múlt hét végéig 1500-an jelentkeztek önkéntesnek az ukrán haderőbe.

Az ukrán parlament hétfői ülésén, amelyen a képviselők megszavazták a részleges mozgósítás elrendelését, Nesztor Sufrics, a Régiók Pártja (PR) ungvári illetőségű képviselője azt indítványozta, hogy a katonai hatóságok nyugtassák meg a sorköteles fiatalokat és szüleiket, hogy a hadseregbe és a Nemzeti Gárdába csak olyan, elsősorban önként jelentkező hadköteles tartalékosokat fognak behívni, akik már voltak sorkatonák és kaptak már kiképzést.

(MTI nyomán)