A székelyföldi románok "vészes fogyására" hívta fel a figyelmet Ioan Lacatusu, a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ vezetője, aki szerint a térségben élő románok önazonosságának a megerősítésére "fokozottabb és hatékonyabb állami támogatásra" lenne szükség.

Szokásos oláh soviniszta provokáció

A központ egy tanulmányt tett közzé, amely a székelyföldi románság demográfiai helyzetét vizsgálja. A Krónika című kolozsvári napilap által hétfőn idézett tanulmány szerint Kovászna megyében a románok száma az elmúlt tíz évben 18 százalékkal csökkent, míg Hargita megyében 20 százalékkal kevesebb román él.

Megállapítja, hogy a székelyföldi románok gyorsabban fogyatkoznak az országos átlaghoz, illetve a romániai magyarok csökkenési átlagához képest. A dokumentum szerint a románok elvándorlásához az általános gazdasági és szociális okok mellett hozzájárul az is, hogy a helyi magyarok "intoleránsak a románokkal szemben", akiket "hátrányos megkülönböztetésben" részesítenek. Ez a diszkrimináció különböző formákban nyilvánul meg - írja a tanulmány -, így például egy munkahely elfoglalása a magyar nyelv ismeretéhez van kötve a köz- és magánszektorban egyaránt.

A tanulmány szerint a székelyföldi románok "elvándorlásra és asszimilációra" vannak ítélve olyan körülmények között, hogy 112 település közül 71-ben a románok száma nem éri el a száz főt. A tanulmány szerint az államnak erőteljesebben kellene gyakorolnia alkotmányos jogait a térségben, olyan intézményi és törvényes keretet kellene kidolgoznia, amely segíti a román identitás megőrzését - olvasható a Krónikában, amely megállapítja, hogy a szóban forgó központ a székelyföldi román ortodox püspökség holdudvarába tartozik.

Fogynak-e a székelyföldi románok?

A népszámlálási adatok azt mutatják, hogy a székelyföldi románság száma valóban esett, de ebből nem kell messzemenő következtetéseket levonni. Hiába csökkent a létszámuk, arányaiban pont akkora részt tesznek ki mint 1920-ban, sőt, vannak olyan járások, ahol növelték a jelenlétüket. Hargita megyének 1920-ban 11,3%-a volt román, a 2011-es adatok szerint ez a szám ma 12,6%. Kovászna megyében a románok aránya 16,8% volt, ma 23, 2%. Maros megyében 44% vallotta magát románnak 1920-ban, ma 53%-ot tesznek ki a megyében.

A számok jól mutatják, hogy a románok száma arányaiban növekedett és nem csökkent, sőt identitásuk megőrzése mellett még gyarapodni is tudtak. Erről tanúskodik az ortodox templomok indokolatlan sokasága, és a román tannyelvű iskolák számának a növekedése. Ezek után egyértelmű, hogy a románok aggodalma valótlan, sőt valószínű, hogy ez az asszimilációs szándékaik egyik fedőakciója.

(Napilap.ro nyomán)