A három szent nap egyikén, nagyszombaton ma az ezeréves határon levő Gyimesbükk római katolikus templomában is kialakították a szent sírt, s a templom plébánosa, Salamon József atya a fiataloknak a megváltás jelentőségéről beszélt. A hagyományos nagyszombati keresztvízszentelésre is sor került.

A gyimesbükki katolikus templom

A románok 1951-ben a Kárpátokon túli Moldva megyéhez csatolták az akkor még szinte teljesen magyarok, pontosabban gyimesi csángók lakta, s a korábban évszázadok óta Csík székhez tartozott Gyimesbükkköt. Hála Istennek a római katolikus egyház nem került át a magyargyűlöletéről elhíresült jászvásári püspökség irányítása alá. A mostani, a falu központjában álló Az Úr Teste és Vére plébániatemplom egyik elődje az ezeréves határon levő, nemrégiben fölújított Kontumáci Nagyboldogasszony templom volt. Történelmi okai vannak annak, hogy az egykori magyar-román határ közvetlen közeléből, a híres Rákóczi-vár aljából lassan ugyan, de végül elköltözött a római katolikus plébániatemplom.

József atya ifjú híveivel a Megfeszítettről elmélkedik (Fotó: József Facebook)

A Kontumáciának (vesztegzár) nevezett történelmi határszakasz Erdély, tehát Magyarország felőli részén plébániatemplom, a határőrséget ellátó katonák, valamint a vámellenőrzést ellátó személyek laktak a családtagjaikkal együtt. Egy kisebb falu alakult így ki a határon túli romániai Gyimespalánka és a magyarországi Gyimesbükk között. Itt húzódott az Erdélyt és Moldvát elválasztó határvonal. Az elmúlt esztendőkben Deáky András kitartásának köszönhetően fölújított 30. számú MÁV-őrház és még a magyarok építette Tatros-vashíd fölé magasodó, Bethlen Gábor építtette Rákóczi-vár (mai elnevezését onnan kapta, hogy a Nagyságos Fejedelem erősítette meg – H. J.) is évszázadokon keresztül a magyar-román országhatárt vigyázta.

József atya keresztvizet szentel (Fotó: József Facebook)

A múlt század '30-as éveiben, már a Trianon utáni román megszállás egyik következményeként, szép lassan elnéptelenedett Kontumácia, az ezeréves határ egykor Magyarországhoz tartozó része. A falucska lakossága elvándorolt, be- vagy visszament Gyimesbükk faluba, mert a határellenőrzés megszűnésével elvesztették az itteni megélhetésüket. Elnéptelenedett tehát a Kontumáci Nagyboldogasszony templom is, s a hívek csak ritkán, egyes jeles vallási ünnepekkor jártak vissza az ezeréves határra.

Benn a faluban, Gyimesbükkön viszont nem volt alkalmas helyiség a határállomást elhagyókkal megsokasodott hívek befogadására, ezért György Lajos esperes (aki később, az 1940-es visszatéréskor a bevonuló honvédeinknek diadalkaput állíttatott – H. J.) úgynevezett szükségtemplomot építtetett, ám a végleges, mai templomot csak mintegy fél évszázaddal később, 1978-ban, Dani Gergely plébános végezte be.

Szent Sír a gyimesbükki templomban (Fotó: József Facebook)

A gyimesbükki Az Úr Teste és Vére plébániatemplom mostani lelkésze, Salamon József atya, a Gyimesek katolikus magyarságának egyik szellemi vezetője az idei nagyszombaton délelőtt több, a szent három nappal kapcsolatos tevékenységet is végzett. Nagyszombaton, a megfeszített Jézus Krisztus föltámadásig a sírjában fekszik. A templomokban, így a gyimesbükkiben is elkészítették a szent sírt, s beléje helyezték a korpuszt, mellette elhelyezték a kicsírázott búzamagvakat. Mivel Krisztus a sírjában nyugszik, a gyimesbükkihez hasonló, a Nyugat mocska által meg nem fertőzött katolikus magyar vidékeken nagyszombaton nem szokás a viháncolás, vigadozás, hangoskodás, hanem az emberek csöndesen várakoznak a Megváltó föltámadására.

Gyimesi húsvéti tojás (Fotó: József Facebook)

Ma, nagyszombaton délelőtt a gyimesbükki templomban hagyományos szentsírlátogatás is volt, a plébános vezetésével a fiatalok elmélkedtek a Megváltó megfeszítéséről és a közelgő föltámadásáról, s az ősi szokásnak megfelelően Salamon József atya megszentelte, ünnepélyesen megáldotta a templom keresztelővizét. Az esztendő folyamán a ma megáldott vízzel keresztelik majd meg a születendő csecsemőket Gyimesbükkön. Reméljük, minél többet.

Hering József – Kuruc.info