Már eleve vacak, könnyen felfeslő anyagból készült emberként sajgó lélekkel állapítom meg, hogy ismét körvonalazódni látszik egy torokszorító történet a délvidéki magyar fiatalokról. Egy újabb, elvetemült módon, de irigylésre méltó fondorlatos ügyességgel megszerkesztett kreálmány – újabb temerini fiúkról. Napnál is világosabb: nem egyéb ez, mint egy tökéletesen időzített műbalhé. Most, pont most, a szerb és a magyar államfő közelgő találkozóját megelőző hetekben, napokban. Hangulatkeltés. Erőfitogtatás. A nemzeti feszültség kötelező érvényű szinten tartása. Pongyola magyarsággal azt is mondhatnám, hogy éppen most – amikor amúgy is el vagyunk árulva, de rendesen – olyannyira hiányzott ez nekünk, mint a szóláshasonlatbeli üveges tótnak a hanyatt esés...

Van Temerinben egy baljós hangzású, már magában is rossz asszociációkat sejtető Next nevű szórakozóhely. Amely a búvópatak elve alapján működik. Pénteken este kinyit, hétfő hajnalban pedig bezár. A hét többi napján egyszerűen nem üzemel. Ez már magában meglehetősen furcsa és szokatlan, de persze előfordul ilyesmi a vendéglát(óz)ásban. Az viszont már eleve kétessé és gyanússág teszi az üzletet, hogy valójában működési engedélye sincs. Csak amolyan „zugkocsma”. Amikor a településen már szinte minden más szórakozóhely bezár, akkor a záróra után kitessékelt vendégsereg rendszerint a Next felé veszi az útját. Mert tudnivaló, hogy az még hajnali 3-4 órakor is nyitva tart. Ott mindig kiszolgálják (étellel, itallal egyaránt) a kései vendéget. Tulajdonosa (nem nehéz megfejteni) nem magyar.

Így volt ez az elmúlt hétvégén is. A Nextben sütöttek, főztek. A szórakozni vágyók pedig eszegettek, iszogattak. Magyar fiatalok egy csoportja is megjelent a vendéglőben. Helybeliek, óbecseiek és adaiak.

A mozaikkockákból összerakosgatott történet akkor kezdett különlegessé válni, amikor a helyszínre érkező egyik óbecsei fiatalember Sieg Heil! köszöntéssel lépett be a helyiségbe. Erre többen felkapták a fejüket az ott italozgató szerb nemzetiségű fiatalok közül. A heves szóváltást pedig egy idő után tettlegesség követte. A szemtanúk elmondása szerint akkor szabadultak el az indulatok, amikor az egyik magyar srác frissen kirendelt vacsorájába váratlanul „belerepült“ egy sörösüveg... A verekedés (amelyhez az eddigi híreszteléssel ellentétben nem is hívták ki a rendőrséget) az utcán folytatódott. Helyesebben: a magyarverés az utcán folytatódott. Mert akkor már „csupán” arról volt szó.

Az történt, hogy a kedélyek lecsillapodása után hazafelé induló magyar fiatalokat követte, sőt üldözőbe is vette egy kamion és három személygépkocsi. A kamion rakterében sörösládák voltak, amelyekből csak úgy záporoztak az üvegek az úttesten haladó fiúk irányába. Egy közülük a sántasága miatt állandóan lemaradt. Őt több üveg el is találta, a fején okozva sérüléseket. Amikor utolérték, baseball-ütővel és lánccal ütötték-verték. A többiek többször is visszafutottak hozzá, hogy védelmezzék, hogy segítsenek neki. Egy alkalommal el is esett, és csak az utolsó pillanatban sikerült felemelniük az úttestről, különben áthajtott volna rajta a teherautó. Szorult helyzetükben a magyar fiatalok (ők öten voltak, puszta kézzel, a szerbek pedig vagy húszan és ütlegekkel felszerelkezve) úgy döntöttek, hogy kihívják a rendőrséget. Körülbelül 40 perc elteltével érkeztek meg a helyszínre. Az öt magyar fiatalt meggyőzték, hogy menjenek be a rendőrállomásra, és ott mondják el a panaszukat. A más nemzetiségűek közül állítólag csupán két személyt hívattak be.

A hétvégi temerini történet tetőpontjaként hét magyar fiatalembert őrizetbe vettek. Orosz Attila, Orosz Róbert és Koperec Csongor helybeliek, Kovács Norbert és Karpinszki Kornél óbecsei, Smith Tomas és Apatocki Flórián pedig adai.

Az Orosz családnál hétfőn délután házkutatást tartottak. Egy órától négy óráig zajlott a „helyszíni szemle”. Összesen tíz egyenruhás érkezett: hét férfi és három nő.

– Korrekt módon végezték a munkájukat. Nem dúlták fel a lakást, nem forgatták fel a szobáinkat. Amit elmozdítottak a helyéről, azt vissza is pakolták. Viszont nagyon sok mindent lefoglaltak. Összesen 34 különböző tárgyat. Elvitték a család mindkét számítógépét, 4 magyar nyelvű könyvet, újságokat, folyóiratokat, CD-ket, négy Magyarországot ábrázoló térképet és a magyar zászlót. Emellett még három és fél csomag plakátot és szórólapot, amelyek az idei EMI-táborra készültek – sorolta az édesapa, Orosz István.

A felesége, Angéla, évek óta küzd rákbetegségével. A bajt most az elhatalmasodott szívpanaszai is tetézik. Az ágyban fekvő asszonyt erősen megviselték az elmúlt napok történései. A következőket panaszolta:

– Nagyon meglepődtem, amikor a kiérkező egyenruhások valósággal megszállták a házunkat. Kértem, engedjék meg, hogy a munkahelyén felhívhassam a férjemet. Tíz perc alatt hazaért volna. De nem volt szabad. Két szomszédunkat hívtuk át, hogy legyenek jelen a házkutatásnál. A két gyerek összes pólóját elvitték, amelyeken valamilyen magyar felirat volt. Az általános iskolás lányunk német tankönyvét is le akarták foglalni, mert azt hitték, hogy valamilyen fasiszta szövegeket tartalmazó kiadvány. Alig sikerült velük megértetnem, hogy nem arról van szó. A spájzban is szétnéztek. Onnan az inhaláló készülékemet akarták elvinni, mert azt is gyanúsnak találták. De a legnagyobb felhajtás a katonaság által kimustrált holmikat tartalmazó boltban vásárolt (több darabból összehegesztett), repedt csövű puska, a második világháborús, rozsdás töltények és egy riasztópisztoly miatt volt. Főleg amikor kiderült, hogy egyik fiunknak sincs fegyvertartási engedélye.

A szintén letartóztatott 19 éves Koperec Csongor szüleihez már csak hétfőn este érkeztek meg a házkutatást végzők. Fél nyolctól 9 óráig tartott a „helyszínelés”. Zsuzsát, az édesanyát leginkább arról faggatták, hogy a fiúnak miért van jó néhány katonai, terepszínű egyenruhára emlékeztető holmija. Afelől érdeklődtek, hogy Csongor miért vonzódik a tarka, militarista jellegű öltözékhez.

– Fiunk szekrényéből elvittek 6 feliratos pólót, egy vastag porréteg lepte baseballütőt meg egy viperát. Összeszedték a magyar dalokat tartalmazó CD-ket és lefoglalták a horvát zászlót is. Nagyon aggódunk a gyerekünk miatt. A bajt csak tetézi, hogy Csongor szinte egyáltalán nem tud szerbül. Emiatt biztosan még nehezebb lesz a helyzete – tudtam meg az édesapától.

A 18 éves adai fiú, Apatocki Flórián idén fejezte be a középiskolát. Autószerelőnek tanult. Becsei barátnője révén került kapcsolatba az ottani fiatalokkal és a temeriniekkel. Édesanyja elmondása szerint egy nagyon összetartó társaságról van szó. A fia olyan barátokat szerzett, akik kiállnak egymásért. Ebben a hétvégi temerini esetben is – nagy valószínűséggel – ez történt. Védelmezték a legerőtlenebbet, azt, akit bántottak. A szintén óbecsei Kovács Norbertet. A 33 éves fiatalember története annyiból különleges, hogy egy balesetet követő elhibázott műtét után hét centiméterrel rövidebb lett az egyik lába, ami miatt kissé nehézkessé vált a járása. A Nextben lezajlott szóváltás és verekedés alkalmával sem tudott olyan gyorsan menekülni, mint a többiek. Ezért szenvedett súlyosabb sérüléseket. Őt lánccal ütötték-verték a támadók, és két seb keletkezett a fején.

– A letartóztatást követően még sikerült beszélnem a fiammal telefonon. Igyekeztem megnyugtatni és bátorítani. Egyébként is én vagyok az, aki a szülőkben tartja a lelket. Azzal vigasztalom őket, hogy a mi gyerekeinknek bántódása nem eshet, hiszen nem követtek el olyasmit, amiért esetleg börtönbe zárhatnák őket. Az általam felkért ügyvéd is ugyanezen a véleményen van. Szerinte legfeljebb egy hónapig tarthatják bent a fiúkat. Addig, amíg minden lehetséges tanút meghallgatnak az ügyben. Az ügyvéd nem csupán Flóriánt, hanem a másik óbecsei fiút, Karpinszki Kornélt is képviseli – mesélte az édesanya, Apatocki Magdolna.

A Smith család Kuláról költözött Adára. Fiuk, a 18 éves Tomas, Becsén jár középiskolába. Szakácsnak tanul. Ez az utolsó éve. Végig jeles tanuló volt. Ezen a héten a számára nem lett volna tanítás, mivel az egész hetet a gyakorlaton kellett volna eltöltenie. A szomszédos faluban, Moholon, az ottani idősek otthonában. Hétfőn reggel a szokásos módon oda indult.

– Azóta nem láttuk a fiunkat, és szinte nem is tudunk róla semmit. Iskolatáskával a hátán ment el, egy szál rövidujjúban – mondja Zsuzsanna, a könnyeivel küszködő édesanya. – Most csak tehetetlen idegeskedéssel telnek a napjaink. El sem tudjuk képzelni, mi lehet vele. Még arról sincs hírünk, hogy ép bőrrel megúszta-e a hétvégi verekedést. Csak találgatjuk a férjemmel, hogy mikor fogják hazaengedni, és közben amiatt is rettegünk, hogy egyáltalán folytathatja-e a majd a tanulmányait, vagy e sajnálatos incidens miatt el fogják távolítani az iskolából. A rendőrség hétfőn járt nálunk. A gyereket keresték. Tomas viszont akkor még nem érkezett haza. Amikor felhívtuk a telefonján, azt mondta, hogy már úton van. Az egyenruhások azon nyomban el is indultak érte, tehát valahonnan az utcáról vitték el. Azóta nálunk nem járt a rendőrség. Házkutatást sem tartottak. De nem is találtak volna semmi elkoboznivalót. A gyerekünket nem is érdekelte semmi más, egyedül csak a küzdősportok. Kiváló karatezó, kick-bokszoló. Mindössze annyi információt sikerült csak szereznünk a szülőktől, hogy a temerini rendőrállomásról kedden hajnalban, olyan 3 óra körül szállították be őket a klisai fogdába.

– Ma reggel arról értesítettek bennünket, hogy hivatalból kirendeltek a gyerek mellé egy ügyvédet. Azt viszont hiába hívogatjuk, sehogy nem tudjuk elérni. Nekünk nincs pénzük arra, hogy külön ügyvédet fogadjunk. Napszámból élünk. Számítógép sincs a házban. Nekünk arra nem futja. Azt is ma tudtuk meg, hogy a fiunk eddig még nem tett vallomást. Hallgatással védekezett – mondja Georg, az édesapa.
A másik óbecsei srác, Karpinszki Kornél most 21 éves. Ő nagyon korán, még 9 évesen kimaradt az általános iskolából. Súlyos beteg volt, 8 évesen két szívinfarktuson esett át. Azóta sem állt helyre az egészségi állapota. Alkalmanként idénymunkákkal próbált hozzájárulni a családi költségvetéshez. Otthon lakott a szüleivel és a bátyjával.

Albert, az idősebbik fiú a következőket mondta:

– Nálunk hétfőn délután, fél kettő tájban jelent meg a rendőrség. Akkor vitték el az öcsémet és Kovács Norbertet, aki szintén a házunkban tartózkodott. Azt mondták, hogy a temerini rendőrállomásra szállítják őket, és a kihallgatás után még aznap haza is jöhetnek. Persze ez nem így történt. Édesapám valamelyest belenyugodott a történtekbe, de anyánkat nagyon megviseli. Tőlünk csak a közösen használt számítógépet vitték el, semmi mást.

Az újabb sajnálatos temerini esetnek természeten lesz folytatása. A 48 órás előzetes, vizsgálati fogság ideje lejárt. A legfrissebb információk szerint két fiú esetében (Orosz Attila és Orosz Róbert) a vizsgálati fogság idejét egy hónappal meghosszabbították.

Szabó Angéla - bozokiantal.blogspot.hu

Korábban írtuk: A HVIM betiltását követelik a délvidéki rácok - a temerini eset magyar szemszögből