Milliárdokból épülhet meg Óbudán az a gát, ami a rendszerváltás óta az ártérre épített lakóparkokat, vendéglátóhelyeket védené – közpénzből, miközben a vidéki Magyarországnak lassan nincs egy oylan pontja, ahova ne kellene gátat építeni. A kormány persze az óbudai ártérre illegálisan felépített lakóparkok gondját viselné inkább, semmint a vidéki magyarokét.
Európában egyedülálló nagyvárosi partszakasz képét változtathatja meg, ha megépül Óbudán a Duna árterében az a mobil elemekből álló gátrendszer, amiért az ott lakók, és a betelepült vendéglátósok régóta lobbiznak. A rendszerváltás után ugyanis rohamos sebességgel kezdett beépülni Óbudán a Duna ártere. Sorra privatizálták a part menti csónakházakat, melyekből új tulajdonosaik vagy vendéglátóhelyeket létesítettek, vagy a telken lakóparkok épültek. Mindez a főváros, és a kerület vezetésének asszisztálásával történt.
Így a terület mára gyakorlatilag lakóövezetté vált, a házakat az utóbbi években többször elöntötte a víz. A beköltözők, és a vendéglátósok régóta lobbiznak ingatlanjaik védelméért – nem mellesleg egy gát megépítésével ezek értéke jelentősen nőni is fog. A Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége végül engedett a nyomásnak: a testület a héten tárgyalta az előterjesztést, ami négy megoldást vázolt fel az árvízvédelemre. A mobilgátak megépítését már a Demszky-érában is ígérték, ám ennél többet idáig nem sikerült elérni.
A-B-C-D közpénzen
Az "A" változat szerint a jelenlegi földmű helyén építenének 1-1,7 méter magas mobilgátat "fővédműként". A fémszerkezetű, oszlopok közötti betételemes (a zajvédő falakhoz hasonló megoldású) mobil védvonal előnye, hogy az megőrizné a kialakult utcaképet és a vízparti rekreációs feltételeket. Hátránya azonban, hogy jelentős lenne a közművek áthelyezési költsége. E változat becsült megvalósítási költsége mintegy 2,7 milliárd forint.
A "B" változat szerint a mobilgátat a partélen építenék meg, ugyancsak fővédműként. A gátrendszer magassága 1,7-3,3 méter között változna, a terepviszonyoktól függően. Az így védetté váló 70 hektáros - jelenleg hullámtéri - homokos, kavicsos területen azonban magas vízállás esetén a fakadóvizek károkat okozhatnak. A javaslat előnye, hogy a hullámtéri ingatlanok területe fejleszthetővé válik. E változat megvalósítása mintegy 4,8 milliárd forintba kerülne.
A "C" változat szintén a partélre helyezné a mobilgátat, de nem fővédműként, hanem "nyári" gátként. Ez utóbbi nem jelent teljes értékű védelmet az érintett területeknek. Ez a javaslat annyiban tér el az előbbitől, hogy a parti mobilgát kiépítése csak a mértékadó árvízszintig történik, nem tartalmazza a plusz 1,3 méteres biztonsági magasságot, és az így a mentesített terület továbbra is hullámtér marad. A vízparti rekreációs feltételek megmaradnának ugyan, de a hátrányok azonosak lennének az előző változatéval. E változat becsült költsége mintegy 2,8 milliárd forint.
A "D" változat a vállalkozók és a civil szervezetek javaslataként került a főváros elé. Ez a megoldás lenne a legdrágább, ugyanis az elképzelések szerint 20-70 méterrel kiszélesítenék a partszakaszt a Duna felé. A meder feltöltése utáni partélre helyeznék a "nyári" mobilgátat. A tervek szerint a három kilométeres partszakaszon könyvpavilonokat, nagy teraszos vendéglátóhelyeket, játszótereket, sétányokat, kerékpárutakat építhetnének; e fejlesztések vonzó idegenforgalmi célponttá tehetnék a területet. E változat becsült költsége az előző költségén túl további négymilliárd forint lenne; ennyibe kerülne a három kilométer hosszú partszakasz mederfeltöltése.
(Hírszerző nyomán)