Az úgynevezett liberális-baloldali értelmiség részéről a trianoni békediktátum tragikus évfordulóján, nemzeti gyásznapunkon az alábbi üzenetek érkeztek a magyarság címére:

1. Trianon nem volt nemzeti tragédia, aki mégis annak tartja, az kirekesztő, sőt fasiszta (Bauer Tamás);
2. A trianoni békeszerződésnek voltak hibái, ugyanakkor igazságosabb helyzetet teremtett, mint ami korábban fennállt (Bauer Tamás);
3. Csonkaország magyarjai és az elszakított területeken élő magyarok nem alkotnak egy nemzetet többé, a nemzeti összetartozás egy fikció (Bauer Tamás);
4. A demokrácia jelenlegi rendszere legitimálta az újfasizmust. Magyarán: a demokrácia jelenlegi formái között is sikerült megerősödniük a cionista oligarchia ellenfeleinek, tehát korlátozni kell a demokráciát (Krausz Tamás);
5. A cionista hatalommal szembeni hazafias ellenállást talán csak valamely „külső erő” segítségével lehet majd letörni (Krausz Tamás).

A fenti üzenetek fényében fel kell tenni a kérdést: miképpen alakul az a bizonyos „zsidó-magyar közös sors”, amiről oly gyakran beszélnek a politikai elit tagjai, úgy a „mérsékelt jobboldalon”, mint az úgynevezett „baloldalon”?

Perge Ottó

(Kuruc.info)

Kapcsolódó: Nem csoda: A Hírszerzőnél kiverte a biztosítékot a Trianon-emléknap