A csíksomlyói városatyák, vagy talán a román műemlékvédők utasítására tavaly nyáron, homályos, máig nem egészen tisztázott területrendezési tervre hivatkozva lerombolták a Magyar Királyi Honvédség által 1940-ben fölállított országzászló-talapzatot.

Hármashalom és kettős kereszt (Fotó: H.J.)

A legnagyobb szégyen nem a valószínűleg kollaboráns magyar városvezetés rábólintása, hanem a csíksomlyói kegytemplomot és környékét évszázadok óta őrző ferences szerzetesek sunyítása.

Közeleg az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú, amelyen a zarándokok százezrei a kegytemplom előtti térségen már nem találják a megszokott és megszeretett, 1940 óta ott állt országzászló-talapzatot. Az Észak-Erdélyt és a Székelyföldet felszabadító honvédeink állították azt nem sokkal Csíksomlyó visszatérése után. A somlyóiak és a messziről érkezett magyarok négy esztendőn keresztül, egészen az országrabló oláhok 1944 őszén történt visszaszivárgásáig a nemzeti ünnepeken, s más jeles napokon koszorút helyeztek el a legmegtiszteltebb helyen, a Babba Mária oltárával szemben fölállított országzászló talapzatára.

Horthy Miklós megérkezik a csíkszeredai vasútállomásra (Fotó: Archív)

Horthy Miklós Kormányzó úr a visszatérés után előbb vonaton Csíkszeredába, majd onnan díszes menettel a Szék útján éljenző és zászlókat lobogtató székelyek üdvözlése közepette átvonult az akkor még közigazgatásilag külön településnek számító Csíksomlyóra. Horthy Miklós és a római katolikus neje részt vett a kegytemplom mögötti térségen megtartott Ezer Székely Leány találkozó színpompás rendezvényen. Van egy színes fénykép, amelyen a Kormányzó és felesége a templom mögötti részen a lábaik elé szórt virágokon ellép az ünneplő helybeliek előtt, s a háttérben fölsejlenek a Kissomlyó-hegy oldalában megülő Páduai Szent Antal kápolna körvonalai.

Horthy Miklós és neje Csíksomlyón (Fotó: Archív)

Vallási és nemzeti értelemben tehát többszörösen megszentelt hely a csíksomlyói kegytemplom, illetve annak közvetlen és távolabbi környéke. Marschalkó Lajos A csíksomlyói Mária csodája című 1940-es beszámolójában leírja, hogy éppen kisasszony napján, szeptember 10-én takarodtak ki – s vittek magukkal mindent, ami mozdítható volt – a román megszálló katonák, majd másnap megérkeztek Csíksomlyóra a magyar honvédek. A székelység népviseletesen, templomi és nemzeti zászlókkal özönlött a kegytemplomba, valamint az előtte levő térségre, hogy a szabadságért hálát adjon Babba Máriának. A Magyar Királyi Honvédség katonái ezért állították föl ezen a térségen, a templomkapuval átellenben, a zászlóaljak hagyományos gyülekezőhelyén az országzászlót.

A zászlórudat és a magyar államiságra vonatkozó jelképeket 1944-ben, nem sokkal az ismételt oláh megszállás után eltüntették, leverték az országzászló talapzatáról, ám maga az emelvényen nyugvó talapzat a hármashalommal és a belőle kinövő apostoli kettős kereszttel szinte csoda folytán a román elnyomás legsötétebb esztendeit is átvészelte. A nemzeti és vallási jelkép dacolt az időkkel és az ellenségeinkkel egészen 2010 nyaráig, amikor a tavalyi pünkösdi búcsú utáni viszonylagos csendes heteket kihasználva a kegyhely őrzői, a somlyói ferences atyák, élükön P. Péter Arthur házfőnökkel, mondjuk úgy, békésen tűrték, hogy egy máig nem egészen világos településrendezési tervre hivatkozva helyéről eltakarítsák az országzászló-talapzatot.

Országzászló-talapzat a kegytemplommal (Fotó H.J.)

P. Péter Arthur házfőnök – aki tavaly burkoltan, de az Árpád-sávos zászlók ellen is fölemelte szavát – az egyik erdélyi magyar nemzeti hírportálnak nyilatkozva megértéssel beszélt arról, hogy az új területrendezési terv értelmében az országzászló-talapzatot eltakarították a kegytemplom előtti térségről.(Az alábbi videó a tavalyi búcsú magyarellenes papjait mutatja be - a szerk.)

Meg azt is megértéssel vette tudomásul, hogy a ledöntéskor összetörték a hármashalmot. A házfőnök magyarázatként elmondta, hogy a barbár módon eltávolított országzászló-talapzat műemléki területen állt, ám maga az 1940-ben emelt építmény nem volt az. Magyarán, a románok, vagy a kollaboráns magyarok a háború utáni időszakban nem nyilvánították műemléknek, tehát védendőnek a magyar honvédség által fölállított országzászló-talapzatot. Ez tényleg érdekes és meglepő...

Nem kívánjuk megsérteni, főleg nem sértegetni P. Péter házfőnököt és az egykoron szebb napokat látott csíksomlyói ferences rendházat, ám azt mindenképpen el kell mondanunk: A székely-magyarság egyik dicső időszakára emlékeztető országzászló-talapzat lerombolását, a hármashalom összetörését nem szabad lett volna szó nélkül eltűrni, hanem más megoldás híján a szerzeteseknek és a híveknek élőláncot alkotva kellett volna védelmezni a rombolókkal szemben. Nincs az a buldózervezető, aki a tévékamerák kereszttüzében a szerzetesek testén átgázolva le merte volna dönteni a talapzatot. Modern korunknak így lehettek volna ők a hősei, ám a gyávaságukkal, s azzal, hogy a nemzeti emlék lerombolásának szükségességét még magyarázzák is, csak szánalomra méltó figuráivá váltak ennek a szomorú történetnek.

Mindezen az sem változtat, hogy az ígéretek szerint az országzászló-talapzat egyes részei ki lesznek állítva (!) a közelben kialakítandó autóparkoló szoborparkjában. Pompás! Szoborparkban láthatják majd újra a zarándokok a korábbi helyén megszokott és megszeretett országzászló-talapzat egyes részleteit. Akárcsak Lenin elvtársat és Osztyapenkó kapitányt a Tétényi-fennsíkon kialakított szoborparkban. Kíváncsian várjuk, hogy a nemzeti ügyek védelme terén milyen mélységekre juthat még a magyar katolikus egyház az anyaországban és a trianoni határokon túl. Ám azután, hogy legfőbb feje a Székely himnusz éneklésekor a fenekét fordította a tömeg felé, már semmin nem csodálkozunk.

Hering József – Kuruc.info