A kormány előállt az eszközkezelő tervével, mégsem könnyebbülhetnek meg azok, akik ettől remélték, hogy megússzák a kilakoltatást. A Nemzetgazdasági Minisztérium által szabott határidők alapján ugyanis a kormány hónapokkal a kilakoltatási moratórium feloldása után kezdené el az adósmentést.

Szerdán a kormány előállt vázlatos tervével a fizetésképtelenné vált lakáshitelesek megmentéséről: a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára kikerült az Otthonteremtési Stratégia vitairata, melyben ismét előkerült a piaci eszközökkel menthetetlen adósok problémájának kezelésére szánt Nemzeti Eszközkezelő Társaság ötlete.

Úgy tűnik azonban, mégsem könnyebbülhetnek meg azok, akik az eszközkezelőtől remélték, hogy megmenekülnek a kilakoltatástól. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanis honlapján közölte, hogy a vitairathoz augusztus 10-ig lehet javaslatokat küldeni. Ebből elvileg az következik, hogy a kapcsolódó jogszabályokat csak ezt követően fogadja el a parlament, és az eszközkezelő csak azután állhat fel.

A kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot viszont már július 1-jével feloldja az erről elfogadott jogszabály. A kilakoltatások megkezdése után tehát még valószínűleg hónapokat kell várni az eszközkezelőre, pedig ez az Otthonteremtési Stratégia szerint éppen arra lenne hivatott, hogy a fizetésképtelenné vált hitelfelvevők lakhatását biztosítsa. A csúszás miatt tehát elvileg előfordulhat, hogy kilakoltatnak olyan adósokat, akik az eszközkezelő segítségére számíthatnának, ha július elsejéig felállna.

Hallgat az NGM

Az augusztusi határidő miatt nem csak az eszközkezelő felállítása késhet több hónappal a kilakoltatási moratóriumhoz képest, hanem például annak az állami kamattámogatásnak a bevezetése is, amely a koncepció szerint a problémás ingatlanjait megvásároló ügyfeleknek járna. Pedig ez azt a célt szolgálná, hogy növekedjen a kereslet az ilyen lakásokra, és így az állam közvetlen beavatkozása nélkül, a piacon rendezhető legyen a bedőlt hitel.

A problémával megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, de a tárca nem eddig nem válaszolt kérdésünkre, hogy mikor áll fel a Nemzeti Eszközkezelő Társaság, illetve mikortól lép működésbe.

Az NGM nem mondta meg azt sem, hogy mi történik a piaci módon menthetetlen adósokkal abban az időszakban, amíg nem áll fel az eszközkezelő, kilakoltathatják őket a bankok, vagy a kormány esetleg olyan megállapodást köt majd a bankokkal, hogy ki kell várni az eszközkezelő felállítását azoknál az adósoknál, akik elveszítenék egyetlen lakhelyüket, ugyanakkor albérletbe sem költözhetnének, mert nem tudnák kifizetni a lakbért. Arra sem kaptunk választ, hogy mikor léphet életbe a kamattámogatás.
Sokszor ígérték már az eszközkezelőt

Az egyébként, hogy a kormány a jelek szerint nem igazítaná a kilakoltatási és a végrehajtási moratórium feloldásához az eszközkezelő felállítását jól illeszkedik az egy éve ígérgetett hitelesmentés történetébe.

Orbán Viktor már tavaly június elején, első akciótervében bejelentette a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítását. Ezt követően Matolcsy azt nyilatkozta, hogy 2010. augusztus 31-ig kidolgozzák az eszközkezelő koncepcióját, majd december 31-ig fel is áll.

Ezután az eszközkezelő kidolgozásának határidejét október 15-re módosították, majd idén tavaszig néma csend borult az ötletre.

A bankok dönthetnek, kit védjen meg az állam

Az eszközkezelő egyébként az otthonteremtési vitairat szerint gyorsan felállítható lenne. A tervekben nem egy új alapítású intézményben gondolkodnak, hanem meglévő olyan állami tulajdonú társaságból alakítanák ki, amely követelés-vásárlásra jogosult (az egyik jelölt a Magyar Fejlesztési Bank lenne), így a program beindításának idő- és költségigénye jelentősen csökkenthető lenne a javaslat szerint.

A megoldás lényege, hogy az eszközkezelő speciális, erre az ügyletre kibocsátott állampapírokat adna a bankoknak (vagy takarékszövetkezeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak, faktorcégeknek), és ezzel szerezné meg a bedőlt hitelek fedezetét biztosító ingatlan tulajdonjogát, és megszüntetné az érintett adós fennálló tartozását. A vitairat szerint a bankok dönthetnék el, hogy követeléseiket eladják-e az államnak, és az értékesítésre egyszer lesz lehetőség, zárt időkeretben.

Mekkora árengedményt adnak a bankok?

A mentőcsomag végleges változata szerint a Nemzeti Eszközkezelő Budapesten a forgalmi érték 55 százalékáért, városokban 50, községekben pedig 35 százalékáért vásárolná meg az ingatlanokat - közölte a Magyar Hírlap szombaton a kormány és a Magyar Bankszövetség megállapodását tartalmazó dokumentumra hivatkozva.

Üdülőket is mentenének

Az adósoknak, akiknek az eszközkezelő megvette a lakását, nem kell majd kiköltözniük, sőt visszavásárlási jogot is kapnak. Azt, hogy hány adóst mentenek meg egyelőre nem tudni, de valószínűleg az adósok döntő többségét nem védi meg az állam.

Az eszközkezelőre azok az adósok számíthatnak, akik forint és deviza-alapú lakossági jelzáloghitelről szóló kölcsönszerződést kötöttek 2008. december 31-ig és a hitel 2008. december 31. után dőlt be. A fedezet csak lakhatási célt szolgáló ingatlan, üdülő és tanya lehet a javaslat szerint.

A hitel szerződés szerinti tőkeösszege pedig nem haladhatja meg a hitel kihelyezésekor megállapított forgalmi érték 90 százalékát, tehát az eredeti kihelyezés nem volt túlzott kockázatvállalás. Az adós késedelme minimum 180 nap, és a késedelmes összeg minimum 200 ezer forint lehet.

(Hírszerző)