Az oly nagy becsben tartott rovásírást a székelyek dák írásból koppintották, állítja a Libertatea nevű román sajtótermék. A lap a Brassó és Kovászna megye határában lévő Székelyföld pannót határjelzőként írja le, amely elválasztja Hargita és Kovászna megyét Románia többi részétől, és annak rovásírásos feliratát veszi górcső alá.



Ezt is elvennék tőlünk

A cikk írója azt állítja, „a magyarok úgy tartják, hogy ezeket a betűket a székelyek találták ki a középkorban, de csak szórványosan használták, és igen kevesen maradtak azok, akik ismerik is a rovásírásnak nevezett ábécét”. Vasile Maierean és Dan Dulciu titkosírás szakértők leújabb munkája, A román titkosírás története is tartalmaz egy fejezetet a székely rovásírásról, amelyről azt írják, nem is székely, hanem egy nagyon ősi írásmódból származik, amelyet Románia területén találtak fel. Ezt azután átvették a dákok, utánuk pedig a románok, akik a középkorig ezt használták, és tőlük vették át a székelyek, írja a lap a könyvre hivatkozva.

A könyv szerint a 42 jeles székely ábécé 12 jele megegyezik a hétezer évesnek tartott alsótatárlakai leleten talált írással. A lap azt állítja, ehhez a székelyeknek nem lehet közük, mert írásuk csak 800 éves, és a Kárpát-kanyarban telepedtek le. Azt viszont nem említi, hogy a honfoglalás időszakában székelyek voltak Nyugat-Magyarországon is, és évszázadokig éltek a Fehér megyei Aranyosszéken, ugyanannak a megyének a területén, ahol megtalálták a több mint hétezer éves írásmintát.

Hétezer éves ABC

1961-ben a Fehér megyei tatárlakán három, piktografikus jelekkel diszített agyagtáblácskát találtak. A kutatók között máig komoly vita folyik a korongok életkorát illetően. Mivel az eredetileg kiégetetlen táblákat nem sokkal feltárásuk után kiégették, az azóta kidolgozott kormeghatározó csúcstehcnológiai módszerek esetükben nem alkalmazhatóak. A kutatók nagy része mintegy hétezer évesre becsüli a lelet korát.



Balra a tatárlakai leleten található írás, mely a lap szerint dák nyelvemlék,<br>jobbra pedig azok a székely-magyar rovásjelek,<br>melyek megegyeznek a leleten található jelekkel.

Ebben az esetben a tatárlaki korongok az eddig ismert legkorábbi írásos emléket jelentik. A lelet érdekessége, hogy a táblácskákon az ősi székely rovásírás 12 betűje is felismerhető.

(Manna, Történelem Portál)