Növelni kellene az előzetes letartóztatottak számára elkülönített férőhelyek számát a fegyintézetekben, ha a parlament az ősz folyamán elfogadja Áder János fideszes európai parlamenti képviselő javaslatát, és az előzetes letartóztatás a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fog tartani. Áder javaslata szakértők szerint konzerválná a mai lassú igazságszolgáltatást, továbbá nemzetközi egyezményeket és alapvető jogokat is sért.

Áder János fideszes európai parlamenti képviselő a múlt héten három javaslatot adott át pártja országgyűlési képviselőcsoportjának. Ezek egyike a büntetőeljárások jogerős befejezéséig fenntartaná az előzetes letartóztatást. Áder később úgy érvelt: a 2003 után elfogadott törvénymódosítások odavezettek, hogy „jelenleg még a legsúlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmények elkövetőivel szemben is, ha négy éven belül nem fejeződik be a büntetőeljárás jogerős ítélettel, akkor ki kell engedni az előzetes letartóztatásban lévőket. Így azonban sok esetben meghiúsul a büntetőeljárás eredményes befejezése”.

A témában lapunknak nyilatkozó jogászok némi malíciával jegyezték meg, hogy nem lenne hátrányos, ha a képviselők (főleg a jogászok, mint Áder) ismernék annak a törvénynek a szövegét, amelyet módosíttatni szeretnének. A hatályos büntetőeljárásról szóló törvény ugyanis úgy rendelkezik a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel kapcsolatban, hogy az ő esetükben az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított négy év elteltével meg kell szüntetni az előzetes fogva tartásukat, ha addig nem születik az ügyükben elsőfokú (azaz nem jogerős) ítélet. A vádirat benyújtása után az első fokon eljáró bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás ugyanis a nem jogerős ítélet kihirdetéséig tart, kivéve, ha időközben letelik az a bizonyos négy év.

Ez azonban a javaslat legkisebb – bár az előterjesztőre nézve kínos – hibája. Legalábbis ezt állítják a lapunknak nyilatkozó jogászok. Fleck Zoltán jogszociológus „a mai magyar valóság és jogszabályi keretek között meglehetősen veszélyesnek” tartja Áder kezdeményezését. Szerinte a javaslat csak akkor lenne a jogállami keretek között elfogadható, ha törvény garantálná, hogy meghatározott időn belül minden egyes ügyben megszületik a jogerős ítélet. Áder javaslata azonban nem ebben az irányba hat. Egy régi, a rendszerváltozás előtti gyakorlatot elevenít fel helyette, amikor bárkit szinte korlátlan ideig fogva lehetett tartania jogerős bírói ítélet nélkül.

Az előzetes letartóztatás súlyos eljárási szankció, s a hazai gyakorlatban sajnos az intellektuális kényszervallatás eszköze is egyben – fogalmazott Fleck. „A nyomozó hatóságok közlik a gyanúsítottakkal, hogy ha beismerő vallomást tesznek, esetleg terhelő vallomást másokra, megszüntettetik az előzetes fogva tartásukat, ha nem, akkor az eljárás végéig rács mögött maradnak”, ám azt „sajnos” nem tudják megmondani, hogy mikor ér véget az eljárás.

Fleck Zoltán szerint az Áder-javaslat szembemegy az európai gyakorlattal. Európa régi demokráciáiban ugyanis az a cél, hogy a terheltek minél rövidebb időt töltsenek előzetesben, minél rövidebb legyen a jogerős ítélet előtti fogva tartásuk.

– Magyarország által aláírt és kihirdetett nemzetközi egyezmények mondják ki, hogy a büntetőügyekben észszerű időn belül tárgyalást kell tartani – hangsúlyozta Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke, aki szerint az ország és az ország igazságszolgáltatásának kritikája, ha a kiemelten súlyos ügyekben négy év alatt nem lehet legalább az elsőfokú ítéletet kihirdetni. Dénes szerint, ha a kormányt és a parlamentet nem érdekelte az, hogy megsértette a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményt, amikor a vagyon elleni szabálysértések elzárással való büntethetőségét kiterjesztette a fiatalkorúakra is, most sem fogja zavarni, ha az előzetes letartóztatás – Európában egyedülállóan – lényegében korlátlan ideig fenntartható lesz.

Áder János javaslata ismertetésekor újságírók előtt arról is beszélt, hogy a hatályos eljárásjog keretei között azok kerülhetik el a felelősségre vonást, akik korábbi bűncselekményekből elég pénzt halmoztak fel ahhoz, hogy jó ügyvédet fogadhassanak, illetve azok, akik olyan sokszereplős ügyekben érintettek, amelyek felderítése, bizonyítása jellegükből és az érintettek nagy száma miatt is, nehéz és időigényes.

Bánáti János ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke – mint elmondta – a gyors és hatékony igazságszolgáltatás híve. „A gyorsaság és a hatékonyság azonban megfelelő garanciák nélkül statáriális bíráskodáshoz vezethet.” Áder szavaira reagálva Bánáti úgy fogalmazott: „A védőknek szinte kizárólag a bírói szakban van lehetőségük különféle praktikákkal időt húzni, az eljárások azonban nem a bírói szakban húzódnak el”. Bánáti szerint itt lenne az ideje egy alapos vizsgálatnak, tisztázandó, miért is húzódnak el a nyomozások.Ügyvédként számos esetben tapasztalta, hogy hónapokig nem történt semmi az adott ügyben, miközben a gyanúsított letartóztatását időről időre azzal az indokkal hosszabbították meg, hogy az ügyben „további nyomozati cselekmények elvégzésére van szükség”. A nyomozás végén, az iratismertetéskor sok esetben azzal szembesültek, hogy az ügyben hónapokig semmi, de semmi nem történt.

Népszabadság - Móricz Simon Futó Barnabás ügyvéd egyenesen úgy fogalmazott: az eljárások lassulását okozhatja az Áder-javaslat elfogadása, hiszen – ha a gyanúsított lényegében korlátlan ideig előzetesben tartható – semmi nem ösztönzi a nyomozó és a vádhatóságot, de a bíróságot sem, hogy „ésszerű időn belül” lezárják az ügyet. Most legalább a törvényben meghatározott időkorlátoknak van némi kényszerítő erejük.

Azt senki sem érti, miért most hozakodott elő Áder János a javaslatával. A kérdés, jelesül az, hogy mi történjen azokkal, akiket súlyos bűncselekmények elkövetésével vádol az ügyészség és a meggyanúsításuktól számított négy éven belül sem születik elsőfokú ítélet, januárban került szóba legutóbb, amikor „engedély nélkül távozott otthonából” a házi őrizetét töltő Magyar Róbert, a Fekete sereg néven elhíresült bűnszervezet vezetője. Magyar akár életfogytig tartó fegyházbüntetést is kaphatott volna, ha a terhére rótt cselekményeket a bíróság bizonyítottnak ítéli. Nem várta meg a verdiktet.

Rajta kívül egy másik sokszereplős maffiaügy néhány vádlottja is kereket oldott a házi őrizetből. Magyarról úgy tudni, külföldre menekült, a rendőrség hivatalosan csak annyit mond: körözik.

Szerettük volna megkérdezni Áder Jánost is a javaslat részleteiről, s megadni neki a lehetőséget, hogy a bírálatokra válaszoljon, de az EP-képviselőt nem értük el.

(NOL nyomán)

Kuruc.info kommentár: Nem nehéz kitalálni, hogy milyen irányba szeretne elindulni a rossz nyelvek szerint száműzetés miatt Brüsszelbe került Áder Janó. A szocionista kormányzás utóbbi négy éve valóban jó indok arra, hogy tovább szigorítsa a mindenkori hatalom a meglévő joggyakorlatot. Ugyanakkor kétségtelenül ez a leghatásosabb fegyver a kormány kezében. Bárkit, ismétlem bárkit le lehet tartóztatni, börtönbe vetni, majd karba tett kézzel várni, hogy a bíróság, ügyészség, rendőrség ne tegyen semmit. Vegyük csak példának Budaházy György esetét, akit terrorizmus vádjával tartanak fogva. Csöppet sem zavarja a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, hogy Kabultól Kairóig és Mekkától Bagdadig mindenki ezen röhög, sőt, gyanítom, hogy a vén csibésznek számító CIA-s rókák is mosolyra húzzák szájuk szélét, mikor ezt meghallják. De sebaj, tartsuk csak előzetesben, üzeni Áder, nem törődve azzal, hogy egy kamuvád mellé nem lehet bizonyítékokat is szerezni.

A narancskór terjed, vigyázzunk vele, kimondottan veszélyes a szabadságunkra nézve.

Florian Geyer