Gyurcsány adhatott utasítást a tévészékház megvédésére, ez azonban politikai megnyilvánulás volt tőle – mondta a 2006-os rendőri túlkapásokat vizsgáló parlamenti albizottság ülésén Kacziba Antal. A meghallgatott helyszíni parancsnokok tagadták, hogy az irányításuk alatt álló egység jogsértéseket követett volna el október 23-án. Mindketten azt állították, hogy feletteseik, köztük Gergényi Péter akkori budapesti főkapitány utasításait hajtották végre.

Kacziba Antal szerint Gyurcsány Ferencnek kormányfőként lehetősége volt arra, hogy utasítást adjon 2006 őszén a Magyar Televízió székházának megvédésére; a nyugállományú rendőr altábornagy, az úgynevezett Gönczöl-bizottság volt tagja a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottság mintegy hatórás szerdai ülésén ugyanakkor annak a véleményének is hangott adott, hogy az utasítás rendészeti szempontból felesleges.

Az emberi jogi bizottság „A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló” albizottságának ülésén Révész Máriusz, a testület fideszes tagja azt mondta: a vonatkozó törvények szerint a miniszterelnök ezt a rendészeti területért felelős miniszteren keresztül tehette volna meg. A politikus ezzel utalt arra, hogy a bizottság legutóbbi ülésén Petrétei József volt igazságügyi miniszter azt mondta: rajta keresztül a kormányfő nem adott utasítást, s ő maga sem tett ilyet. Gyurcsány Ferenc egy televíziós nyilatkozatában mondta azt, hogy utasítást adott a rendőröknek a székház megvédésére.

Kacziba: Gyurcsány adhatott utasítást

Kacziba Antal szerint a miniszterelnöknek alkotmányos joga ilyen utasítást tenni, ezt a jogkört magához vonhatja. Véleménye szerint ugyanakkor azonban a nyilatkozat politikai megnyilvánulás volt, az utasítás ráadásul rendészeti szempontból felesleges, mert a rendőrségnek a dolgát kellett tennie a székház megvédésekor.

Kacziba Antal felidézte: a Gönczöl Katalin kriminológus professzor által vezetett, a 2006-os őszi eseményeket vizsgáló bizottság legfontosabb megállapításai voltak, hogy szükséges volt a rendőri beavatkozás, ennek ténye törvényes volt, de ennek során törvénysértéseket követtek el rendőrök és több ponton szakszerűtlenül jártak el. Emlékeztetett rá, hogy Bene László volt országos rendőrfőkapitány az eseményeket követő parlamenti meghallgatásán maga is elismerte: rendőri túlkapások történtek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a bizottság a személyi felelősség kérdését, mint ahogy a panaszosok ügyeit is, nem vizsgálta, nem vizsgálhatta.

A televízió székházánál történtekkel kapcsolatban kifejtette: erőszakkal, kevés pénzzel, rosszul irányított rendőrség nem tudott ennek a feladatnak megfelelni. Kacziba Antal kriminológiai szempontból vizsgálva az eseményeket arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt húsz évben a társadalmi erőszak fokozódott, s utalt rá, hogy a jelenlegi kormánynak is részben ezért kellett például a „három csapás törvényt” bevezetnie.

Nem fejlesztettek

A testület ülésén Kacziba Antal mellett helyszíni parancsnokokat hallgattak meg. Nagy-Juhák István 2006 őszén a VII. Kerületi Rendőrkapitányságot vezette. A tévéostrom éjszakáján a Parlament biztosításáért felelt. Az ezredes arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1998-2000-es állapotokhoz képest a „tömegkezeléshez kapcsolódó eszközök fejlesztésében nem történt semmi” a rendőrségnél.

Mittó Gábor a tévéostrom idején a Szabadság tér helyszíni parancsnoka volt. Az alezredes elmondása szerint a „főkapitány úr” rámutatott és azt mondta neki, hogy vegye át az intézkedést a székháznál, miután jött a jelentés, hogy tömegesen vonulnak át a Kossuth térről az emberek.

Mobilon tartották a kapcsolatot

Az alezredes szerint feltűnően sok volt a fiatal és tapasztalatlan rendőr a fővárosba vezényelt vidéki egységekben. Hozzátette, a vidéki csapatokkal csak mobiltelefonon tudta tartani a kapcsolatot, mert nekik akkor még nem volt meg az új rendőrségi rádiójuk. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kérdésére azt mondta, nem tudja, hogy a székházostromlók között voltak-e provokátorok, de a BRFK rendezvénybiztosítással foglalkozó vezetőjeként balhés futballdrukkereket vélt felismerni a tűzvonalban.

„Nevetséges helyzet alakult ki”

Jött az erősítés, csak nem a tér elé, hanem a tér mögé (...) az a nevetséges helyzet alakult ki, hogy mi 60 emberrel őriztük a TV kapuját, próbáltuk megvédeni, közben az Ignácz-jelentés 1080 rendőrt sorol fel, állítólag ennyi volt téren – mondta el Mittó. Ők keresték a parancsnokot, én meg kerestem az állományt – tette hozzá az alezredes.

Nagy-Juhák Istvánt az október 23-i tömegoszlatásról is kérdezték. Ő biztosította a Fidesz ünnepi nagygyűlését az Astoriánál. „Van, amikor nem lehet befolyásolni a tömeg mozgását.” Így magyarázta az ezredes, hogy október 23-án miért a Fidesz-nagygyűlés irányába szorították ki a tüntetőket a Parlament környékéről. Az ezredes – állítása szerint – megpróbálta megelőzni, hogy a nagygyűlés résztvevői és a kiszorított tüntetők találkozzanak, de nem kapott erősítést.

A 2006-os rendőri túlkapásokért és szakmai mulasztásokért egyedül Mittó Gábort marasztalták el a Bene-Gergényi-érában. Nagy-Juhák Istvánt viszont előléptették budapesti főkapitány-helyettessé.

(hírTV/MTI)

Ajánló: Kossuth tériek - Forradalom - 2006  (x)