Az erdészeti hatóság  hamis adatokat közölt a Legfelsőbb Bírósággal a Kánya-hegyi „katonai út” építési engedélyezési eljárásáról. A Legfelsőbb Bíróság örömmel vette ezt!

Az erdészeti hatóság (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság) annak igazolására, hogy a Kánya-hegyi út már korábban is létezett és csak egy régi út karbantartása történt a katonai torony megépítése előtt, felülvizsgálati kérelmében benyújtotta a Tér-hegyi út korábbi létezését bizonyító okiratot, azt állítva, hogy ennek az útnak a karbantartása törtét csak meg 2003–2004 években.

A gond ezzel csak, hogy a Kis- és a  Nagy-Tér-hegy a Dél-Zemplénben, a Kánya-hegy pedig, az Észak-Zemplénben van, amint azt a csatolt térképen láthatják.

Bármi áron való bizonyítása, hogy nem új út építését, esetleg földút szilárd-burkolatú úttá történő fejlesztését végezte el egy magánerdőben a hadsereg, azért fontos az erdészeti hatóság számára, mert karbantartás esetében nincs szükség olyan építéshatósági eljárásra, amiben az erdő tulajdonosa ügyfél. Tehát az erdészeti hatóság felbuzdulva a Honvédelmi Minisztérium hasonló ügyekben elért sikerein, az erdőtulajdonos ügyféli jogát próbálja így utólag megvonni, hogy az ne is fellebbezhessen az ellen az építési engedély ellen, amire a kérelmet a HM nyújtotta be az erdő tulajdonos hozzájárulása nélkül a Kánya-hegyi katonai toronyhoz építendő szilárd burkolatú út megépítése érdekében az erdészeti hatósághoz. Ha nem történt útépítés, csak felújítás, akkor nincs is mi ellen fellebbezni, nincs tényállás, tehát nem is követhetett el a hatóság jogszabálysértést. Ennek bizonyítása, a jogerősen részemről már egyszer megnyert, de most megismételt peres eljárás célja az erdészei hatóság részéről.

A Tér-hegyre vezető út azonban minimum négy kilométer messze van a kánya-hegyi út legközelebbi pontjától, amiből az is következik, hogy két különböző útról van szó. Tehát nehéz elképzelni az előbbi utat úgy, hogy az a kánya-hegyi út időben korábban épült alapja lehetne.

És – amint pénteken küldött levelemből és BAZ Megyei Bírósági végzésből ismert lehet, ha olvasták-, a Legfelsőbb Népbíróság jóvoltából most 100 ezer forint szakértői díj letétbehelyezése terhe mellett nekem kell bizonyítanom, hogy az erdészeti hatóság következő állításai hamisak:
 
– Az erdészeti hatóság útépítési engedély „Tárgya” rovatában az „útépítési engedély” kifejezés (teljes nevén „Kánya-hegyi MH létesítmény (feltáró út) építési engedélye) tévedésből szerepel, akárcsak az útépítési engedélyt módosító engedély „tárgy” rovatában a „építési engedély érvényességének módosítása” kifejezés, hiszen nem egy új út építése, hanem csak egy régi karbantartása történt.
 
– Tévedés az egész – az erdő védelméről szóló törvény és számos más jogszabály által részleteiben szabályozott – építési engedélyezési eljárás lefolytatása, beleértve számos szakhatósági eljárást, már, amit valóban lefolytattak, mert tény, hogy az erdő igénybevételi eljárását, a környezeti hatásvizsgálat elkészítését nem végezték el;
 
– okszerűtlenül keletkezett az a több száz oldala műszaki tervdokumentáció, aminek tartalmát a jogszabály által kötelezően alkalmazandó „Erdészeti utak tervezési irányelvei” az „engedélyezési terv és tervrészletek tartalmi és formai követelményei” része 70 oldalon keresztül részletesen felsorol.
– tévedés volt az út műszaki-átadása átvétele, mely esemény csúcspontja egyébként a telkibányai Aranygombos fogadóban volt;
 
– természetesen tévedés volt az fél tucat szakhatósági hozzájárulás az út építkezéshez és út használatbavételhez, mely szakhatósági engedélyt a jogszabályok kifejezetten az új út építésének és használatbavételének feltételeként és nem egy egyszerű karbantartás feltételeként írnak elő.

Mindezt a Legfelsőbb Bírósággal, mint afféle  államvédelmi hatósággal  könnyű volt az állami érdekkörbe tartozó alperesnek megetetni.

Az Állampolgári Jogok, valamint a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa az olyan eljárásokba való beavatkozásoktól is elhatárolódott az erdő tulajdonosai oldalán, melyekben vitán felül lenne hatásköre.

Amint az előző levelemben már közöltem, a perben kirendelt igazságügyi szakértő azt sem merte igazolni, -ezért visszaadta megbízását-, hogy egy út alapja, nem lehet négy kilométer távolságra magától az úttól. A felülvizsgálati pernek ugyanis kizárólag annak eldöntése a célja, hogy nekem, mint az erdőingatlan tulajdonosának van-e ügyféli jogköröm a tulajdonomban lévő termőföldingatlanon épült katonai út építési engedélyezési eljárásban. E kérdés pedig, a fenti előkérdés tisztázásával igen egyszerűen megoldható, még egy laikus számára is.

Valójában az építési engedély pusztán azért is törvénysértő és hatályon kívül helyezendő volt és most is az, mert a törvény szerint a Honvédelmi Minisztérium útépítési  engedélykérelmet nem is adhat, adhatott be, arra a törvény szerint csak az erdőgazdálkodó –ha az nem azonos az erdő tulajdonosával akkor utóbbi írásos engedélyével- vagy maga az erdő tulajdonosa jogosult. Tehát már az engedély kérelmet is el kellett volna utasítania az építési hatóságnak. Ezért az erdészeti hatóság  felülvizsgálati kérelme eleve megalapozatlan. Fellebbezésem ugyanis magára az építési engedélyre, mint határozatra vonatkozott, amit akkor is hatályon kívül kellett volna helyezni, ha még semmilyen építkezést nem végeztek volna el. (Egyébként is ez az építési engedélyek ellen benyújtott fellebbezések célja, hogy ne legyen építkezés, a tárgyi hatósági határozat pedig, építésre irányul) Ezért nyilvánvaló, hogy irreleváns az, hogy út építése, vagy csak karbantartás történt. De, a Legfelsőbb Bíróság készségesen eleget tett az erdészeti hatóság felülvizsgálati kérelmének, az ő bizonyítási terhét rám téve, hiszen mindig feltétel nélkül képviseli a hadsereg, akár mögöttes érdekeit is, szinte bármi áron.

Rendőrnyomozó kizárólag egy a rendőrségen személyesen megjelent katonai dandártábornok kérésére szüntette meg a nyomozást a kánya-hegyi földlopás kapcsán indult eljárásban azután, hogy az általa kirendelt igazságügyi szakértőt a gengszterszervezet EI Rt. polgári személy őre egyszerűen nem engedték be (az én erdőmbe), és annak ellenére, hogy az igazságügyi szakértő az összegyűlt bizonyítékokra hivatkozva a nyomozás folytatását javasolta.

A Katonai Felderítő Hivatal egyik, (még szabadlábon lévő) vezetője Szedlacsek Róbert közvetlenül felbújtja az encsi rendőrkapitányt súlyos bűncselekmények elkövetésére, annak érdekében, hogy az erdő tulajdonosa ne rendelkezhessen az 1000 hektár erdőben elvben meglévő osztatlan tulajdonával, amivel úgymond zavarná a HM tevékenységét az erővel okkupált 1,2 hektáros kiirtott erdőterületen épített lehallgató toronyban.

A fegyveres erők főparancsnoka dr. Sólyom László az „egyetemi ember” hallgat a korlátozott katonai puccs kapcsán, még a helyi polgármestere segélykérő leveleire sem válaszol.

Nem csoda, hogy kreatúrája a Legfelsőbb Bíróság elnöke Baka András, aki az Európai Emberjogi Bíróság befolyásos bírájaként elkente az 1956-os tatai sortűz ügyét, tehát az igazságtétel törvény megsemmisítője, azaz Sólyom által LB-elnöknek jelölt ember, viszont az az ember, akinek az irányítása alatt álló Legfelsőbb Bíróság (bár tudjuk, hogy az egyes bírák függetlenek, de azért mindentől, ennyire, és ennyire egységben a jogállam leépítésében?) a HM bármilyen irracionális igényének is eleget tesz.

Az erdészeti hatóság felülvizsgálati kérelmének helyt adót Legfelsőbb Bírósági bíró a végzésben hosszasan és cinikusan oktatja ki a BAZ Megyei Bíróság egyik kivételesen tisztességesen eljáró bíróját arról, hogy az én jogaimat sértette volna meg azzal, hogy nem hívta fel a figyelmemet a bizonyítási kötelezettségemre.

Ez természetesen nem igaz, hiszen a Legfelsőbb Bíróság sértette meg végzésével az én jogaimat, hiszen a minden jogalap nélküli hatósági kérésben megfogalmazott bizonyítási indítványhoz , ha már helyt adott annak az LB, fűződő teher nem a felperest, hanem ebben az esetben az ellenbizonyítást kérő alperest terhelné egy tisztességes bírósági eljárásban.

A BAZ Megyei Bíróság bírója  már egyszer a HM egyik keresetét elutasította ( A HM beperelte azt Encsi Körzeti Földhivatalt, mert az megtagadta a katonai torony és az oda vezető 4,8 km hosszú szilárd burkolatú út bejegyzését az ingatlan nyilvántartásba. Valószínűleg már ezzel kihúzta a gyufát a bíró, igaz akkor a HM nem nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a döntés ellen, ezért az ítélet jogereje véglegesen fennmaradt.) A Legfelsőbb Bíróság ítélete nyilvánvaló nyomásgyakorlás a tisztességesen eljáró bíróra. Nem ez az első ilyen eset.

Korábban a hadseregtől talán azért féltek, mert az a hadsereg, ma talán azért félnek, mert az egy gengszterszervezet?

Vagy maga az Állam egy 3/3-os (háromharmados, esetleg háromperhármas) gengszterszervezet, néha egy kis gengszterháborúval, hogy a nép is megkaphassa a maga cirkuszát, és néhány konkurenssel való leszámolás is megessen.

Perlaki Tamás erdőtulajdonos

Ui.: Felülvizsgálati kérelmében az erdészeti hatóság említést tesz egy 1,1 km hosszú  „Kánya-hegy  -  Kréda-völgy (mai nevén Kréta) útról is. Ezzel meg az a baj, hogy a Kréta-patak Hollóháza irányába, azaz a per tárgyát képező úttal ellentétes irányban folyik, és maga az út is csak a Kánya-hegy lábáig megy, igaz van a földútnak néhány száz méteres szakasza, amit a HM a 4,8 km hosszú  szilárd burkolatú  út építési alapjaként igénybe vett. Azonban ez a „ráépítés” is engedélyköteles, akárcsak az út további több, mint négy kilométeres szakaszának megépítése.

(Kuruc.info)