Andrei Saguna
A korábbi tiltakozások ellenére úgy néz ki, mégis lesz Saguna-szobor Gyulán. Dr. Perjési Klára polgármester keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a román patriarkátus benyújtotta ezzel kapcsolatos kérelmét a gyulai építéshatósághoz.
A szoborállítást "hatóságilag nem lehet megakadályozni"
A polgármester jelezte, egyeztető fórumot hív össze ez ügyben, ahol az ortodox püspökség, a helyi román kisebbség és a gyulai önkormányzat képviselői ülnek össze. E grémiumnak azonban csak véleményezési joga van, a végső szót az építéshatóság mondja ki. Perjési Klára úgy vélekedett, a szoborállítást hatóságilag nem lehet megakadályozni, a kérelem beérkezett, jelenleg a hiánypótlás folyik.
A városvezető úgy értesült, maga a szobor már el is készült. A Saguna-szobor körüli vita tavaly októverben izzott fel, miután a polgármester szintén egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a nagyszebeni, 2007-es román-magyar kormányülésen döntés született annak felállításáról. Akkor a tiltakozás hatására elmaradt az alapkőletétel.
Kossuth hazaárulónak nevezte a román főpapot
Az egykori, nagyszebeni ortodox püspök azon román nemzetiségi vezetők közé tartozott, aki az 1848—49-ben előbb a Habsburg, majd az orosz cári monarchiával is élet-halál harcot vívó Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdították az erdélyi románokat.
Saguna (Miskolc, 1809. január 20. — Nagyszeben, 1873. június 28.) a Román Nemzeti Bizottmány elnökeként arra is kísérletet tett, hogy még a Habsburgok előtt részt vegyen a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok behívásában. Szolgálatait Bécs később belső titkos tanácsosi ranggal és más fontos elismerésekkel honorálta.
Kossuth Lajos előbbi tettéért „közönséges hazaárulónak” nevezte a főpapot, aki csatlakozott a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett mindazon politikai tevékenységekben, melyek a magyar érdekek ellen irányultak.
(Beol nyomán)
Kapcsolódó:
- Autonómiát nem ad, de gyulai Saguna-szobrot szeretne Basescu