Lovas István és a Magyar Nemzet megkérdezte Spidlát, milyen bizonyitékai vannak arra, hogy a cigányokat ölik rasszista alapon hazánkban. A cseh nem tudott felsorolni egyet sem.

* * * *

Mint február 27-i számunkban hirt adtunk róla, Vladimir Spidla, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos „mély aggodalmának” adott hangot, amiért szerinte elsősorban Magyarországon „a romák szervezett rasszista erőszak célpontjává váltak”, amit a politikai populizmus, a gyűlöletbeszéd és a médiahisztéria táplál.
 
Az MSZP és az SZDSZ politikusainak és holdudvarának szavait visszhangzó cseh biztos nyilatkozatában az is olvasható volt, hogy „a romákat a szélesebb társadalmi problémák miatt teszik bűnbakká”.
 
Spidla, a szociáldemokrata szineket képviselő volt cseh miniszterelnök nyilatkozata „erősen” elitélte a romák ellen irányuló erőszak minden formáját, és felhivta az összes tagállam hatóságát, hogy szavatolja a területükön élő valamennyi személy biztonságát.
 
Spidla kiemelte, hogy az Európai Unió maga azt a jelentést hordozza, hogy túllép mindazon, amit „e kontinens történelme jellemez évszázadok óta, beleértve a faji gyűlöletet, a pogromokat, a települések leégetését”.
 
A nyilatkozat kiadását követően megkérdeztük a biztostól, hogy  milyen bizonyitéka van arra, hogy Magyarországon a roma közösség tagjai elleni merényleteket nem romák követték el? Megkérdeztük, ha nincs rá bizonyitéka, mi annak az oka, hogy a nem roma magyarokat rasszista támadások elkövetésével vádolja?
 
Azt a kérdést is feltettük, hogy  az európai biztosok munkaköri feladata közé tartozik-e gyűlöletet kelteni Magyarországon az Európai Unió ellen a rasszizmus súlyos vádjának alaptalan állitásával? Megkérdeztük azt is, hogy a biztos milyen számban kiván megtekinteni vádjával ellentétes bizonyitékokat, azaz olyanokat, amelyek azt mutatják, a rendőrség roma tetteseket fogott el, akiket nem roma magyarok megölésével vádolnak?
 
A biztos irodájában a válaszadást a legkülönfélébb indokokkal húzták. Közben Carmel Dunne, Chantal Hughes szóvivő nevében a semmitmondó választ előre vetitve már ezt irta: „Senkit nem vádoltunk. Csak arra hivtuk fel a figyelmet, hogy a romákat jobban integrálják.”
 
A válaszok végre egy hetes késéssel csütörtök este fél nyolckor érkeztek meg. Ebben Chantal Hughes, Vladimir Spidla szóvivője a kérdéseket „torzitásnak” nevezte, majd azt irta, hogy „Egyértelműen visszautasithatom azt burkolt gyanúsitását, hogy az Európai Bizottság Magyarországon gyűlöletet kelt azzal, hogy >hamisan vádolja a nem roma magyar állampolgárokat<”.

A magyar adófizetők által is busásan megfizetett biztos és hivatala agressziv levele ezután azzal folytatódik, hogy „elborzaszt az a kérdése is, hogy ’még hány halálos támadást kivánnak saját szemükkel látni, ami mutatja, hogy a roma közösség tagjai nem roma és roma magyarokat gyilkoltak meg’, ami vitatkozó természetű kérdés.”
 
Spidla biztos szokatlanul ideges és támadó hangú levele azonban egyetlen bizonyitékot nem tár fel  lapunk alapvető kérdésének megválaszolására, azaz arra: milyen bizonyitékok alapján állitotta nyilatkozatában azt, hogy Magyarországon „a romák szervezett rasszista erőszak célpontjává váltak”.
 
Egy magát megnevezni nem kivánó magyar uniós tisztségviselő az ügyről szólva sajnálatát fejezte ki, hogy mig egyrészt a magyar szocialista és SZDSZ-es uniós képviselők „betegesen erősitenek rá a hazájuk ellen hangoztatott rasszizmus vádra, addig a magyar néppárti képviselők rettegnek attól, hogy visszautasitsák az ilyen vádakat.”
 
A válaszokon több napon át dolgozó biztosi hivatal ezután – noha a Gyurcsány-kormány romaügyi teljesitményére semmilyen kérdés nem vonatkozott – rátér a kormány méltatására, és azt irja, hogy „számos olyan lépést tett, ami a romák helyzetét javitja, és mi azt teljes mértékben támogatjuk”.

(Lovas – MN)