Miközben a június 9-i önkormányzati választáson polgármesternek választották meg Pusztaottlakán Simonka Györgyöt, a korrupcióval vádolt volt fideszes országgyűlési képviselő büntetőpere tovább húzódik a Fővárosi Törvényszéken. A több mint négy éve kezdődött eljárás folytatását ezúttal novemberre halasztották, amikor a vád egyik legfontosabb tanújának meghallgatása lesz.

Illusztráció: Csóti Rebeka / 24

Az ügy koronatanújának is nevezett J. Gábor, amellett, hogy Simonka ügyében is fontos szerepet játszott, a 250 milliárd forintos mínusszal végződő Quaestor-botrányban is felbukkant. A Tarsoly Csaba neve fémjelezte brókerügy egyik legemlékezetesebb felvonásában ő „szállította” a legendássá vált strómant, Orgován Bélát. Emellett pedig az ügyészség szerint a Simonka által létrehozott bűnszervezetben a kormánypárti politikus bizalmasa volt, könyvelőként és „reorganizációs szakemberként” tevékenykedett a volt fideszes képviselő mellett.

J. Gábor már márciusban színre lépett a bíróságon, és feltáró vallomást tett arról, hogyan működött a korrupció és a túlárazás rendszere, és ezáltal az európai uniós pénzek megszerzése Simonka György irányításával. J. Gábor az ügyészség egyik legfontosabb tanúja, akit hitelesnek ismernek el, vallomásai pedig a vádirat alapjait képezik. Ennek ismeretében még meghökkentőbbek azok az állítások, amiket a koronatanú a nyomozati vallomásaiban tett, amelyeket fel is olvastak a bíróságon.

A tanú elsősorban Simonkától, de az ügy más szereplőitől hallottakról adott számot a hatóságoknak. Állításai nehezen ellenőrizhetők, mivel azok többnyire személyes beszélgetésekből erednek. Ugyanakkor arra utalnak, hogy bizalmas kapcsolat volt Simonka György és J. Gábor közt, aki az eljárás elején még gyanúsítottja volt az ügynek, később vált az ügyészség fontos tanújává.

A koronatanú vallomásai során részletesen beszélt többek közt arról, hogy Simonka György miként próbálta érvényesíteni politikai befolyását annak érdekében, hogy megállítsa, vagy legalábbis enyhítse az ellene és társai ellen indult eljárást – minderről J. Gábor szerint Simonka mesélt neki bizalmasan.

Elmondta például az ügyészségnek a nyomozás során, hogy Simonka Györgytől van tudomása arról, hogy a volt fideszes politikus Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel és Kubatov Gáborral, a Fidesz pártigazgatójával, egyben alelnökével több találkozót is folytatott a nyomozás és a büntetőeljárás folyamán. Mint mondta, a házkutatások után, de még a letartóztatások előtt Simonka a Garibaldi utcában – ahol a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda is működik – találkozót bonyolított Kubatovval és Rogánnal, akik a tanú állítása szerint ígéretet tettek ügye kivizsgálására.

Simonka György és Rogán Antal az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 8-án (fotó: Kovács Tamás / MTI)

J. Gábor szerint Simonka úgy érvelt a fideszes vezetőknek, hogy az ügyészek olyan erővel léptek fel ebben a gazdasági ügyben, ami nem volt indokolt. Példaként említette nekik, hogy a szintén vádlott unokahúga 32 millió forintját is lefoglalták a nyomozók, közúton szorították le őt. A koronatanú szerint Simonka folyamatosan kereste a kapcsolatot Kubatov Gáborral és Rogán Antallal, hogy meggyőzze őket az ártatlanságáról, illetve, hogy megtudja, mi várható az ügyben. Rajtuk keresztül próbált eljutni Orbán Viktor miniszterelnökig, akinek tudomása szerint egy levelet is küldött, hogy őt is tájékoztassa ártatlanságáról.

Arról is beszélt a tanú, hogy Simonka állítása szerint Kubatov Gábortól és Rogán Antaltól rendelkezett információkkal ügyéről, sőt – szerinte – Simonka arra is utalt, hogy az érdekében az eljárást is befolyásolják.

Kitért arra is még a nyomozati vallomásában, hogy Simonkának Rogán Antal ajánlotta Bánáti János ügyvédet, aki egy ideig valóban a volt fideszes politikus védője volt. Az ügy előkészítő tárgyalásán még együtt jelentek meg a bíróságon.

A koronatanú nyomozati vallomásaiból az is kiderült, tudomása van arról, hogy Simonkának volt egy „B terve is” arra az esetre, ha teljesen „elfogyna a levegő körülötte.” Mint mondta, Simonka több alkalommal is kifakadt neki, hogy a Fidesz nem áll ki mellette. Ezzel összefüggésben J. Gábor szerint Simonka arról is beszélt, hogy jó kapcsolatokat alakított ki Romániában részint az ortodox egyházon keresztül, részint a dél-békési kistérség határon átnyúló együttműködésének köszönhetően román politikusokkal is. Ezeknek az állításoknak részben nyilvános nyoma is van,

Simonka korábban román ortodox hívőnek vallotta magát, és az ő birodalmának számító pusztaottlakai területen újítottak fel egy román ortodox templomot a Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány részvételével, amit akkoriban Simonka testvére vezetett.

A Fővárosi Törvényszéken a költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolt Simonka György büntetőperének háromnapos előkészítő tárgyalása 2020. január 16-án (fotó: Ivándi-Szabó Balázs / 24)

J. Gábor vallomása szerint Simonka arról is beszélt neki, hogy ha olyan helyzetbe kerül, akkor az említett román politikusoktól, személyektől fog tudni védelmet kérni. Ezzel kapcsolatban a tanú szerint azt is elmondta neki Simonka, hogy több olyan információval is rendelkezik, hogy Magyarország milyen eszközökkel, milyen finanszírozással, és milyen módon avatkozott bele "román belügyekbe".

Ugyanis – a tanú állítása szerint – Simonka azt is megosztotta vele, hogy ismer olyan cégeket és személyeket, amelyeket, és akiket Magyarország finanszíroz abból a célból, hogy felkeltsék és támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit. (Ez volna szerinte a "román belügy" - a szerk.)

J. Gábor vallomása szerint a Fidesz volt politikusa mindezekkel összefüggésben azt is elmondta neki, hogy romániai szervek több alkalommal megkeresték, és tettek ajánlatot neki, hogy adjon információt Magyarország ilyen jellegű törekvéseiről, ám ezeket elhárította. Ám – tette hozzá a tanú – Simonka azt állította neki, adott esetben kihasználja majd ezeket a kapcsolatokat, ha menekülnie kell.

J. Gábor a felolvasott vallomásában kitért arra is, hogy Simonka beszélt neki arról, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezik arról, milyen határátlépési lehetőségek vannak a zöldhatáron keresztül, így, ha szükséges, a büntetőeljárás elől el tud menekülni Romániába.

A tanú vallomásai alapján Simonka azt is közölte vele, hogy neki és családjának jelentős befektetései és ingatlanérdekeltségei vannak Romániában. Elmondása szerint ezen ingatlanokba szállásolták el magukat a Simonka család tagjai, amikor azt gondolták, hogy őrizetbe veszik őket a büntetőeljárás során, és ezért Romániába mentek egy időre.

A 24.hu megkereste az elhangzottakkal kapcsolatban Simonka Györgyöt is, aki a tanú vallomásainak tartalmára nem reagált. Azt közölte, nem tartja elegánsnak és korrektnek, hogy a tanú már most nyilatkozik a sajtónak, miközben a meghallgatása és vallomástétele még folyamatban van, és november végéig biztosan eltart. (J. Gábor azonban nem nyilatkozott a lapnak, mindössze annyit erősített meg, hogy apró pontosításokkal fenntartotta a nyomozás során tett vallomásait.)

Simonka azt is írta: "J. Gábor újból befolyásolni próbálja az eljárást, most azzal, hogy nyilatkozik azoknak a médiumoknak, akik hisznek az ő pletykákra alapuló vallomásának. Azért mondom, hogy pletykákra alapuló, mert ő maga is bevallotta, hogy semmit nem látott, semmit nem tapasztalt, csak másoktól hallott szóbeszédeket, és ezt úgy adta elő, mintha ő is jelen lett volna a történéseknél. Ezzel szemben azok, akik már meg lettek hallgatva, cáfolják az ő meséit. Ezzel megtévesztette a hatóságokat is, aminek a következménye lett többek között a vádemelés is."

Megjegyzendő, hogy nem kizárólag J. Gábor vallomásai alapján emeltek vádat, a Simonka és társai elleni vádirat ennél lényegesen átfogóbb alapokon nyugszik, és az eljárás során többen is a volt kormánypárti politikusra vallottak. Volt olyan vállalkozó, aki azt vallotta, hogy 600 millió forintot osztott vissza Simonkának, de az ügyben érintett felszámolók is beismerték, hogy megvesztegette őket a Fidesz volt országgyűlési képviselője.

Simonka Györgyöt és 32 társát 1,4 milliárd forintos károkozással vádolják. A vád szerint Simonka egy bűnszervezetet irányított, amiért nyolc és fél év fegyházbüntetést és teljes vagyonelkobzást kért rá az ügyészség.