Megbénulhat a forgalom ma Budapest belvárosában, mert az MSZP békenapját megelőzően már délelőtt tíz órakor lezárják a pesti alsó és felső rakpartot a Margit híd és a Lánchíd között. Bár a magyarok és a németek fölötti második világháborús győzelem évfordulójára és a „kirekesztő, megosztó, faji, vallási alapon megbélyegző gyûlölet” ellen tervezett rendezvény és fáklyás felvonulás csak fél hétkor kezdődik, a színpad és a kordonok felépítéséhez már órákkal korábban hozzáfognak.

Érdekes módon az ÁVH honlapjára felkerült egy rendelet, amely szerint a felső rakpartot és az Országház környékét már tegnap reggel hét órától le kell zárni, de nem a szocialisták békenapja, hanem a Kínai Népköztársaság hazánkban tartózkodó delegációja miatt. A Kardos Imre dandártábornok által aláírt utasítás szerint a kínaiak miatt ma este tíz óráig tartható lezárva a környék.

A delegáció programjából ugyanakkor kiderül, hogy a népköztársaság képviselői ma az Országházba kizárólag késő délután látogatnak el, akkor Medgyessy Péter kirúgott utazó nagykövet fogadja őket. Megjegyzendő, hogy hasonló súlyú diplomáciai események idején nem szokták kitiltani az autókat a Parlament környékéről.

Kérdésre Kormos Endre, a BRFK sajtóügyeletese elismerte, hogy az alsó és felső rakpart lezárása nem a kínai delegáció, hanem az MSZP-s szervezők kifejezett kérése miatt történik. Azt nem tudta megindokolni, hogy miért kell egy késő délutáni program miatt több mint nyolc órával azelőtt elterelni a forgalmat a főváros egyik legfontosabb közlekedési útvonaláról, miközben a háromnapos ünnepet megelőző utolsó munkanapon amúgy is nagy torlódásokra lehet számítani. – A káosz elkerülésére nem tervezünk külön intézkedéseket, a közlekedőket a Fővinformon keresztül értesítjük a forgalmi változásokról – mondta Czuk Dorottya, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke.

A tavalyi május 9-i megmozduláson számos ellentüntető várta Gyurcsány Ferencet, ám úgy tûnik, idén az ÁVH rendkívüli biztonsági intézkedésekkel készül, és senkit sem enged közel Gyurcsányisztán színpadához.

Burány Sándor az ATV Reggeli jam címû mûsorában egyébként arról beszélt, hogy azért tartják fontosnak az eseményt, mert tavaly óta „egyre pofátlanabbak és egyre sûrûbbek a neonáci, szélsőjobboldali megmozdulások”. A mûsor vezetője minderre a békenap helyszínének apropóján megjegyezte, hogy a holokauszt idején „több százezer zsidót” lőttek a Dunába.

– A kommunista hatalom soha nem jutott volna hatalomra a szovjetek segítsége nélkül, maguk a szovjetek sem tagadták soha, hogy Magyarország esetében nem a fölszabadítás, hanem a megszállás, elfoglalás szót használták – mondta a lapnak Keresztes Lajos történész arról, hogy mit jelent Magyarországnak május 9-e. Hozzátette: a keleti blokk országai közül csak ott ünnepelték meg május 9-ét, ahol magukat győztesnek tekintették, mint például Romániában és Jugoszláviában.

A történész hangsúlyozta: az MSZP korábban is megpróbálta megünnepelni május 9-ét, szerette volna kihozni belőle az „általános győzelmet”. Kitért rá: a politikai tettnél mindig fontos a hitelesség, a jelenlegi MSZP azonban nem hiteles, fasisztázásuk pedig napi pártpolitikai játszmák eszköze. – Ha az MSZP-t valóban az elpusztult milliók (??) emléke érdekelné, akkor nem fanfárok kíséretében vonulna ki a Duna partjára, médiaeseményt kreálva a megemlékezésből, hiszen a temetőbe sem így megyünk emlékezni – tette hozzá Keresztes Lajos. Véleménye szerint akkor volna hiteles a fölvonulás, ha a kommunizmus áldozataira is emlékeznének majd. – Vagy van értékes és kevésbé értékes áldozat? És kérdezem: a magyar kisebbség érdekében ki emelt szót mostanában? – világított rá a történész.

Úgy vélte: általános európai probléma a baloldal kiüresedése, ezért ma a kormány legfontosabb érve a szélsőségesség elleni küzdelem, a faji megkülönböztetés. Valójában azonban nincs ilyen veszély. Pedig igény volna rá, nemcsak az ő részükről - tehetjük hozzá.

(Kuruc.info - MN)