A Pest megyei Bíróság elnöke két héten belül meghallgatja azt a gödöllői bírót, aki elutasította egy hajléktalan prostituált nő abortuszkérelmét, vagyis nem engedte, hogy az asszony harmincnapos elzárását megszakítsák. Az ügyet most vizsgálják.

Kapcsolódó (és álláspontunk): Nem engedélyezte a magzatgyilkosságot a gödöllői bíróság

Megkapta a büntetőkollégium vezetőjének feljegyzését Kovács András, a Pest megyei Bíróság elnöke, de személyesen is szeretne beszélni azzal a bíróval, aki indoklásában leírta, hogy a terhesség-megszakítás az általános erkölcsi felfogás szerint elítélendő, s ehhez a deviáns magatartáshoz a bíróság nem nyújt segítséget. Azt nem tudhatjuk, hogy mi áll a feljegyzésben, de ismerjük a büntetőkollégium vezetőjének, Miszori Lászlónak a véleményét, aki azt mondja, megengedhetetlen volt, amit a bíró csinált, nevezetesen, hogy "saját erkölcsi értékítéletét" (tehát Miszori szerint az élet tisztelete nem keresztény, a magyar élet tisztelete pedig nem hazafias értékítélet, hanem csak úgy egyvalakié - a szerk.) foglalta bele a határozatba.

Kovács András, a Pest megyei bíróság elnöke, aki bíró meghallgatása után dönt, egyetért Miszori László megállapításával. A folytatásról azt mondja, kezdeményezhet fegyelmi eljárást, amit fegyelmi bíróság folytathatna le, ha pedig csak etikai vétség történt, etikai eljárás indulhat. Amennyiben felmerül a kötelességszegés gyanúja, írásbeli figyelmeztetés is adható, de ha ezt a gödöllői bíró nem fogadná el, maga kérhet fegyelmi eljárást.

Ha fegyelmi eljárás indulna – teszi hozzá Kovács - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács titokköri jegyzéke szerint az a titokköri jegyzékbe tartozik, azaz annak eredményéről felvilágosítást nem, vagy csak a titokgazda (a megyei bíróság elnöke) felmentése alapján lehet adni.

(Kuruc.info - MR)

Üdvözlöm a Kurucinfo szerkesztőségét!

Magyar nő és édesanya vagyok, akit felháborított egyik cikkük, nevezetesen ez: Meghurcolják az áldott állapot szentsége és a magyar élet mellett kiálló bírót. Kérem méltassák az én hozzászólásomat is annyira, hogy az olvasóik elé kerülhessen ez a levél is.

Most akkor kérdezném, hogy is van ez az egész? Először is leszögezném jogállamban élünk vagyis igyekszünk azt hinni. Tehát ennek a bírónak nemvolt joga megtagadni az engedélyt,  egyszerûen mit képzel,hogy a saját nézetét bárkire is hatalmánál fogva ráerőszakolja. Aztán ez a nő egy hajléktalan, ha már terhes lett, most abba ne menjünk bele védekezett-e, de annyi józan megfontolás volt benne, élete egyik legjobb döntését hozta meg.

Ez a leendő magyar élet egy boldogtalanul rákényszerített, nem akart élet, amit nagyon sok tanulmányban bebizonyítottak, hogy a magzat érzékeli. Ő meg nem születetten is egy lelenc. Ha még hozzátesszük azt is, nagy esély van arra, hogy az anya cigány, akkor kérdezem én, milyen áldott állapot szentségéről beszélünk, mikor olvastam már olyan cikket amiben fattyaknak, lárváknak, férgeknek írták a cigány gyerekeket. Hozzáteszem nem vagyok sem a cigányok ellen sem mellettük,de elítélem az életmódjukat.

Tisztelettel: Horváth Edit

Tisztelt Horváth Edit!

Bizonyára önnel egészen eltérő nézeteket vallunk arról, hogy mit is jelent az élet tisztelete, az egészséges keresztény és magyar család (amelyben a magyar nő és édesanya feleség is), az erkölcsös és toleráns magatartás, illetve a sokat hangoztatott jogállamiság, ennek ellenére kérem ön is tiszteljen meg engem azzal, hogy elolvassa az én véleményemet!

A jogállamiság keretein belül (ha már volt kedves ezt szóba hozni) minden embert megillet az élethez való jog. Ha ezt elveszik az illetőtől, azt gyilkosságnak nevezzük, és ezt többnyire büntetik is. Annak ellenére hogy egy ember még nem beszél (de kommunikál, tessék csak utána olvasni!), sőt, meg sem született, még él, létezik. A jogállam törvényei szerint ez az ember (magzat) olyannyira él, hogy akár örökölhet is. Ha pedig őt valaki meg akarja ölni, azt miért kellene a jogállamnak megengednie?

A jogállam keretein belül a bírónak jogában állt volna egy bûnös illető jogerős büntetésének végrehajtását felfüggeszteni. Az pedig hogy jogában áll, ugye nem azt jelenti ön szerint sem hogy kötelessége megtenni? Ilyen módon bármelyik büntetést beláthatatlan ideig nyugodtan el lehetne odázni, vagy akár ki is lehetne ezzel az indokkal bújni a büntetés alól…

A jogállam keretein belül a tárgyalt nőnek jogában állt gyermeket foganni és jogában állt nem foganni gyermeket. Ha ő nem élt azzal a jogával hogy ne foganjon gyermeket, akkor a saját hülyesége miatt most ne akarjon egy megfogant emberi életet elpusztítani!

A jogállam keretein belül a jog-alkalmazók a törvénynek azok a szolgái, akik a bírói hatalmat képviselik. Attól jogállam a jogállam hogy az ítéleteket egy, a társadalom által delegált képzett személy hozza meg (bíró), és a döntéséért nem kell attól rettegnie, hogy mi van ha valakinek mégsem tetszik a döntése. (Tessék csak belegondolni: Az alperes és a felperes közül legalább az egyiknek nem szokott tetszeni a bírói döntés!) Hogy ez ne vezethessen visszaéléshez vagy igazságtalan döntéshez, arra ki van találva a fellebbezés intézménye (nem pedig a bíró-elmarasztalás intézménye).

Az általam igen nagyra becsült gödöllői bíró úr valóban a legjobb döntést hozta meg: nem engedte a joggal kiszabott büntetés elodázását, nem asszisztált egy gyilkossághoz, ugyanakkor megoldást kínált arra a kérdésre is, hogy mit tegyen „szegény" hajléktalan prosti a nem kívánt gyermekével. Ha esetleg nem kívánja a gyermeket senki örökbe fogadni, akkor sem ő lesz az első gyermek, aki állami gondozással fog felnőni. Nem mondom hogy ez ideális állapot, de a gyilkosságtól sokkal jobb és etikusabb: így kap esélyt a megfogant gyermek az élethez és hogy ő is váljon valakivé.

Végezetül tisztelettel kérem, hogy a szörnyû csúsztatásoktól szíveskedjen tartózkodni! Alább idézek pár sort az ön leveléből:

„Először is leszögezném jogállamban élünk […] Tehát ennek a bírónak nemvolt joga…"

„mit képzel,hogy a saját nézetét…" — Őt a társadalom hatalmazta fel Attól hogy az ő véleménye nem egyezik meg az önével még sok más ember véleményével megegyezik, tehát ne egy embert tegyünk felelőssé: az én nézetemet is képviselte!

„…ez a nő egy hajléktalan, ha már terhes lett, most abba ne menjünk bele védekezett-e…"

„…annyi józan megfontolás volt benne, élete egyik legjobb döntését hozta meg." — én a gyilkosságot máshogy nevezném…

„Ez a leendő magyar élet [...] a magzat érzékeli." — Mit ért azalatt hogy leendő? A magzat tehát nem él? No de akkor hogyan érzékel?

„…nem akart élet…" — Javaslom hogy erről ne csak a terhes nőt, hanem a magzatot is kérdezzük meg… Elvégre is az ő életéről van szó!

„Ő meg nem születetten is egy lelenc." — Akkor miért is ne születhetne meg?

Tisztelettel:
Egy másik olvasójuk