Zrínyi Miklós (1508-1566)<br />Nem azért áldozta életét, hogy várát<br />az ellenségnek adják
Iszlám "kulturális központot" alakítanának ki Szigetváron, ahová török turistaáradat érkezne - mindezt maszopos támogatással. A lélektelen zsidókra valló, I. Zrínyi Miklós és vitézei emlékét tipró terv szerint a hadvezér egykori várát felújítanák és új minaretet is emelnének. Mint ismert, a törököt korábban már számos alkalommal legyőző Zrínyi 2300(!) fős seregével négy hétig feltartóztatta az Európára zúduló 100 ezres iszlám megszálló hadat, majd az ostrom végén, 300 megmaradt vitézével a várból kitörve hősi halált halt. Nem mellékesen I. Szulejmán szultán is meghalt az ostrom alatt. A Szigetvár melletti Magyar–Török Barátság Park 1994-es nyitása után újabb nagy lépéssel kerülhet úgymond közelebb egymáshoz a két ország. Kuruc kérdés: vajon Izraelben mikor alakítanak ki germán turisztika központokat, német-zsidó barátság parkot, Oroszországban mikor emlékeznek pozitívan a tatárjárásra, Franciaország mikor állít emléket a százéves háborúban földjét évtizedekig megszálló angoloknak ésatöbbi? De hát gyurcsány kurvaországában minden eladó, pláne, hogy a tolvajkormány elsikkasztotta a vár felújítására szánt pénzt.

Egy hónapon belül kiderül, megvalósulhat-e a nagyjából egymilliárdos "fejlesztés" Zrínyi várában. Egy Magyarországon is bejegyzett török kulturális egyesület ugyanis visszautasíthatatlan ajánlattal kereste meg Szigetvár vezetőit – meséli a haza és nemzetáruló MSZP-s köcsög, másnéven Paizs József polgármester és országgyűlési képviselő.

A törökök két projektről beszéltek, egy kisebb, ám szintén fontos beruházásról, amelyet "ajándékként", egyfajta "gesztusként" valósítanának meg, és egy sokkal nagyobb, milliárdos "fejlesztésről". Az egyik ütemben rendbehoznák a várban található minaretet, a teljes koncepció viszont már a jelenleg állami kezelésben lévő műemlék teljeskörű rekonstrukcióját tartalmazza.

A hájfejű kommunista<br />Várjuk a számát
A várban található, úgynevezett csonkolt minaretet 1566 szeptemberében a törökök három hét alatt emelték, s amely a legmagasabb, mintegy ötvenméteres magyarországi minaret volt. A török befektetők mintegy tízmillió forintból most harminc–harmincöt méter magas tornyot építenének a villám sújtotta csonkon. Ezt mindenképpen megépítik, s cserébe – ígérik – semmit sem kérnek.

A másik elképzelés szerint viszont befejeznék a szigetvári vár félbemaradt rekonstrukcióját – amelyre lapunk információi szerint legalább százmillió forintot fordított  - papíron - az állam. Megírtuk annak idején, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság művészeti centrumot szeretett volna itt kialakítani, de ebből nem lett semmi, hiszen a tolvajkormány a lenyúlások mellett hollókosztkárpótlásokra és cigánysegélyekre tartalékol.

Elsikkasztott pénzek, bőven folyó cigánysegélyek:<br />Zrínyi vára pedig ilyen ma

A törökök viszont most egymilliárdot fektetnének be, a félbehagyott munkálatokat folytatnák, s egy olyan török "oktatási és kulturális központot" alakítanának ki, amelyhez hasonlóak már működnek Nyugat-Európában – kavarja a szart és leplezi le a valós célt a maszopos senkiházi. Ez azt jelentené, hogy évente több tízezer török turista, s több száz, hosszabb-rövidebb ideig itt is tartózkodó diák fordulhatna meg a városban.

Paizs József az ügyben már egyeztetett a vár vagyonkezelőjével is, s a testület is foglalkozott a héten a témával. A szigetvári képviselők jó hazaárulók módjára egyöntetűen a "fejlesztés" mellett vannak, s a városvezető szerint – megfelelő garanciák mellett – az államnak sem lesz kifogása (Miért lenne kifogása egy maffiakormány uralma idején - a szerk.) ellene az eddigi tárgyalásokat figyelembe véve. Az alapítvány képviselője Isztambul városától ígért pénzügyi garanciát, jótállást a beruházás megvalósítására, ez azonban egyelőre nincs a kezükben, de elhangzott ígéretként, hogy akár április végéig bemutathatják, s akkor gőzerővel nekiláthatnak az előkészületeknek.

A beruházással a várbástyát, a sétányt, a dzsámit is rendbe tennék, amiért 99 évre szeretnének üzemeltetői jogokat nyerni maguknak úgy, hogy a bevételek egy része a városé lehetne mindvégig.

Az ügyről író megyei komcsi lap természetesen említést sem tesz a kegyeletsértésről, a magyar nemzet újabb arculcsapásáról és az MSZP által generált idegen térfoglalásról.

(bama.hu - DN korrigálva)

Életrajz: Zrínyi Miklós (? , 1508 körül – Szigetvár, 1566. szept. 8.): a horvát eredetű, elmagyarosodó Subic (majd: Zrinski) család sarja, nagybirtokos főnemes, horvát bán, főtárnokmester, a szigetvári hős. Zrínyi György tárnokmester apja. (Szokás I. Zrínyi Miklósnak is nevezni, hogy megkülönböztessük szintén dicső dédunokájától, II. Zrínyi Miklóstól, a XVII. századi költő-hadvezértől.)

Vagyonát részben első feleségének, Frangepán Katalinnak köszönhette. A mohácsi csata után I. Ferdinánd pártjára állt és 1529-ben részt vett a török által ostromolt Bécs védelmében. 1542-től 1556-ig Horváto. bánja. Ez idő alatt szüntelenül harcolt a terjeszkedő ozmán hatalom ellen. 1542-ben Somlyónál, 1556-ban Kostajnica váránál, majd Babócsánál fényes győzelmet aratott a törökön. 1546-ban kir. adományként megszerezte Muraközt Csáktornyával és ezzel megalapozta családja hatalmát. 1561-től Szigetvár kapitánya, miután a horvát bánságról lemondott és egyben főtárnokmester lett.

Miután 1566-ban megtagadta a sarcfizetést a töröknek, az eredetileg Eger ellen készülő I. Szolimán szultán 1566-ban százezres hadával ostrom alá vette a várat, melyet Zrínyi 2300 emberrel védett. Aug. 9-től szakadatlanul tartott az ostrom, a 600 főre leolvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. Miután a Bécs védelmére Győrnél felsorakozott császári seregtől fölmentést hiába várt, a hosszan tartó szárazság kiszárította a várat védő vizesárkokat és mocsarakat, a lángokban álló belső várból a 300 fős megmaradt vitézi sereggel kitört és hősi halált halt szeptember 8-án. Még ezután is volt ellenállás a várban, ugyanis Kecskés György és Novák János néhány vitézzel a belső vár kerek tornyában zárkózott el, ahol reménytelen helyzetben, de tovább ellenálltak a töröknek. A túlerő végül őket is legyőzte, és kitűzhették a félholdas zászlót a vár fokára. A győzelmet Szulejmán már nem érhette meg, ugyanis a vár elfoglalása előtt meghalt.

Az egyhónapos csatában a hódítók is hatalmas veszteséget szenvedtek és az ősz beálltával már nem tudtak felvonulni Észak-Magyarország és Bécs ellen.

Irod. Salamon Ferenc: Az első Zrínyiek (Pest, 1865); Z. M. életére vonatkozó levelek és okiratok (I – II. Kiadta Barabás Samu, Bp., 1898 – 99); Szigetvári Emlékkönyv (Bp., 1966). – Szi. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (Bécs, 1651); Th. Körner: Z. (színdarab, Stuttgart, 1868); Hunyady József: A kék hegyek kapitánya (r., Bp., 1966).

A festmény, Zrínyi portréja Barabás Miklós híres alkotása (1842)

T. Kurucok!

Ez a terv nem másról szól, minthogy megint lehet egyet rúgni belénk, maradék önbecsülésünkbe.

Az első (szigetvári) rúgás az volt, amikor a Magyar-Török Barátság Parkját a felirat szerint Süleyman Demirel török miniszterelnök és Fodor Gábor művelődési(!) és közoktatási(!) miniszter avatták föl 1994-ben.





Három évvel később Törökország Zrínyi Miklósnak is szobrot állíttatott. Hogy hol, az nem derül ki a feliratból. Az viszont érdekes, hogy ha megkopogtatjuk a szigetvári két szobrot, akkor Szulejmánét masszív, erős fémnek tapasztaljuk, míg Zrínyiét valami vékony lemeznek, akár műanyag is lehetne, valami fémszerű bevonattal.

Maga a vár látványosan elhanyagolt, pusztul. Mintha nem is a miénk volna. Konrád Ignác (1894-1969) szigetvári festőnk írja Zrínyi küzdelméről:

„Az a katona ott a vártorony tövében azért halt meg, hogy megépülhessen a Szent Péter, a Notre Dame, a Kölni Dóm, a nyugat- európai gyártelepek, hogy megvalósulhassanak a technikai, kémiai és kultúrvívmányok. E hősök nélkül Nyugat-Európa ma is ott lenne, ahol a Balkán van. Ezért minden kultúrember túláradó hálával tartozik a szigetvári hősöknek!

Fent Zrínyi és Szulimán párviadala, amelyeket két verekedő oroszlán is jelképez. A szent Szűz lobogójára esküvő Zrínyit, mint a keresztény anya oltalmazóját, homlokon csókolja a kiterjesztett szárnyú Gábriel arkangyal. A vártorony mögött a nyugat-európai kultúra alkotásai, gyárai és templomai, ezek előtt a hősök géniusza sugárzó koszorút vet a Szigetvárt védelmező hősökre. Szulimán szablyájával nyugat felé mutat, baljában a lófarkas török zászló. Alecto a fülébe suttogja a vérbosszút, a kereszténység rontását és leigázását. Szulimánt elesett hadvezéreinek, mint Delimán, Demirhám és Hamvivánnak szellemei hordozzák. Körülöttük az elesett törökök szellemei szállanak fel az égő Szigetvárra. Az előtérben török holttest-halom, egy felbukott lovas, mögötte egy török tolvaj menekül rablott kincseivel, majd Alderán, az egyiptomi mágus idézi fel a kaszás halált és a kígyóhajú fúriákat. A török támadás a szigetvári hősök acélpajzsán omlik össze. Balról lent a fiatal harcos az Almás vize partján szabadítja fel pajzsa védelmében ősz öreg atyját a török rabságból, az összetört rabigából, és mellette »...egy bősz üvöltés, egy vészes zivatgar, Szétbontott hajával, vérző homlokával Áll a viharban maga a magyar!!«”

Kiváló tisztelettel: Neduddgi