Napra pontosan 69 esztendővel ezelőtt Rákosi Mátyás parancsára felrobbantották a Városliget szélén álló Regnum Marianum templomot. Erre emlékezünk és emlékeztetnünk is kell a mai napon. A Regnum Marianum Magyarország régi latin nyelvű katolikus elnevezése. Jelentése: Mária országa vagy Mária Birodalma.

A templom története végig van tűzdelve szimbolikus eseményekkel, tulajdonképpen már maga a létrejötte is az. Sorsa szorosan összefonódik a bolsevizmus elleni harccal. Az 1919-es patkánylázadás nyomán tomboló 133 napos bolsevik rémuralom velőtrázóan hatott a magyarságra, egyik legnagyobb nemzeti tragédiánk. S a Regnum Marianum templom hálából azért, hogy végül is elbukott a Tanácsköztársaság, közadakozásból épült ennek emlékére.

Az 1931-ben felszentelt (Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel) templomnak már korai szakaszában is különleges figyelmet tulajdonítottak, ugyanis az ifjúság nevelésével foglalkozó kitűnő lelki közösség működött falai között, amiért a keresztény magyarság egyik kiemelkedő, nemzeti jelentőségű temploma volt. 

A templom 1944-ben súlyos bombatalálatot kapott, de még állt. Majd 1951-ben döntötte el a kommunista vezetés, hogy a földdel teszi egyenlővé. A legsötétebb diktatúra alatt is voltak bátor magyarok, aki ellenálltak ennek, élőlánccal igyekeztek magakadályozni a robbantást. Természetesen a túlerő, az ÁVH feloszlatta a tömeget, és nem is maradt ez megtorlatlanul. A tüntetők közül többeket kényszermunkatáborba hurcoltak, mások „csak” az állásukat veszítették el. Az ingoványos területen, beton cölöpökre épült, vasbeton szerkezetű templom teljes bontása több mint fél évig tartott. Végül felrobbantották, és a törmeléket az altemplomba töltötték.

Majd, ha nem is mértani pontossággal a templom helyére, csak 200 méterrel odébb, de egy hatalmas Sztálin-szobrot emeltek a megszállók, jelezvén azt, mi volt céljuk. Viszont a Sztálin születésnapjának tiszteletére elindított 70-es troli útvonala pontosan a templom helyén haladt át, és ez így van a mai napig is. Egyébként ebben is Moszkvát másolták, ahol Sztálin 1931-ben a Megváltó Krisztus-székesegyházat porig romboltatta.

A romok és a Sztálin-szobor

Az egykori fővárosi Regnum Marianum-templom történetének megismeréséhez meg kell értenünk az 1920-as évek magyar valóságának lelkiállapotát, amit nagymértékben meghatározott az elvesztett és rengeteg véráldozattal járó első világháború, az azt követő bolsevik forradalmak pusztításai és a máig bénítóan ható trianoni országvesztés. A magyarság szellemi-lelki és politikai vezetői a csapdahelyzetből való kitörést választották, amikor fogadalmi templom megépítését határozták el. Ám ez a templom nem pusztán a politika tervezőasztalain született, és nem a véletlen hozta létre. Szellemi gyökerei egy Trianon előtt már negyedszázaddal is létező, a nemzet lelki felemelése érdekében a fiatal nemzedék helyes erkölcsi nevelésével foglalkozó katolikus közösséghez nyúlnak vissza – írja a Magyar Patrióták Közössége, mely csoport a rendszerváltás óta igyekezett és igyekszik tenni a templom emlékének és örökségének ápolása érdekében.

Tehát már a Regnum Marianum templom megépítése előtt mély szellemi és lelki gyökerei voltak magának a megnevezésnek is, egyfajta lelkiségi mozgalom működött a 19. század végén. Ilyen megnevezéssel tevékenykedett egy papi egyesület is, főként azzal a céllal, hogy az akkoriban meglehetősen rossz hírnévnek örvendő környéket evangelizálja (Chicago becenévvel illették a VII. kerület egyes részeit). Feladatukba beletartozott a kallódó munkásgyerekek megnyerése, valamint az istentelenség és nemzetköziség ideológiái által fenyegetett ifjúság lelki sorvadásának megakadályozása. Ezen nemzetközi ideológiák pedig természetesen a bolsevik jellegű felforgatást takarták, nyilvánvaló, hogy ezt nem felejtették el a vörösök kései utódai sem, ezért is szúrhatta a szemüket még a bombatalálattól sérülten álló Regnum Marianum templom is. 1902-ben jelent meg a szervezet hivatalos lapja, a Zászlónk című folyóirat első száma, Prohászka Ottokár programadó vezércikkével. „Magyar ifjúság! Egy szavam van hozzád: Neked élned, virágoznod, boldogulnod kell; elsorvadnod, elpusztulnod nem szabad. – Igen, élned kell!” – hirdette a későbbi fehérvári püspök. Néhány év múlva a Zászlónk már több tízezres példányszámban jelent meg, és az ország valamennyi komolyabb középiskolájába eljutott. 

Az alapkő letétele

Ma, 2020-ban a Sztálin-szobor már természetesen nem áll, de egykori helyén a Regnum Marianum sem. 1989-ben a római katolikus egyházvezetés a Regnum Marianum templom újbóli megépítéséről döntött. A püspöki kar kezdeményezése azonban elvetette az eredeti helyszínen történő rekonstrukciót, „városrendezési szempontok miatt”, ezért új helyszínen és új tervek alapján kezdődhetett meg a templomépítés. Így esett a választás Zugló (XIV. kerület) külső, családi házas övezetére, a Zoborhegy térre, ahol nem volt korábban templom. A valódi ok azonban nyilvánvalóan politikai volt: a Regnum Marianum kényes kérdésnek számított az utódpárt és a régi békepapi mozgalom örökösei számára, ezért a rekonstrukció a rendszerváltás éveiben fel sem merülhetett. 

A Regnum Marianum-emlékhely napjainkban (fotók: Magyar Patrióták Közössége)

A helyzetet azóta sem sikerült megnyugtatóan rendezni, mint írja a Magyar Patrióták Közössége:

Legutoljára 2011-ben merült fel a Rákosi által eltüntetett templom újjáépítése, egyenesen kormányzati körökből. Ezt nem sokkal később a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárságának közleményében lényegében visszautasította, utalva a Zoborhegy téren megvalósult templomra, hozzátéve, hogy a visszaépítésre vonatkozó javaslatok szerintük „nem feltétlenül szolgálják a magyarság ügyét.”

Azt gondolom, az utolsó mondattal a legteljesebb mértékben nem tudunk azonosulni.

Lantos János – Kuruc.info