Jól átvertem mindenkit
Újabb izgalmas interjúval gyönyörködtet Imre Kertesz. A könyvlopó, magyargyűlölő hollókosztiparos kifejti, hogy hazánkban "előbb volt fasizmus mint Németországban" (ott sem az volt, hülye - a szerk.), viszont beismeri: a Sorstalanságban  valójában a kommunizmust írta le, melyet utólag átnevezett fasizmusnak. Amúgy nem aktív az itteni antiszemétizmus (hiába kárálnak fajtestvérei), bár "szívből jövő." Mellesleg persze itt van a legtöbb zsidó és az egyetlen rabbiképző, sorolja kényszeredetten a hollókoszt szélhámos. Erősen kétséges, hogy egyáltalán járt-e Auschwitzban, ahol egyébként orvosi ellátás, büfé és külön tábori pénz is létezett a "haláltábor" munkaterápiára utalt lakóinak.

A legnagyobb brit liberális napilap művészeti és irodalmi mellékletében közölte az interjút (mintha Kertesznek lenne bármi köze az irodalomhoz), amelyet Tibor Fischer "magyar" származású, Londonban élő író-újságíró készített Budapesten (faji alapon kapott) Nobel-díjas, szintén "magyar" írótársával. Arról természetesen szó sem esik, hogy a magyarul is nyelvi nehézségekkel küszködő, fogalmazni alig képes zsidó a hatvanas években egyszerűen ellopta egy író egy vígjátékát.

Egyebek mellett kiderül, a holokausztvallású Kertesz nem tartja ironikusnak, hogy ideje nagy részét Berlinben tölti. "Mindenki ezt kérdezi ... de Németország volt az, ahol íróként hatást tudtam kifejteni, ahol a könyvemet megértették és kiadták". Hozzáteszi: egyébként is "itt Magyarországon tapasztaltam meg először a fasizmust, nem Németországban".

Kertesz elmondja, hogy ő valójában a kommunizmust írta meg könyveiben, majd pedig lecserélte a címkét nácizmusra, mire Fischer meglepőnek nevezi, hogy egyik totalitárius rendszer - a Kádár-rendszer - inspirálta arra, hogy egy másiknak a mélyére lásson. "A Sorstalansághoz a Kádár-rendszer szolgáltatta a nézőpontot" - ismeri be az egész világot megtévesztő rasszista bibsi az interjúban.

De akkor miért nem ment 1956 után Nyugatra ő is, mint 200 ezer másik magyar? "Nem maradtam volna, ha már nem kezdtem volna el írni... (Nem vesztettünk volna semmit - a szerk.) 27 évesen már nem tudtam megtanulni írni egy másik nyelven (magyarul sem tud írni - a szerk.). A nyelv miatt nem távoztam" - ébreszti fel szívünkben a sajnálozást a teheteségtelen kaftán: csak ennyin múlt hát...

És mi a véleménye az új, demokratikus Magyarország politikájáról? - kérdezi a jelenlegi rezsimet kérdésével is tisztára mosni próbáló fajtársa, Fischer. "A demokrácia szó teljesen leértékelődött, nem is tudom igazán, mit jelent... azt mondanám, a demokrácia nem politikai rendszer, hanem kultúra" - hangzik a válasz. Kertesz még annyit hozzátesz: Magyarország jelenleg "kissé morózus ország".

Tibor Fischer természetesen említést tesz a Magyar Gárdáról és arról, hogy "durva antiszemita (értsd: nem holokausztról szóló) irodalom" is kapható Magyarországon. Jobb-e, hogy az antiszemitizmus nyílt teret kap? "Az antiszemitizmus nagyon furcsa ügy Magyarországon. Káros, romboló, szívből jövő, de nem aktív... nálunk van az egyetlen rabbiképző szeminárium Közép-Európában ... ez még Kádár alatt is itt volt, és a legnagyobb zsidó közösség is itt él" - sorolja kényszeredetten az üldözési mániás kontár.

Hozzáteszi: annak idején a gazdagabb zsidók még egymással se törődtek, nemhogy állampolgári kötelezettségeikkel. Amikor 1944-ben a németek bejöttek, három rétege volt a zsidó közösségnek, az igazán gazdagok, utána az orvosokból, mérnökökből, másokból álló zsidó középosztály, és a szegény zsidók. "Szolidaritás nem volt a zsidó közösségen belül" - mesél fajtájáról a sci-fi író.

(Kuruc.info - MTI)

Kapcsolódó:

Kertesz elszólta magát: elpusztítja a nem zsidót a holodogma
Imre Kertesz ismét a hülye magyarokról fröcsög
Olvasó: Imre Kertész a görögöknél is lejáratott minket
Tóth Károly Antal: Nobelesdi 1. rész
Tóth Károly Antal: Nobelesdi 2. rész
Tóth Károly Antal: Nobelesdi 3. rész