A tót Főügyészség nem érzi magát felelősnek azért, hogy hét évig húzta-halasztotta a Malina Hedvig-ügy kivizsgálását.
A legfelsőbb vádhatóság 2007 szeptemberétől 2014 márciusáig vizsgálta Hedvig megtámadásának körülményeit. Több tucat rendőrt és szakértőt hallgatott meg, jelentéseket dolgoztatott ki, beidézte Hedvig tanárait, évfolyamtársait, az őt kezelő orvosokat, lehetséges támadóit, az egykori SIS-ügynököt, aki feljelentést tett ellene, és többször őt magát is. Hedvig élt törvény adta jogával és arra hivatkozva, hogy a rendőrségen mindent elmondott, nem jelent meg a kihallgatásokon. A Főügyészség most erre hivatkozva azt állítja, „a vádlott minden műveletben részt vehetett volna és teljes mértékben élhetett volna a védelemhez való jogával”. Érvelése szerint azért húzódott olyan sokáig a vizsgálat, mert gyakran hetekig vártak a vádlott reakciójára és ügyvédje is beadványokkal árasztotta el a vádhatóságot. „A bizonyítékok objektív kiértékelését követően a vizsgálatot vezető ügyész 2014. március 31-én küldte el a vádindítványt a Nyitrai Járási Bíróságnak, de az csak 18 hónap múlva tűzte ki az első tárgyalást” – írta az Új Szónak küldött válaszában a Főügyészség szóvivője, Jana Tökölyová.
Malina Hedvig (Somogyi Tibor felvétele)
A járásbíróság azért nem tűzte ki azonnal a tárgyalást, mert a vádindítványt visszaküldte a Főügyészségnek. Kifogásolta, hogy azt nem fordították le magyarra, holott Hedvignek, akkor már magyar állampolgárként, ehhez joga volt, és nem kérdezték meg őt, lemond-e erről a jogáról. A Főügyészség azt állítja, már nem nyilatkozhat a vizsgálatról, és arról sem, miért nem tartalmazza a vádirat, hogy konkrétan melyik állításával követte el Hedvig a hamis tanúzás bűncselekményét, mert az ügy már egy másik állam hatáskörébe tartozik.
Ez az állítás sem igaz, mert Magyarországra még csak a kérelem érkezett meg, az ottani Legfőbb Ügyészség nem döntött arról, átveszi-e az ügyet.
Malina Hedviget 2006. augusztus 25-én támadta meg két kopaszra borotvált, fekete ruhás férfi a Konstantin Filozófus Egyetem magyar tanszékéhez közeli nyírfaligetben, amikor a magyar államvizsgára igyekezett. Támadói elvették a pénztárcáját és a fülbevalóit, a fűbe vonszolták, és a blúzára azt írták, „Maďari za Dunaj. SK bez parazitov” („Magyarok a Dunán túlra. Élősködők nélküli Szlovákiát”). A rendőrség két hét után azzal zárta le a nyomozást, hogy az eset meg sem történt, a diáklány kitalálta az egészet, hogy megússza a vizsgát. Robert Fico kormányfő és Robert Kaliňák belügyminiszter még tovább mentek, amikor a 2006. szeptember 12-i sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy a 23 éves diáklány a szlovák kormányt akarta megbuktatni. Kaliňák a lány blúzát lobogtatva beszélt arról, hogy az írás az övé, és az iratait sem rabolták el, mert a borítékra, amelyben azokat ismeretlen feladótól visszakapta, ő maga ragasztotta a bélyeget.
A hazug hazugot kiáltott
Ezzel a sajtótájékoztatóval kezdődött Hedvig egy évtizede tartó kálváriája, mert miután a miniszterelnök és a belügyminiszter hazugsággal vádolták, a hatóságok már ezen a nyomvonalon haladtak tovább. 2007 áprilisában a rendőrség hamis tanúzás miatt vádat emelt Hedvig ellen, majd szeptemberben arra való hivatkozással, hogy a rendőrség sok mindent elmulasztott a vizsgálat során, a Főügyészség vette át az ügyet. Külön vizsgálócsoportot hozott létre és szakértői jelentést dolgoztatott ki a Komenský Egyetem Orvosi Karának akkori dékánjával, Peter Labassal. A hírhedt dolgozattól, amelyben megállapították, hogy Hedvig önmagát harapta meg, a társszerzőként feltüntetett szakértők sorra elhatárolódtak.
A hatósági gépezet 2007 tavaszán indult be Hedvig ellen, sorra születtek a kriminalisztikai szakértői intézet Hedvig állítólagos hazugságairól szóló elemzései, a Főügyészségen pedig folytak a kihallgatások. Beidézték a nyitrai kórház alkalmazottait, az ügyön dolgozó rendőröket, Hedvig osztálytársait és tanárait, sőt a fantomrajzok alapján azonosított támadókat is, de hét év sem volt elég arra, hogy Hedvig ellen egyértelmű bizonyítékot találjanak. Dobroslav Trnka volt főügyész többször is kijelentette, hogy már lezárják a vizsgálatot – általában akkor, amikor nyomást akart gyakorolni a kormányra –, de erre hivatali ideje alatt nem került sor.
2006. augusztus 25.: Malina Hedviget ismeretlenek megtámadják Nyitrán.
2006. szeptember 12.: Robert Fico kormányfő és Robert Kaliňák belügyminiszter sajtótájékoztatója, hazugnak nevezik Hedviget. A rendőrség lezárja a nyomozást azzal, hogy a támadás nem történt meg.
2006. november 30.: A rendőrség hamis tanúzás miatt indít eljárást Hedvig ellen.
2012 februárja: Az Iveta Radičová vezette kormány elismeri, hogy sérülhettek Hedvig emberi jogai a rendőrségi vizsgálat során.
2013 decembere: Hedvig az őt ért támadások miatt felveszi a magyar állampolgárságot, és családjával Győrbe költözik.
2014 áprilisa: A Főügyészség vádat emel Hedvig ellen.
2016. március 21.: Tomás Borec igazságügyi miniszter Hedvig kérésére átadja az ügyet Magyarországnak.
Iveta Radičová kormánya idején úgy látszott végre, ha nem is igazságtétellel, de legalább kompromisszummal lezárulhat az ügy. 2012 februárjában a kormány elismerte, „hogy sérülhettek Hedvig emberi jogai azáltal, hogy annak idején nem vizsgálták ki megtámadásának körülményeit”. Az óvatos bocsánatkérés fejében Hedvig visszavonta strassburgi beadványát, de nem sokáig élvezhette a nyugalmat, mert a Radičová-kormány bukása után visszatérő garnitúra újra támadásba lendült. Robert Kaliňák belügyminiszter kijelentette, hogy a Hedviggel való megállapodás a Radičová-kormány részéről „nem megfelelő, sőt botrányos döntés volt”, és Hedviget több interjúban is beteges hazudozónak nevezte. Az akkor már kétgyermekes anya hat évvel azelőtti elmeállapotát és állításainak hitelességét a vizsgálatba bevont pszichiátriai szakértők elmegyógyintézetben akarták vizsgálni. Hedviget az elkövetkező hónapokban többször is otthonában keresték fel a rendőrök, hogy kézbesítsék neki a pszichiátriai vizsgálatokra szóló idézéseket, majd 2014 áprilisában a Főügyészség vádat emelt ellene hamis tanúzás bűncselekménye miatt. Amint a rendőrségi vádindítvány, úgy az ügyészségi vádirat sem tartalmazta, mikor és miben hazudott, melyik a támadással kapcsolatos állítása nem felelt meg az igazságnak.
Hedvig ekkor már Győrben élt, 2013 decemberében a Felvidéken őt ért folyamatos zaklatások miatt felvette a magyar állampolgárságot, és családjával Magyarországra költözött. Itt érte a harmadik, már egy kassai ortopéd szakorvos által kidolgozott szakértői jelentés híre, miszerint az általa leírt támadás „valószínűtlen és kitalált”. A főügyészségi vizsgálatot 2013 óta vezető Katarína Sonderlich Roskoványi számára ez volt az utolsó szükséges érv, hogy vádat emelhessen hamis tanúzás miatt. A vádindítványt a Nyitrai Járásbíróság kapta meg, amely azzal az indoklással utasította el, hogy a legfelsőbb vádhatóság megsértette a vádlott védelemhez való jogát azáltal, hogy nem fordíttatta le a vádiratot magyar nyelvre. Annyit ért el, hogy 2015-ben a kerületi bíróság úgy határozott, ez nem a Főügyészség feladata volt, ha a bíróság magyar vádiratot akar, készíttesse el. Az 58 oldalas vádirat fordítása fél évig készült, végül 2015 szeptemberére kitűzte a bíróság az ügy első tárgyalását.
Malina Hedvig (Somogyi Tibor felvétele)
Miután Hedvig jelezte, hogy élni fog törvény adta jogával, és nem jelenik meg a tárgyaláson, azt elnapolták, és az idén márciusi parlamenti választásokig mindenki kivárt. Közvetlenül a kormányváltás előtt döntött úgy a leköszönő igazságügyi miniszter, Tomás Borec, hogy eleget tesz Hedvig kérésének, és az ügyet átadja Magyarországnak. Újabb öt hónap telt el azzal, hogy az ötezer oldalas nyomozati akta lényegi részeit magyarra fordították, és az ügy mintegy jelképesen a tizedik évfordulóra került az illetékes magyar hatósághoz.
Vége azonban még mindig nincs, mert bár Hedvig magyar állampolgár és Magyarországon is él, az átvétel nem automatikus. A Legfőbb Ügyészségnek meg kell vizsgálnia, hogy a magyar büntetőjog szerint büntetendő-e az a cselekmény, amely a vád tárgya. Mivel a hamis tanúzás Magyarországon is bűncselekmény, elvileg nincs akadálya annak, hogy az ügyet átvegyék. Amint ez megtörténik, a magyarországi bíróság előtt kellene lefolynia az egész bizonyítási eljárásnak, vagyis a tót hatóságok közvetítésével minden tanút újra beidéznének, minden szakértői vizsgálatot elvégeztetnének. Mivel a támadás óta tíz év telt el, és számos tárgyi bizonyíték – például a bélyeg, amelyet Kaliňák belügyminiszter szerint Hedvig milliméteres pontossággal ragasztott fel a borítékra – a sok vizsgálatban tönkrement, a másik lehetőség, hogy elévültnek nyilvánítják az ügyet.
(Új Szó nyomán)
